Beszéljünk a női szakágról! Jelenleg aktívan két csapatot irányítasz (Női OB I/B és Gyermek Országos A1). Hogy állnak a csapatok?
Van egy országos leány gyermekcsapatunk, amely a 2011-es korosztály lenne, de összesen hat 2011-es lányunk van (ebből kettő kettős igazolással Százhalombattáról). A többiek 2012-es és 2013-as születésűek. Ez hatalmas dolog, hiszen a bajnokesélyes UVSE-vel játszottunk nemrég 7–6-ot. Jelenleg tíz meccs után az 5. helyen állunk, és olyan csapatokat sikerült megvernünk, mint a Fradi vagy a Dunaújváros. A reális cél a legjobb nyolc közé jutás – ami nagyon nagy szó, mert máshol 2011-es játékosok játszanak, nálunk pedig főleg 2012–2013-asok!
Természetesen több korosztály is van, az idei működést pedig a Tatabányával való fúzió teszi lehetővé. Nekik van egy fél serdülőjük és egy teljes ifi csapatuk, mi pedig 100%-ban adjuk a leány gyermek keretet. Ennek az az előnye, hogy a fiatalok több esélyt kapnak felsőbb korosztályokban is, ami óriási lendületet ad a fejlődésnek. Fontos tudni, hogy vannak 14-15-ös születésű lányaink is, akik a THG bajnokságban indulnak, amit Szép Brigitta és Kerekes-Lipcsei Kriszti visznek!
Ki kell emelnem, hogy már az első évben nagyon sokan jelentkeztek hozzánk, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a klub működésével kapcsolatban.
Az edzéseiteken látni, hogy gyermekkorosztályú játékosok is megjelennek egy-egy felnőtt tréningen. Hogyan működik ez?
Valóban, tegnap is négy 2011-es születésű lány edzett és gyakorolt a nagyokkal. Rendkívül fontosnak tartom a fiatal játékosok menedzselését – nem csak vízilabdában. Nemcsak szakmailag segítjük őket, hanem életpálya-modell tekintetében is. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy átbeszéljük velük a jegyeket, iskolai eredményeket, mi tetszik nekik, mi kevésbé. Így a sport mellett a későbbi pályaválasztásban is támogatni tudjuk őket.
…és akkor egy picit egyengetitek őket a Semmelweis Egyetem felé?
Természetesen! Ha már Semmelweis OSC a nevünk, és látjuk, hogy a felnőtt csapat milyen teljesítményt tesz hétről hétre az asztalra, adja magát a helyzet. Kevés olyan csapat van Magyarországon, amelyben a játékosok ilyen magas szinten tanulnak, mégis ilyen példamutató edzéslátogatottsággal dolgoznak. Ha előttük az élő példák, miért ne mutassuk meg nekik?
Tóth Márton is kiemelte a podcastben az OB I/B.-s csapatot. A felsőházban való szereplés különösen értékes, hiszen ezek a lányok extrém
leterheltek.
Valójában ők reggel 8-tól este 8-ig teljes egészében az egyetemi feladataikkal foglalkoznak. Sokan éjszakáznak is, hiszen a gyakorlatokon ügyeletet kell vállalniuk. Van egy szóbeli megállapodásunk a Rektor Úrral, hogy maximum öt, ami gyakorlatban nálam inkább 2–3 olyan játékos legyen, aki nem Semmelweis-hallgató. Regős Maja centerünk például azért érkezett, mert a posztján kellett az erősítés. A csapat lelke Szűcs Gabi, olimpiai bronzérmes válogatott, aki állatorvosként dolgozik. Valentin Kamilla ugyan nem ide jár, de a „Semmelweis család” része. Van tehát olyan, aki nem egyetemista, de mindenki kötődik valamilyen formában az egyetemhez.
Mik a hosszú távú célok? Hogyan épülhet fel a női szakág saját nevelésből?
A cél egyértelmű: olyan női szakosztály kialakítása, amely nagyrészt saját nevelésű játékosokra épül – ilyen korábban is volt az OSC-nél. Most karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy legyen egy első osztályú csapatunk is. Két meccs van hátra az alapszakaszból: ha megnyerjük őket, ott leszünk Nagy motiváció számomra, hogy megállítsuk azt a jelenséget, hogy a női utánpótlás játékosok befejezik a sportot mire felnőnek. Sok lány szentesről, KSI-ből, Győrből, UVSE-ből is abbahagyta (a tanulmányok miatt), aztán amikor felvették őket a Semmelweis Egyetemre, nálunk kezdhették újra. Ez új lehetőséget, sportélményt, egészséget, barátságokat ad. Például Lakatos Apolka 14 évesen abbahagyta a vízilabdát a BVSC után, most pedig nálunk véd!
A gyermek A1 csapatot látva nagyon erős közösség alakult ki. Milyen velük dolgozni?
Szerencsére nagyon jó természetű lányok. Látszik, hogy nem csak edzésről és meccsekről van szó: baráti körök, uszodán kívüli kapcsolatok, igazi közösség formálódott, kifejezetten a vízilabda szeretetére épülve.
Például tegnap edzőmeccseztünk idegenben. Mondtam, hogy van még 15 perc, mire felnéztem, már mindenki a vízben volt, mentek a lövések, passzok, kis bohóckodás – aztán négyen jöttek tovább a felnőtt edzésre. Megvan a fogékonyság és a sport iránti szeretet, ami óriási kohéziót teremt.
A felnőtt lányokkal három éve nyolcan kezdtetek. Hova jutottatok mára?
Rektor Úr támogatásával alakultunk meg, de első évben még nem tudtunk elindulni a bajnokságban. A második évben már többen voltunk, most pedig rengetegen szeretnének csatlakozni. Sajnos idén már sokaknak nemet kellett mondanom, mert fizikailag lehetetlen lenne ennyi emberrel együtt edzeni. Ami pozitív:
Tóth Mártonnal egyeztetve jövőre elindítunk egy másik női csapatot is – nem második csapatot, hanem egy olyan együttest, ahol azok is játszhatnak, akik ritkábban tudnak edzésre járni, illetve ahol az ifi–serdülő–gyermek korosztály legjobbjai rendszeresen kipróbálhatják magukat felnőttek között!
Ideális jövőkép utánpótlás/felnőtt csapat terén? Ha előreugrunk öt évet, minek örülnél legjobban?
Utánpótlás szinten: annak, ha már 8–10 éves kortól érkeznének a lányok Brigiékhez, mert ott megkapnák a tökéletes alapokat. Onnan THG, majd országos gyermek irány. A hosszú távú cél, hogy „ne férjenek el a kicsik” – ez azt jelenti, hogy jól dolgozunk.
Felnőtt szinten: mi nem vagyunk profi klub, a játékosok nem kapnak fizetést. Ezért még értékesebb, és lenyűgözőbb, hogy ilyen szorgalmasak a játékosaink, úgy szoktam fogalmazni, hogy az edzésmunka és szám profi, de mindezt csupán jóérzésből, szeretetből csinálják a lányok! A legfontosabb: a saját nevelésű játékosok építsék fel a felnőtt csapatot – akár az első osztályban is. A sportteljesítmény mellett ugyanolyan fontos a tanulás, az életpálya-modell és az élethosszig tartó barátságok.
Feladat: Foglald össze három mondatban, miért jöjjenek hozzánk vízilabdázni!
– Nehéz, de talán így:
Aki azt szeretné, hogy gyermeke mentálisan és fizikailag is jól fejlődjön, annak a sport a legjobb út, és a vízi sportok különösen biztonságosak. Ha pedig játékos, élményközpontú edzést szeretnének, a vízilabda tökéletes választás. A Semmelweis OSC ráadásul egy olyan klub, ahol professzionális képzés találkozik egy olyan egyetemi közeggel, amely világszínvonalú hivatásokat kínál a jövő sportolóinak.
Köszönöm az interjút! Hajrá Semmelweis OSC!
