A kardiovaszkuláris megbetegedések a népbetegségek közül is a leggyakoribbnak számítanak, és ezek a vezető halálokok nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban és világszerte is. Míg uniós szinten a talán leginkább rettegett daganatos betegségek az összes halálozás 26 százalékáért felelősek, ez a szám a szív- és érrendszeri betegségek esetén 37 százalék. Pedig a halálesetek és a rossz életminőséget jelentő krónikus szívbetegségek nagyobb része megfelelő életmóddal elkerülhető lenne.
1. Negyven éves kor felett évente egyszer keressük fel a háziorvost, hiszen néhány egyszerű szűrővizsgálattal már jelezhető a kardiovaszkuláris betegség kockázata!
Mivel az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő a különböző szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának a kockázata, 40 éves kor felett évente egyszer akkor is keressük fel a háziorvosunkat egy alapszintű szűrővizsgálat elvégzése érdekében, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat! Egy egyszerű vérnyomásmérés és laborvizsgálat – utóbbin belül elsősorban a koleszterin-, triglicerid- és vércukorszint vizsgálata – már jelezheti a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázatát – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora. Akinél a családban előfordult ilyen betegség, annak még fiatalabb korban és még sűrűbben javasolt szűrésre járni. Szintén szorosabb orvosi ellenőrzésre van szükség bizonyos betegségek, állapotok (pl. cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, dohányzás) esetén. A vérnyomást időnként már a gyermekeknél is ajánlott megmérni, családi előzménytől függetlenül, a szakemberek ugyanis egyre többször találkoznak akár már 11-12 éves korban ezzel a problémával.
2. Váltsunk életmódot: megfelelő testsúly és szájhigiéné, szívbarát diéta és mozgás!
Minden 10 kilogramm plusznál 20 százalékkal nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, túlsúly esetén pedig már 5-10 százaléknyi fogyás is csökkenti ezt a kockázatot. A vezető probléma tehát az elhízás, fontos ugyanakkor tudatosítani, hogy a megfelelő étkezés és a testmozgás együttesen tudja meghozni a várt eredmény. A szívbarát étrend olyan ételekből áll, amelyek kevés telített zsírsavat, hozzáadott cukrot, valamint nátriumot és sót tartalmaznak.
Kerüljük a feldolgozott, konzerv és gyorsételeket, a sós húsokat (pl. sonka, szalonna, kolbász), a magas nátriumtartalmú ételízesítőket (pl. szójaszósz, halszósz és ketchup), és a magas transzzsír tartalmú chipset, margarint, nápolyit, kekszeket, mélyhűtött pékárukat és pizzákat. A Mayo Clinic szerint az oldható rostokban gazdag étrend (pl. a zab, az árpa, az alma, a körte és az avokádó) segíthet csökkenteni az alacsony sűrűségű lipoprotein, vagyis a „rossz koleszterin” szintjét.
A rendszeres testmozgás szintén segíthet megelőzni a szívbetegségeket. A felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi mozgásra van szükségük, ezen belül a leghatékonyabb az, ha minden nap sportolunk 30 percet. Találjunk olyan mozgásformákat, amelyeket valóban be tudunk építeni a mindennapokba (pl. kocogás, szobabicikli). A legjobbak a közepes intenzitású aerob tevékenységek, amelyek felgyorsítják a szívverést, de kezdetben már az is segít, ha naponta öt perc gyors sétát beiktatunk.
A dohányzás – a passzív is – és az alkohol szívkárosító. A szakma jelenlegi álláspontja szerint nincs egészségügyi haszna a rendszeres alkoholfogyasztásnak, aki szívelégtelenségben szenved, annak pedig kifejezetten káros és tilos az alkohol.
Fontos azt is tudnunk, hogy a fogágybetegség növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, mert a fogínyvérzés bejutást biztosít a véráramba a szájüregben található kórokozóknak, amelyeknek szerepe lehet a vérrögök kialakulásában. A szívbelhártya-gyulladások legnagyobb része a nem megfelelő szájhigiéné miatt jön létre.
3. Kerüljük a stresszt! Fontos a megfelelő hivatás választása és a harmonikus családi élet!
A feszültséggel teli életmód, a mindennapos stressz egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, több mint 50 százalékkal fokozhatja a kockázatot. A külső tényezők hatását nehéz kivédeni, ugyanakkor a harmonikus családi háttér és a jó munkahely védőburkot jelent. A szív egészségének megőrzése tehát a megfelelő pár és pálya kiválasztásánál kezdődik – mutatott rá dr. Merkely Béla. Ha olyan hivatást űzünk egy életen át, amit szeretünk, ami folyamatosan motivál, már sokat tettünk a szívünk egészségéért!
4. Szedjük rendesen a felírt gyógyszereket, ha már túl vagyunk egy infarktuson vagy egyéb kardiovaszkuláris betegségben szenvedünk!
Felmérések szerint az infarktuson átesett betegek fele egy évvel később már nem váltja ki azokat a gyógyszereket, amiket élethosszig kellene szedni. Pedig a szív-, koszorúér- és egyéb érbetegek számára ma már olyan gyógyszerek, elsősorban koleszterincsökkentők állnak rendelkezésre, amelyekkel töredékére szorítható vissza egy újabb kardiovaszkuláris esemény (pl. infarktus) kockázata. Sajnos számos tévhit terjed ezekről a gyógyszerekről az interneten, így fontos mindig megbízható forrásból tájékozódni! Ilyen például a Semmelweis Egyetem honlapja mellett a Magyar Kardiológusok Társaságának laikusok számára szóló ismeretterjesztő oldala.
5. Tudatosítsuk, hogy genetikai szempontból a rizikókategóriába tartozunk-e!
Bár a nem megfelelő életmód miatt kialakuló szívbetegségek jóval gyakoribbak, az örökletes szívbetegségek is körülbelül minden 200. embert érintenek Magyarországon. A szívelégtelenségnek és szívizom-betegségeknek is vannak olyan formái, amelyek családi halmozódást mutatnak, de erre az érbetegségnél is vannak példák (pl. Marfan-szindróma). Van családi hajlam a szélsőségesen magas koleszterinszinttel kapcsolatban is: a familiáris hiperkoleszterinémia (FH) egy genetikus, örökletes rendellenesség, amely akár már fiatal korban infarktushoz vezethet. Legyen figyelemfelhívó, ha a családban többen kaptak infarktust fiatal korban! Ilyen esetben érdemes kardiológust felkeresni, speciális szűréseket végeztetni, hiszen ha igazolódik a genetikai háttér, akkor kiemelten fontos a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása, valamint a rendszeres orvosi kontroll.
+ 1. A gyors cselekvés életet menthet infarktus esetén.
A heveny szívinfarktus következtében elhunytak száma erős csökkenést mutat a 2010-es évektől, ami a jól szervezett infarktusellátásnak köszönhető. Ha szükség esetén kellően gyorsan tárcsázzuk a mentőket, az ország bármely pontjáról el lehet jutni időben a megfelelő ellátóhelyre. Az infarktus egyértelmű jele a nagy, szegycsont mögött érzett mellkasi fájdalom, amely a hátba és a bal karba is sugározhat, és nem múlik el néhány percen belül. Ezt verítékezés, nehézlégzés is kísérheti.
Szűrésekkel is várják az érdeklődőket a szeptember 29-i Szív világnapján
Minden év szeptemberének utolsó vasárnapja a szív világnapja. Ebből az alkalomból a Magyar Kardiológusok Társasága szeptember 29-én ismét megszervezi a Szívünk napját a Városligetben, ahol lakossági szűrések, tanácsadás, gyerekprogramok, sportprogramok, koncertek várják az érdeklődőket. A program során az egyetem több szakembere is tart ismeretterjesztő előadást, a szűréseket és a tanácsadást az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának szakemberei végzik. További információ az MKT honlapján, részletes színpadi program pedig ide kattintva található.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Kaszás Tamás
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
