|
SE Magatartástudományi Intézet AbsztraktRövid áttekintést adunk a lelki egészséggel és annak egészségmegőrzésével foglalkozó magatartástudományi kutatások legfrissebb eredményeiről. A Hungarostudy Egészség Panel (2002-2006) követéses vizsgálat az önkárosító illetve egészségvédő magatartásformák, valamint a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések és az idő előtti halálozás összefüggéseinek új aspektusait tárja fel. Alváslaboratóriumi vizsgálataink arra utalnak, hogy a korai kötődés nem csak a felnőttkori társas kapcsolatok minőségét, de az alvás minőségét is befolyásolja. Mindennapi Élet Biológiája c. nemzetközi kutatás előzetes eredményei szerint a kortizol-szint és az aktuális pozitív, illetve negatív érzelmi állapotok között szignifikáns összefüggés van. Az esélyerősítést célzó intervenciós és prevenciós programok kidolgozásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a pozitív pszichológiai megközelítés, mely alapvetően az egyén erősségeire, pozitív tulajdonságaira összpontosít. Vizsgálataink igazolják a hazánkban alkalmazott magatartásorvoslási modellprogramok hatékonyságát, alátámasztva azok szélesebb körű alkalmazásának előnyeit. AbstractWe give a short overview of the latest results of behavioural science research on mental health and mental health promotion. The Hungarostudy Epidemiological Panel (2002-2006) follow up research reveals new aspects of the relationship between self-destructive or healthy behaviours and diseases of great public health importance as well as premature mortality. Our sleep laboratory research indicates that early attachment might have an influence not only on the quality of adult life social relationships, but also on the quality of sleep. According to the preliminary results of the international study „Biology of Everyday Life” there is a significant correlation between cortisol level and actual positive or negative emotional states. In the development of intervention and health promotion programs for empowerment, the positive psychology approach that focuses on the individuals strengths and abilities is gathering ground. Our investigations confirm the effectiveness of behavioural medicine model programs tested in Hungary, encouraging their wider range implementation. BevezetésA „Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban” című kötet magatartástudományi alapú esélyerősítési modellt mutat be a legutóbbi Hungarostudy felmérések eredményei alapján [1]. Ok-okozati összefüggések bemutatására nyílt lehetőség a 2002-es, 12.600 főre kiterjedő országos reprezentatív felmérés, valamint a 2006-os 4.849 főt magába foglaló követéses vizsgálat adatai alapján. Vizsgáltuk az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzőit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minőségével, a közösségi viszonyokkal, a munkával, a kultúrával, vallással, az elektronikus információáramlással (televízió, Internet), valamint a negatív életeseményekkel való megbirkózással kapcsolatos esélyteremtési lehetőségeket, a cigány/roma népesség esélyerősítésének kérdéseit [2,3]. A vizsgálatok kiemelt területe volt az önkárosító és egészségvédő magatartásformák, attitűdök, valamint a krónikus betegek, fogyatékkal élők esélyerősítésének elemzése. Elemeztük az idő előtti halálozás pszichoszociális bejóslóit, ezek nemi különbségeit [4-9]. A vizsgálatok eredményei alapján a dohányzás fontos pszichoszociális háttértényezőivel kapcsolatos eredményeket közöltünk [10-12]. Kiemelt téma volt a szív-érrendszeri megbetegedések, a stroke, valamint az ezen megbetegedésekkel kapcsolatos halálozás háttértényezőinek vizsgálata. Megállapítottuk, hogy már az enyhe depressziós tünetek is kockázati tényezők mind a szív-érrendszeri megbetegedések, mind a stroke veszélyeztetettség szempontjából [13]. A vitális kimerültség és a depressziós tünetegyüttes nemcsak a hagyományos rizikótényezőktől, de egymástól is független szív-érrendszeri kockázati tényezők. A pszichoszociális tényezők és elsősorban a nyitott szívműtét előtt mért szorongásosság (vonás-szorongás) szorosan összefügg a műtétet követő egészségi állapottal, az újabb szívesemények számával, valamint a halálozási adatokkal [14]. A vizsgálati eredmények alapján a krónikus stressz különböző formáinak népegészségügyi jelentőségét mutattuk be, elsősorban az idő előtti halálozás, valamint a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulása és lefolyása szempontjából [15-19]. A korai kötődés és az alvás, álom jellemzőinek összefüggései [20-28]Korábbi kutatások rámutattak a korai anya-gyerek kapcsolat és a kötődés minőségének lélektani egyensúlyban és testi-lelki egészségben játszott kiemelkedő szerepére. Vizsgálataink során kiemelt szerepet tulajdonítunk a társas kapcsolatok egészségvédő és betegségeket megelőző hatásainak. Ennek a témakörnek pszichofiziológiai vizsgálatok keretében is fontos szerep jut, amennyiben a felnőttkori kötődést becslő Kapcsolati Kérdőív skálái illetve a személyiségkérdőívek közül a Zuckerman-Kuhlman Kérdőív Szociabilitás skálája az élettani-anatómiai korrelátumok feltárása érdekes új eredményeket hozott. Az alváslaboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a Kapcsolati Kérdőív Aggodalmaskodás (kötődési szorongás) skálája negatívan korrelál a REM alvás ideje alatt mért frontális theta tevékenységgel. A felismerés potenciális jelentősége, abban rejlik, hogy kapcsolatot képezhet a negatív álombeli emocionalitás és a korai szeparációs összefüggésének értelmezése irányába, illetve kiegészíti a frontális középvonali theta és a szorongás kapcsolatának eddig döntően ébrenlétre vonatkozó szakirodalmát. A másik fontos eredmény a szociabilitás dimenzió neuroanatómiai korrelátumainak vizsgálata, ami eleddig csak a korábbi és mára meghaladottá vált személyiséglélektani koncepcióknak megfelelő összefüggésben az impulzivitással egybekötve (a nem revideált extraverzió fogalma alapján) történt meg. Az a negatív korreláció, ami a szakirodalmi adatok szerint az extraverzió és az agy egyes területeinek mérete közötti negatív korrelációra vonatkozik, a saját eredményeink fényében inkább az impulzivitás és az agyméret negatív korrelációját fedi. A hagyományos extraverzió koncepciójának szociabilitás komponense szignifikáns pozitív korrelációban áll a teljes nagyagy méretével illet A Mindennapi Élet Biológiája c. kutatás előzetes eredményeiA „Biology of Everyday Life” című Európai Uniós program keretében a biológiai mutatók és az érzelmi jóllét összefüggéseit vizsgáljuk. A kutatás célja az érzelmi jóllét (szubjektív boldogság) és az egészségi állapottal összefüggő biológiai mutatók kapcsolatának elemzése. A vizsgálat azonos módszerrel történt Angliában, Hollandiában és Magyarországon. A magyar vizsgálat résztvevői a Semmelweis Egyetem 200 teljes állású, egészséges, női dolgozója volt, akiket egy pihenő és egy munkanapon vizsgáltak. Szívritmus variabilitás, illetve nyálmintából vett kortizol szerepelt a vizsgálatban biológiai mutatóként. Mindkét vizsgálati napon a szívritmus variabilitást 24 órán keresztül, a nyál kortizol szintjét 7 alkalommal mérték. A szívritmust mellkasi elektródák, un. Actiheart (Cambridge Neurotechnology) segítségével mérték 24 órán keresztül. A kortizolt nyálmintából vették, amely kényelmes és megbízható módja a stresszhormon mérésének. A mintavételi eljárás lehetőséget nyújtott a reggeli, ébredéskori kortizol mérésére, amely a pszichofiziológiai aktiváció érzékeny mutatója. Korábbi vizsgálatok bizonyították, hogy munkanapokon, illetve pihenőnapokon az érzelmi jóllét állapotai, illetve a kortizol szabályozás szintjei is eltérnek. A résztvevők egy kérdőívcsomagot is kitöltöttek, amely az általános egészségi és érzelmi állapotra vonatkozó kérdőívek mellett további pszichoszociális jellemzőkre is rákérdezett, amelyek befolyásolhatják mind a kortizol, mind a szívritmus variabilitás szintjét (pl. munkahelyi stressz, társas támogatás stb.). A jóllétet a mindennapi életben egy online kérdőív segítségével az un. Nap Rekonstrukciós Módszer segítségével mérték (Day Reconstruction Method, DRM), továbbá az aktuális érzelmi állapotokat (stressz és boldogság szintet) EMA-módszerrel (ecological momentary assessment) mérték fel a vizsgált munkanapon és szabadnapon. Az előzetes eredmények szerint a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal ellentétben nem mutatkozott összefüggés az általános érzelmi állapotok és az ébredés utáni kortizol-szint között, ellenben az aktuális pozitív, illetve negatív érzelmi állapotokkal szignifikáns összefüggést találtak. Az egészséges női mintában hétvégén mértek magasabb kortizol-szintet, ami pozitívan függött össze a napi boldogság szinttel. Tekintve hogy az eddigi vizsgálatok nyugat-európai országokban zajlottak, a szakirodalomtól eltérő vizsgálati eredmények a kulturális különbségekből is következhetnek, ezek hátterének feltárása további vizsgálatokat igényel. A teljes mintán végzett elemzések során (N=200), illetve a szívritmus variabilitás adatainak feldolgozása után fontos új eredmények várhatóak, amelyek hozzájárulhatnak a biológiai faktorok és az érzelmi jóllét kapcsolatának megértéséhez. A lelki egészség kutatásának pozitív pszichológiai fordulataA viszonylag új, úgynevezett pozitív pszichológiai megközelítés az ember erősségeit, pozitív tulajdonságait kutatja tudományos módszerekkel [29]. Érdeklődésének középpontjába nem azt állítja, hogy a mentális betegségek milyen veszélyeztető tényezők mellett alakulnak ki nagyobb valószínűséggel, hanem hogy e rizikótényezők jelenléte esetén mik azok a védőfaktorok, melyek meggátolják a kedvezőtlen kimenetelt [30]. A pozitív pszichológia sajátossága, hogy azt is kutatja, hogy a pszichológia / pszichiátria által egészségesnek, „normálisnak”, jól funkcionálónak mondható ember hogyan és mi felé képes tovább fejlődni, életminőségét folyamatosan továbbfejleszteni. Ennek megfelelően a pozitív pszichológia irányzata olyan konstruktumok definiálása, mérhetővé tétele, empirikus vizsgálata és fejlesztése iránt érdeklődik, mint amilyen a megbocsátás, az élet értelmessége, a kreativitás, a bölcsesség, a jó önbecsülés, a remény és optimizmus, az életcélok jellege vagy épp a spiritualitás [31]. Az irányzat követői ma már mind a fizikai, mind a mentális egészségmegőrzés és -fejlesztés területén dolgoznak ki intervenciós és prevenciós programokat, melyek végső célja nemcsak az emberi élet meghosszabbítása és a mentális betegségek megelőzése/gyógyítása, hanem az életminőség átlagosnál, „normálisnál” magasabb szintre emelése, állandó fejlesztése [30,32]. Magatartásorvoslási modellprogramA Williams Életkészségek Program célkitűzése a krónikus stresszel való megküzdő képesség fejlesztése a mindennapokban alkalmazható, egyszerű stresszkezelő stratégiák és kommunikációs technikák megismerése, elsajátítása révén. A rövid, strukturált program tematikáját és módszertanát a Duke Egyetem (Durham, NC, USA) vezető szakemberei dolgozták ki, több évtizedes csoportterápiás tapasztalatok és a stresszkutatás legfrissebb eredményeinek felhasználásával. A hazai adaptáció 2004-ben kezdődött. A programot folyamatosan fejlesztjük: elkészült önsegítő változata, a kamaszoknak szóló verzió elkészítése folyamatban van. A program hatékonyságát kérdőívvel vizsgálják a tréning előtt, után és 6 hónap múlva. Az eddigi résztvevők adatai alapján a program szignifikánsan javította az észlelt stressz szintet, a depressziós és szorongásos tüneteket, a szubjektív testi tüneteket, az alvásproblémákat, és az általános életminőséget a tréning után. A pozitív változások legtöbbje 6 hónap után is fennmaradt [33-35]. 2009-ben a program széleskörű bevezetését indítottuk el a munkahelyi elbocsátások negatív hatásainak csökkentése, illetve a munkahelyi stressz megelőzése céljából. A program honlapja: www.selye.hu. OSPI-Europe (2009-2011) Optimizing suicide prevention programs and their implementation in Europe EU-7 2009-2011 és a korábbi EAAD (European Alliance Against Depression) program keretében közösségi alapú depresszió és öngyilkossági magatartás megelőző programot szervezünk [36,37]. Irodalom1. Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008 2. Kopp, M.: Az esélyerősítés magatartástudományi modellje. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 3-9, 2008 3. Kopp, M., Skrabski, Á., & Rózsa, S.: A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 34-46, 2008 4. Kopp, M., & Skrabski, Á.: Kik boldogok a mai magyar társadalomban? In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 34-46, 2008 5. Kopp, M., Székely, A., & Skrabski, Á.: Mi magyarázhatja a magyar férfiak idő előtti egészségromlását és halálozási arányait. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2 6. Kopp, M, & Skrabski, Á.: A meghosszabbodott életévek forradalma. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 221-225, 2008 7. Kopp, M., Győrffy, Zs., Ádám, Sz.: Az iskolázott nők hátrányos megkülönböztetése, az esélyerősítés lehetőségei. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 250-253, 2008 8. Győrffy, Zs., Ádám, Sz., Harmatta, J., Túry, F., Kopp, M., & Szényei, G: A pszichiátria területén dolgozó diplomás nők életminősége és egészségi állapota. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 356-364, 2008 9. Neumann-Bódi, E., Hofmeister-Tóth, Á., & Kopp, M.: Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban Hofstede kulturális dimenziói alapján, In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 365-372, 2008 10. Konkolÿ Thege, B., Bachner, Y. G., Kushnir, T., & Kopp, M.: Relationship between meaning in life and smoking status: Results of a national representative survey. Addict. Behav., 34:117-120, 2009 11. Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M.: Relationship between meaning in life and intensity of smoking. Do gender differences exist? Psychol. Health, in press, DOI: 10.1080/08870440802460442 12. Konkolÿ Thege, B., & Kopp, M.: Does meaning in life affect smoking? A 4-year prospective study. Manuscript submitted for publication 13. Cserép, Zs., Losoncz, E., Malik, A., Székely, A., Balog, P., & Kopp, M.: Nyitott szívműtéten átesett betegek életkilátásait meghatározó pszichoszociális tényezők. Orvosi Hetilap, 149(33):1549-1554, 2008 14. Balog, P., & Purebl, Gy.: Pszichoszociális tényezők a szív-és érrendszeri betegek esélyteremtésében (Hungarostudy Egészségpanel 2006). In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 544-550, 2008 15. Balog, P.: A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis, Budapest, 240-249, 2008 16. Székely, A., Balog, P., Benkő, E., Breuer, T., Székely, J., Kertai, M. D., Horkay, F., Kopp, M., & Thayer, J. F.: Anxiety seems more important than depression in prediction of 4-year morbidity after coronary artery and valve surgery. Psychosom. Med., 69:625-631, 2007 17. Székely, A., & Balog, P.: Nyitott szívműtéten átesett betegek életesélyeit növelő tényezők. In: Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis, Budapest, 551-556, 2008 18. Vámos, E. P., Kopp, M. S., Keszei, A., Novák, M., & Mucsi, I.: Prevalence of diabetes in a large, nationally representative population sample in Hungary. Diabetes Res. Clin. Pract., 8(3):e5-e8, 2008 19. Purebl, Gy., & Balog, P.: A depressziós tünetegyüttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis, Budapest, 584-591, 2008 20. Bódizs, R.: Differenciálpszichológia alvásélettani megközelítésben: az egyéni EEG mintázatok jelentősége, Magyar Pszichológiai Szemle, 63(1):29-50, 2008 21. Bodizs, R., Simor, P., Csóka, Sz., Berdi, M., & Kopp, M. S.: Dreaming and health promotion: a theoretical proposal and some epidemiological estabilishments. Eur. J. Mental Health, 3(1):35-62, 2008 22. Bódizs, R.: Álmok és egészségesélyek: az álmodás egészségpszichológiai vonatkozásai. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis, Budapest, 80-87, 2008. 23. Lázár, A., & Bódizs, R.: Az alvás szerkezete és mintázatai autizmus spektrumzavarban. Psychiatr Hung, 23(2):109-128, 2008 24. Purebl, Gy., & Bódizs, R.: Az inszomnia komorbiditása egyéb betegségekkel. Gyógyszerészet, 52:323-328, 2008 25. Bódizs, R., Lázár, A., & Rigó, P.: Correlation of visuospatial memory ability with right parietal EEG spindling during sleep, Acta Physiol. Hung., 95:297-306, 2008 26. Bódizs, R., Sverteczki, M., & Mészáros, E.: Wakefulness-sleep transition: emerging electroencephalographic similarities with the rapid eye movement phase, Brain Res. Bull., 76:85-89, 2008 27. Bódizs, R., Körmendi, J., Rigó, P., & Lázár, A.: The individual adjustment method of sleep spindle analysis: Methodological Improvements and roots in the fingerprint paradigm, J. Neurosci. Methods, in press, doi:10.1016/j.jneumeth 28. Csóka, Sz.: Életminőség és esélyegyenlőség a korai kötődés tükrében. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis, Budapest, 179-192, 2008 29. Sheldon, K. M., & King, L.: Why positive psychology is necessary? Am. Psychologist, 56:216-217, 2001 30. Pikó, B.: A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Paradigmaváltás a társadalomtudományokban? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5:289-299, 2004 31. Seligman, M. E. P., & Csikszentmihalyi, M.: Positive psychology: An introduction. Am. Psychologist, 55:5-14, 2000 32. Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, Ch.: Positive psychology progress. Empirical validation of interventions. Am. Psychologist, 60:410-421, 2005 33. Stauder A: Stressz és stresszkezelés szerepe az esélyerõsítésben In: Magyar Lelkiállapot 2008. szerk. Kopp M., Semmelweis Kiadó Budapest, 2008:10-22. 34. Stauder A: Közösségi alapú magatartásorvoslási programok. Az esélyerõsítés hatékony módszerei In: Magyar Lelkiállapot 2008. szerk. Kopp M., Semmelweis Kiadó Budapest, 2008:105-113. 35. Stauder, A., Konkolÿ Thege, B., Kovács, M., Balog, P., Kopp, M., Williams, V., & Williams, R.: World wide stress: Different problems, similar solutions? Cultural adaptation and evaluation of a standardized stress management program in Hungary. Manuscript submitted for publication 36. Hegerl, U., Wittmann, M., Arensman, E., Van Audenhove, Ch., Bouleau, J. H., Feltz-Cornelis, Ch., Gusmao, R., & Kopp, M. S.: The “European Alliance Against Depression (EAAD)”: A multifaceted, community based action programme against depression and suicidality. World J. Biol. Psychiatry, 9(1):51-59, 2008 37. Kopp, M., Purebl, Gy., Székely, A., & Bagi, M.: A társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége, az Európai Szövetség a Depresszió Ellen program hazai tanúságai. Magyar Epidemiologia, 5(2):109-120, 2008 |
