Egészségügyi tanárok és szakoktatók III. Szakmai Napja (2024.08.22.)

KONFERENCIA

A Semmelweis Egyetem Szakképző Intézmények Igazgatóságának rendezvénye

Egészségügyi tanárok és szakoktatók III. Szakmai Napja

Az egészségügyi szakképzésben szakmai tantárgyakat oktatók számára szervezett szakmai nap

A konferencia programja:

1., Mayer Andrea igazgató konferencia megnyitójában az újabb iskolai tanév megkezdése előtt sok sikert kívánt a munkához, örömét fejezte ki jelen konferencia megszervezése kapcsán.

2., Feketéné Dr. Szabó Éva rektorhelyettes Asszony kiemelte, konferencia célja a meglévő tapasztalatok bővítése az egészségügyi szakképzésben. Történelmi példaként visszautalt Kossuth Zsuzsanna történelmi, szellemi örökségére. Kiemelte, hogy az ilyen sikeres konferenciák elősegítik az eredményes iskolai munkát is, hiszen óriási szükség van az egészségügyben a megfelelő utánpótlás képzésére.

3., Dr. Pápai Tibor főiskolai docens kiemelte, hogy az egészségügyi szakképzésnek folyamatosan változó törvényi, rendeleti közegben kell tevékenykednie. Az ún. KKK-környezet változásait is folyamatosan követni kell, a PTT pedig megszűnt. A külföldi szakirodalom sajnos későn jut be hozzánk.

Bemutatta az elsősegélynyújtás jogi hátterét (pl. BTK-utalás, egészségügyi törvény), ill. európai uniós szabályozását. Kitért az éppen aktuális KKK elvárásaira az elsősegélynyújtás terén. Az itthoni tankönyvek jó része hiányos, elavult, nem követi a nemzetközi elvárásokat, trendet. Kitért az interaktív vizsga idevonatkozó kérdéseire, ill. a gyakorlati vizsgán alkalmazott értékelő lapok hibáira. A nálunk is alkalmazott nemzetközi elsősegélynyújtási irányelvek alapján van egy alap, laikus ellátási szint, ill. az orvosi elsősegély fokozata. Ez utóbbit még a képzett, ill. sürgősségi specialista szintre is bontotta. Feltette a kérdést, hogy milyen kompetenciák kellenek ezen feladat hatékony ellátásához? A vizsgálat, kommunikáció, gerincvédelem, kimentés fogalmait emelte ki. Az újraélesztési szinteket mutatta be ezután: PLS, ALS, IHBLS és BLS. A defiblirátor kapcsán kitért arra, hogy számos fajta van használatban, de mind egységes nemzetközi elvárás alapján használjuk őket. Ennek működését már 12 éves kortól (!) oktathatja az iskola. Előadásának következő része volt az ún. vérzéscsillapítás és a sérült oxigénnel való ellátásának módozatai. Kitért az elsősegélynyújtás terén szükséges gyógyszerek alkalmazására. A 2010-ben általa írt elsősegély tankönyvet már elavultnak tartja, de a 2021-2022-es verziót ajánlja használatra. Zárásként a jó oktatási (megmosolyogtató, de tanulságos) anyagként szolgáló Mr. Bean-filmet elemző módon mutatta be.

4., Csehiné Piroska Nikolett MSc előadásában az ún. ERAS-program elemeit mutatta be, amelynek központi eleme az ún. perioperatív stressz megelőzése. Feltárta, hogy milyen okai lehetnek a műtéti stressznek (szorongás, éhezés, szöveti károsodás, vérzés, folyadékháztartás változása, hipotermia, hipoxia, fájdalom, ágyban fekvés, kognitív funkció zavara, Ileus). A beteg hatékony segítésében, az ún. ERAS Team munkájában a család mellett a orvos, ápoló, dietetikus, gyógytornász, pszichológus, sztomaápoló nővér vannak jelen, látnak el feladatokat. Előadásában részletesen bemutatta a műtéti folyamatot, kiemelte annak kritikus, központi elemeit. Utalt arra, hogy a „koplalás, éhezés, szomjazás” hármas régi elvét el kell vetni, korszerűtlen. Kiemelte, hogy a betegnek meg kell ismernie az ápolási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy betegtájékoztató kiadványoknak is nagy szerepe van ezért.

5., Csima Zoltán MSc előadását azzal kezdte, hogy a kórházi fertőzések növekednek az utóbbi időben. A COVID-időszak három éve után az előtte lévő időszak probléma jönnek elő ismét. Utalt az uniós felmérésre a fertőzések terén, a felmérés összegzésére, következtetéseire. Kiemelte, hogy a fertőtlenítés szabályozása Magyarországon átdolgozás alatt van, amely után a környezet és a kórház kapcsolatát új összefüggésben fogjuk látni. Az eddigi klasszikus kórházi higiénia új köntösben kell, hogy jelentkezzen. A „környezet” problematikája terén utalt arra, hogy 2000-2020 között nőtt a klímaberendezés működését igénylő napok száma (a klímaváltozás gyorsulása már közhely), ill. az éves átlagos felszíni átlaghőmérséklet emelkedése aggasztó feladatot jelent majd az egészségügy számára. Egy tényt emelt ki: „24 Celsius fok felett 60 percnél hosszabb műtét nem végezhető”. Kitért a kórházi klímaberendezések karbantartására: alapvetően annak elmaradására (filterek pl.). Ez növelheti a levegőben lévő láthatatlan kórokozók negatív szerepét, a fertőzésveszélyt. Utalt arra, hogy a intézményi takarítás sajnos nem lehet tökéletes. Kérdésként jelezte és mutatta be, hogy egyes vírusok, baktériumok meddig élnek, fertőznek. További példaként mutatta be, hogy az átlagos csapvíz mit tartalmaz. Tényként jelezte, hogy 2015-től kétszeresére nőtt a sebfertőzések száma. Mi a jövő? – tette fel a kérdést. Válaszként: a környezeti hatásokra (amely egy terjedelmes tünetcsoport) jobban és okosabban kell figyelni.

6., Koczó Anita MSc előadásában a szondatáplálásra tér ki elsőként, majd a táplálási módokra, a táplálás szabályaira, a Button-módszerre (hasfal), kettéválasztotta a rövid és hosszútávú táplálás feladatait. Majd bemutatta az alkalmazott eszközöket (tartályok, szerelékek, pumpák stb.). Kiemelte a beteg hazaengedésekor fontos teendőket, ill. az otthoni további feladatokat. A szondataplalas.hu és nutriciamedcal.hu weboldalakra hívta fel a figyelmet, ill. a NUTRICIA otthonápoló szolgálat működésére.

7., Az előadások után lehetőség volt kérdések feltevésére: Dr. Pápai Tibor válaszában a cégekkel való kapcsolattartásra és a korszerű szakirodalomra hívta fel a figyelmet, ill. Csima Zoltán erősítette meg a kórházi higiéniával kapcsolatos változások ütemét.

8., Vízvári László MSc előadásban az Európai Unió általános ápoló felmérésére hivatkozott. Azt a kérdést tette fel, hogy a magyarországi ápoló képzés megfelel-e az uniós elvárásoknak: elsősorban a 4600 órás elvárásoknak. Az általános ápoló képzés hároméves, 1993-2019 között a régi OKJ-rendszerben 31 alkalommal módosították, míg 2020-2024 között immár 5 alkalommal a KKK-t. Kitért még a további magyarországi ápolóképzésekre (pl. mentőápoló, csecsemő- és gyermekápoló stb.), ill. a képzés kapcsolódására a felsőoktatáshoz. Megemlítette, hogy az Europass az uniós országokban a képzési óraszám miatt (4600 helyett 3200 óra) nem mindenhol fogadják már el. Végső megállapítása az volt, hogy sajnos nem felelünk meg az EU-elvárásoknak.

9., Az előadások után Dr. Pápai Tibor néhány gondolatban fogalmazta meg a „hogyan tovább?” feladatait, kérte, segítsenek a résztvevők a következő konferencia témainak összeállításában. Mayer Andrea igazgató pedig a plenáris ülést lezárva a Workshop bemutatókra invitálta résztvevőket .

10., A továbbiakban a résztvevők a Workshop bemutatóit tekintették meg.

 Budapest, 2024. augusztus 22.