Kezelési rendszerünk

Csoporthangsúlyú pszichoterápiás rendszerben dolgozunk, pszichodinamikus szemlélettel.

Mit is jelent ez közelebbről?
  • Pszichoterápiás – magyarul lélektani – munka a fő terápiás eszközünk (melyet szükség esetén gyógyszerrel egészítünk ki).
  • Pszichodinamikus, vagyis a tünetek, jellegzetes kapcsolati mintázatok hátterében zajló tudattalan konfliktusok, érzések, fantáziák feltárása, megértése és feldolgozása a célunk, melynek következtében várható a gyógyulás, változás.
  • Munka, vagyis a páciens aktív közreműködését igényli, szavakba kell öntenie megjelenő érzéseit, gondolatait.
  • Csoporthangsúlyú – a lélektani munka döntően csoportokban zajlik:
    • Nagycsoport – ahol a páciensek és a személyzet tagjai megbeszélik, ütköztetik, megjelenítik (verbálisan) a közösségben zajló folyamatokat, problémákat, bármit, amit együtt szeretnének megbeszélni.
    • Pszichodinamikus kiscsoport – ahol szavakba öntik érzéseiket, egymásnak visszajelzéseket adnak/kapnak.

    • Pszichodráma csoport – ahol dramatikus formában jelenítik meg érzéseiket.
    • Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia – ahol mozgáson, nonverbális kapcsolódáson, valamint testi érzetekre, élményekre irányuló figyelmen, továbbá az azt követő verbális feldolgozáson keresztül történik a terápia.
    • Szocioterápiás műhely – ahol kreatív feladatok (rajz, zene, élőszobrok, kommunikációs feladatok) segítségével jelenítik meg a bennük zajló érzéseket, fantáziákat, konfliktusokat. Fontos része a folyamatnak az élmények megosztása, megbeszélése, visszajelzések adása és fogadása.
    • Művészetterápia – ahol az alkotó folyamaton keresztül válnak láthatóvá a belső érzések. A csoportban ennek szóbeli feldolgozása is zajlik.

Galéria

6kép
Művészetterápia
Rendszer

A közösségben megjelennek a páciens jellegzetes működésmódjai, kapcsolódásai, a különböző terápiás terekben akár eltérő módokon. A problémák elemzésénél új megoldások kidolgozása válik lehetővé. Minden páciens munkáját segíti egy egyéni kezelő pszichoterapeuta, aki segít a nap 24 órájában, a hét 7 napján kívül-belül zajló történéseket minél mélyebben megérteni, és összefüggéseket találni a páciens belső működésével, élettörténetével.