|
A különböző alvásfüggő oszcillációk szinkronizált rendszerekbe szerveződése jól ismert jelensége az alvásfiziológiának. Ezen rendszerek általános tulajdonságai mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egyénenként határozottan felismerhető és mérhető különbségeikre, melyek időben stabilan jellemzőek egy adott személyre. Az alvási orsók bizonyítottan kapcsolatban állnak az idegrendszer plasztikus folyamataival, és meghatározó kialakulásukban a neurális konnektivitás, amely tulajdonságok mentén több kognitív képességgel is vizsgálták kapcsolatukat. Mindezek alapján feltételeztük, hogy egyéb stabil személyes tulajdonsággal, így a temperamentummal is kapcsolatban állnak. Vizsgálatunkban 44 személy (21 magas [>130] és 23 átlagos [100±10] IQ-jú, 32,22 év átlag életkorú [st.dev.: 10,01], 29 [66%] férfi és 15 [34%] nő) vett részt, akik 2 éjszakát töltöttek az alváslaboratóriumban poliszomnográfiás megfigyelés alatt. A személyiség mérésére Cloninger TCI (Temperament and Character Inventory) tesztjének magyar változatát, az intelligencia mérésére pedig a Raven Progresszív Mátrix Teszt haladó változatát használtuk. Az alvási orsózást az első négy alvásciklusban egyéni illesztéses módszerrel mértük. Eredményeink közül kiemelkedik az Újdonságkeresés dimenzió és az IQ interakciója, amelynek értelmében az Újdonságkeresés a két intelligencia-övezetben ellentétes irányban jósolja be a gyors orsók hosszát, átlagos IQ övezetben annak növekedését, magasban pedig csökkenését vonva maga után (F=11,952; p =0,00160). E tekintetben az Újdonságkeresés alskálái közül az extravagancia (F=6,175; p =0,01837) és a felfedezés izgalmának egyes itemei (F=7,745; p =0,00896) bizonyultak meghatározónak. Az említett itemek közül az új módszerek régiekkel szembeni preferenciája, mint attitűd látszik meghatározó elemnek a gyors alvásiorsó-hossz illetve -gyakoriság predikciójában. Mindez a neurális plaszticitás alvás-függő neurofiziológiai markerei és viselkedéses vonatkozásai közötti kapcsolatok sajátos mintázatát valószínűsíti, illetve az intelligencia egy alternatív felfogására világít rá, amelyet eredményeink empirikusan is támogatnak. |