Harmat L, Zombori L, Bódizs R : Alvászavarok kezelése zenével. Komplementer Medicina 11: 47-50 2007

Minden embernek van tapasztalata arról, hogy az alvás milyen fontos szerepet játszik az életünkben. Alvásunk minő­sége komoly befolyással bír a nappal folytatott tevékenységeinkre, a közérzetünkre, amit csak ideig-óráig lehet befolyásolni kávé, tea vagy más serkentőszerek segítségével. Alvásproblémák átmenetileg minden embernél előfordulhatnak, hiszen gondjaink, aggodalmaink, a mindennapi stressz gyakran rányomják bélyegüket éjszakai pihenésünkre.

INSZOMNIA

Az alvászavarok egyik vezető tünete az inszomnia. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartalma megrövidült, és nem vezet a szellemi-fizikai állapot restaurációjához. Az inszomnia hátterében nagyon sok változó húzódhat meg, többek között fizikai, fiziológiás, pszichológiai, pszichiátriai, valamint farmakológiai okok. A primer – vagy más néven pszichofiziológiai inszomnia – esetében az elalvás nehézsége, az átalvás zavara áll. Sajnos a gyógyszeres terápiák nem következmény nélküliek, gyakran megzavarják a nappali aktivitást, és még nagyobb torzulásokat okozhatnak az alvásszerkezetben. A gyógyszerek krónikus alkalmazása során előbb-utóbb tolerancia, megvonásuk esetén elvonási tünetek alakulhatnak ki. Éppen ezért a kezelés során minél előbb javasolt az alkalmazott gyógyszerek adagjának csökkentése, illetve végleges elhagyása. A nem farmakológiai terápiák közül, elsősorban az inszomniák kezelése kapcsán, a legismertebbek az alváshigiéné és alvásedukáció, kognitív viselkedésterápia, a különböző relaxációs módszerek, a biofeedback, a kronoterápia, a fényterápia, az alvásmegszorítással történő kezelés, valamint néhány klasszikus pszichoterápiás módszer. (1.)

ÖSSZEFOGLALÁS

A cikk ismerteti azokat a kutatásokat, amelyek arra szolgáinak bizonyítékul, hogy a zene, mint természetes és gyógyító forrás, rendelkezésünkre állhat az alvással kapcsolatos problémák kezelésében. A sikeres kezelés érdekében javasolt a farmakológiai terápiák mellett egyéb, nem gyógyszeres kezelések alkalmazása is, melyek közül egyre figyelemreméltóbb szerepet vív ki magának a zeneterápia. A zenehallgatás pozitív hatásait az alvás minősé­gére több tanulmány is megerősítette, különösen az idős­ kori alvásproblémák tekintetében. A vizsgálatokból az is kiderül, hogy a lefekvés előtt hallgatott zene csökkenti az éjszakai ébredések számát, és rövidül az alvás latenciája. Az alvászavarok nem gyógyszeres kezelési módszerei között azonban egyre figyelemreméltóbb szerepet vív ki magának a zeneterápia.

ZENE ÉS GYÓGYÍTÁS

A zenével történő gyógyítás már az ókori iratokból is jól ismert. A modern szemléletű kezelési módok alkalmazása azonban a 19. század közepén jelent meg, amikor is kezdeményezések történtek a zene testre és lélekre egyaránt ható sajátosságainak tisztázására. P. J. Schneider könyvet írt az “Az orvosi zene rendszere” címen, majd K. Lange és W. James kutatásai bizonyították, hogy a zenei stimulációkkal testi funkcióváltozások idézhetők elő, úgymint a vérnyomás emelkedése, vérellátás változása, pulzusszám csökkenése, izomfeszültség stb.

Az I. és II. világháborút követő időszakokban Amerika-szerte szinte minden kórházban veterán zenekarok játszottak a visszatért, testileg és lelkileg megrokkant katonáknak. Úgy találták, ez jó hatással van a betegek kedélyállapotára, ezért az orvosok később tudatosan is alkalmazni kezdték a zenét a gyógyulási folyamatok elősegítésében. A zenével történő gyógyítás később egyfajta pszichoterápiás irányzattá nőtte ki magát, napjainkban azonban egyre több kutatás foglalkozik a zene gyógyító hatásaival a medicina különböző területein.

A klinikumban végzett számos vizsgálat bizonyítja, hogy a zenét hallgató betegeknek javul az alvásminősége, jobb az általános közérzete, csökken a fájdalomérzete, kevésbé szoronganak, és mentesek a stressztől. Műtétek utáni fájdalmak csillapítására, daganatos betegségekben szenvedők és szívproblémákkal küzdő betegeknél is hatékonyan alkalmazható a zene mint terápiás beavatkozás. Zimmerman és munkatársai bypassműtét után vizsgálták a betegeket. A vizsgálati csoport a műtét utáni napokban zenét hallgatott, vagy zenés videót nézett, míg a kontrollcsoport csak pihent. A műtét utáni második és harmadik napra a zenét hallgató csoport szignifikánsan alacsonyabb fájdalomérzetről adott jelentést, mint a kontrollcsoport és az alvással is kevesebb problémájuk volt. (2.)

Általános tapasztalat, hogy a súlyos, kórházi ápolásra szoruló betegeknél nagy hatékonysággal alkalmazzák a zene jótékony hatásait a betegek jobb alvásának elősegítésére a relaxációs masszázs mellett, mivel ez a beavatkozás veszélytelenebb, mint a gyógyszeres terápiák. (3.)

ALVÁS, ZENE, SZORONGÁS

A primer inszomniát magyarázó egyik teória a hyperarousal-elmélet, amely szerint különböző hatásokra az alvást megelőzően megemelkedik a fiziológiás arousalszint. Ez a jelenség inkompatibilis az alvással, amelyhez a központi idegrendszer által szabályzott arousalszint csökkenése szükséges. Az arousalnövekedést kiváltó tényezők között igen gyakoriak például a napi gondok, töprengések, vagy az álmatlanságtól való félelem. (4.)

Az elalvás előtt hallgatott zene meggyorsítja az elalvást, és csökkenti az éjszakai ébredések számát. Ennek egyik oka, hogy előre meghatározott feltételek mellett a zenehallgatás a fizikai arousal, ezzel együtt a szorongás csökkenését váltja ki. Természetesen ennek a hátterében is fiziológiai jelenségek állnak, hiszen a lassú, percenkénti 60-80 metrumú zene csökkenti a neuroendokrin rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, a szívritmust és a vérnyomást. (5.) Előre meghatározott feltételek mellett a zenehallgatás a fizikai arousal és ezzel együtt a szorongás csökkenését váltja ki. A leghatékonyabban akkor következik be a megnyugvás, ha a kliens maga választja ki az általa kedvelt zenét. A klasszikus zene hallgatása során a szisztolés és diasztolés nyomás szignifikáns csökkenése mutatható ki az esetben, ha a kllens az általa preferált zenét hallgatja, szemben azzal, amikor számára kevésbé kedvelt zenét hall. Rockzene hallgatása esetén ez nem mondható el, ugyanis a Salamon és mtsai által végzett vizsgálat szerint a rockzenét hallgatók csoportja inkább még izgatottabbá
vált. (6.)

Természetesen az arousalcsökkenés nem elsődlegesen a zenei műfaj­tól függ, de számos kutatás tekintetében elmondható, hogy klasszikus zenét, elsősorban vonós hangszereken bemutatott műveket alkalmaztak a legnagyobb hatékonysággal a vizsgálatok során. Ezen belül is javallott a kevésbé dinamikus, lassú tempójú zene hallgatása, mivel a muzsika ritmusa és a szívritmus egy idő után szinkronizálódhat. Egy vizsgálat szerint a percenkénti 42 és 48 közötti metrum stabilan 2:3 arányú szinkronizációt hoz létre a zenei ritmus és a szívritmus között, emellett a kísérletben részt vevő k tökéletes ellazultság érzésről számoltak be. (7.) A csendes, halk, lassú metrumú zene hallgatása során redukálódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, csökken a szívritmus és a vérnyomás. Mindez természetesen együtt jár a fizikai arousal és a szorongás csökkenésével is. (8.)

Mindezeken túl az sem mindegy, hogy milyen hangerővel hallgatjuk a kiválasztott zeneművet. Fontos, hogy a kliensek a vizsgálat előtt előze­tesen maguk mérjék fel, mi a számukra optimális hangerő, majd az általuk választott küszöb alatt állítsuk be a hangerőt, mert ez az érzelmi és fizikai arousal csökkenését idézheti elő. Ellenkező esetben, ha hangosabb zenét kapnak, mint a saját küszöbük, ez arousalnövekedéssel jár. Geen vizsgálatában ennek kapcsán azt is megállapította, hogy az extrovertált személyiségű embereknél ez a hangerőküszöb magasabban van, mint az introvertáltaknál. (9.)

A ZENE ÉS AZ IDŐSKORI ALVÁSZAVAROK

Az alvászavarok kialakulásának esélye az életkor növekedésével egyenes arányban növekszik, időskorban ugyanis az alvás fiziológiás jellemzői jelentősen megváltoznak, csökken a mennyisége és hatékonysága, megnő az éjszakai ébredésszám és ébrenléttartam, és az elalvás latenciája gyakran meghosszabbodik. Gyakoriak a nappali elalvások és fázis-előhozatal történik, ami annyit jelent, hogy az idős személyek korábban ébrednek és általában korábban térnek nyugovóra. Nem véletlen tehát, hogy az idősek igen gyakran szorulnak altatószerekre. Monjan és Foley 1997-ben végzett vizsgálata szerint a 65 évnél idő­sebbek 28 %-a elalvási zavarban szenved vagy hajnali ébredő, 16 %-a álmatlanságra panaszkodik, ezt követően a leggyakoribb panaszok között szerepel az alvás alatti légzészavar és lábmozgás. (10.)

Az eddig elvégzett vizsgálatok szerint a zene jótékony hatással van az alvásminőségre az időseknél. 1995-ben Mornhinweg és Voigner 25, alvászavarokkal küzdő idős embert vizsgált meg, akik klasszikus és new age-zenét hallgattak elalvás előtt. A vizsgálat végére a vizsgálati csoportnak 96 %-a szubjektíve úgy ítélte meg, hogy javult az alvásminősége. (11.) Johnson és mtsai 70 idős embert vizsgáltak. A résztvevők maguk választották az elalvás előtt hallgatott zenét. A vizsgálat eredménye szerint csökkent az elalváshoz szükséges idő és az éjszakai ébredések száma, továbbá a vizsgálati személyek elégedettebbek voltak az éjszakai alvásuk hatékonyságával. (12.)

A Mornhinweg és a Johnson által elvégzett vizsgálatokban nem állítottak kontrollcsoportot, így nem tudni, hogy valóban a zenehallgatás vagy egyéb hatások (előzetes elvárások, a vizsgálatot végző személyek odafigyelése, törődése stb.) következtében javult-e az alvásminőség. Lai vizsgálatában (13.) már szerepel kontrollcsoport, de itt sincs egyértelműen kidolgozva a szerepe. Tajvanon vizsgált 60 és 83 év közötti idős személyeket (n = 60), akiket randomizálva sorolt be a zenét hallgató, illetve a kontrollcsoportba. Olyan személyeket választottak, akiknek az előzetes Pittsburg Sleep Quality- (PSQI-) tesztje az 5-ös diagnosztikai érték felett van, azaz “poor sleep” jelzővel jellemezhető. A 21 pontos PSQI- skálán a 15-ös érték volt a legmagasabb, ami előfordult a vizsgálatban részt vevő személyek között. Kizárták azokat, akik altatót szednek, súlyos nappali aluszékonyságban szenvednek, illetve akiknél mentális zavar állt fenn.

A vizsgálati csoport az elalvás előtt 3 héten keresztül minden este 45 perc lassú klasszikus vagy new age-zenét hallgatott, továbbá rövid relaxációs technikát is elsajátítottak, amit a zenehallgatáshoz kapcsoltak. A vizsgálati csoport ellenben semmiféle instrukciót nem kapott, csak annyit, hogy 3 héten keresztül hetente felvesznek velük egy alvástesztet. A beavatkozás előtt egy alkalommal pretesztet, majd a vizsgálat alatt 3 alkalommal PSQI-tesztet vettek fel az alvásminőségre vonatkozóan. A vizsgálati csoportban szignifikánsan javult az alvásminőség, csökkent az éjszakai ébredések száma, az elalvás ideje, megnőtt a tényleges alvásidő és annak hatékonysága, továbbá csökkentek a nappali diszfunkciók, vagyis a vizsgálati személyek a nappali aktivitásuk során jobban tudtak koncentrálni a feladataik elvégzésére és kevésbé voltak fáradékonyak. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a zenehallgatásnak additív hatása van az alvásminőséget illetően, mert a beavatkozás alatt hetenként felvett tesztekben fokozatosan javult a vizsgálati csoportban.

Az eredmények bár önmagukért beszélnek, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a szubjektív alvásminőségről adott jelentés nem biztos, hogy együtt jár az alvásstruktúrában bekövetkezett változásokkal. Mivel az alváslatencia, a tényleges alvással töltött idő és az alvással való szubjektív elégedettség voltak a vizsgálati csoport eredményeit leginkább meghatározó komponensek, ezek szubjektív becslését befolyásolhatták a beavatkozással kapcsolatos előze­tes elvárások is.

A jövőben még komolyabb bizonyítékokat nyerhetünk az alvásminő­ség és a zene kapcsolatáról, ha poliszomnográfiás felvételeket készítünk, és összehasonlítjuk a vizsgálati személyek EEG-felvételeit a beavatkozás előtt és a beavatkozást követően. Amennyiben objektív adatokkal is sikerül alátámasztani a zene terápiás hatását az alvásminőség­re, ez új utat nyithat az alvásmedicinában, és a nem gyógyszeres terápiák sorában talán előkelőbb helyet foglalhat el a zeneterápia …

IRODALOMJEGYZÉK:

1. Novák M., Purebl. Gy. (2000): Az inszomniák nem gyógyszeres kezelési módszerei. In: Az alvás- és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Novák M. (szerk.) (2000): Okker Kiadó, Budapest. 275-295

2. Zimmermann L. M., Nieveen J. Barnason S., Schmaderer M. (1996): The effects of music intervetions on posperative pain and sleep in coronary artery bypass graft (CAGB) patient. Scholarly Inquiry for Nursing practice 10(2), 153-170.

3. Richards K., Nagel C, Markie M., Elwell L., Barone C. (2003): Use of complementary and alternative therapies to promote sleep in critically ill patients. Crit. Care Nurs. Clin. North. Am. Sep;15(3):329-40.

4. Bódizs Róbert (2000): Alvás, álom, bioritmusok. Medicina Kiadó, Budapest.

5. Stanley J. M. (1986): Music research in medical/dental treatment: meta-analysis and clinical application. journal of Music Therapy 23 (2), 56-122.

6. Salamon E., Bernstein SR., Kim SA., Kim M., Stefano GB. (2003): The effects of auditory perception and musical preference on anxiety in naive human subj
ects. Med. Sci. Monit, 9(9)CR396-399

7. Reinhardt U. (1999): Investigations into synchronisation of heart rate and musical rhythm in a relaxation therapy in patients with cancer pain [Article in German] Forsch Komplementarmed. jun; 6 (3): 135-41.

8. Zimmerman L. M. Pierson M. A. (1988): Effects of music on patient anxiety in coronary care units. Heart and Lung 17 (5) 560-566.

9. Geen, R. G. (1984): Preffered stimulation levels in introverts and extroverts: Effects on arousal and performance. journal of Personality and Social Psychology, 46, 1303-1312.

10. Szűcs A. (2000): Az időskori alvás és zavarai. In: Az alvás- és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Novák M. (szerk.) (2000): Okker Kiadó, Budapest. 357-364.

11. Mornhigweg G. C., Voigner R. R. (1995): Music for sleep disturbance in the elderly. J. Holist Nurs. Sep. 13(3):248-54.

12. Johnson JE. (2003): The use of music to promote sleep in older women. J. Community Health Nurs. Spring; 20(1):27-35.

13. Lai H.-Good M. (2004): Music improves sleep quality in older adults. J. Adv Nurs. 2005 Feb; 49(3):234-44.