A „Klinikai – epidemiológiai program” során az új eljárások implementációs lehetőségeit a bizonyítékokon alapuló indikátor rendszer alkalmazásával a Semmelweis Egyetemen belül megvalósuló kohorsz vizsgálatban (Semmelweis Study) fogjuk tesztelni. Ezen vizsgálatba ágyazódnak be a program segítségével kialakítandó Egészséges Öregedésért Program kardiovaszkuláris kutatási programjának vizsgálatai. A program az iszkémiás szívbetegség és a szívelégtelenség előfordulásának és halálozásának csökkentését célzó innovatív szűrési, diagnosztikai és terápiás módszerek, szolgáltatások és termékek kutatását és fejlesztését fogja végezni.

„A COVID-19 fertőzés” kutatócsoport a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium klinikai−epidemiológiai programjainak részeként feltérképezi a COVID-19 fertőzés potenciális közép- és hosszútávú kardiovaszkuláris hatásait is, multimodális klinikai és részletes utánkövetéssel. A H-UNCOVER 2020. májusban végzett reprezentatív szűrésének eredményei kiemelt társadalmi jelentőséggel bírtak a magyarországi elsõ hullám után a társadalom fertőzöttségének és átfertőzöttségének meghatározására, nem csupán az aktuális számok, de a restrikciós szabályozások hatékonyságának igazolására.

A további, nagyságrendekkel nagyobb infekciós számmal zajló hullámok után még hangsúlyosabb a fertőzésen átesett betegek és az átfertőzöttség felmérése, valamint a fertőzés hosszú távú hatásainak leírása. Különösen igaz ez olyan kiemelt társadalmi csoportokra, mint az egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók szűrése, amely szintén rávilágíthat arra, mennyiben effektív és pontos a védőfelszerelések használata a mindennapi klinikai gyakorlatban.

Ezen felül a szívizomgyulladás és hirtelen szívhalál magasabb kockázatával bíró, COVID-19 fertőzésen átesett élsportolók közép-és hosszútávú kardiovaszkuláris vizsgálata tovább specifikálhatja ezen csoporton belül a legmagasabb rizikócsoportokat.

A kutatócsoport vezetője: Prof. Dr. Vágó Hajnalka

A kutatócsoport legjelentősebb publikációinak elérhetősége:

 

A „Budapest CRT study” kutatócsoport a szívelégtelenség egyik eszközös kezelési módjának, a kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) sikerarányának javítását, indikációs körének pontosítását célozza meg a BUDAPEST Upgrade CRT nemzetközi klinikai vizsgálat lezárásával, melynek eredményei alapján új szakmai irányelvek kerülnek kidolgozásra. A BUDAPEST CRT upgrade study (melyben országosan 6 kardiológiai centrum, köztük a szegedi Invazív Kardiológia Tanszék vesz részt) az első prospektív, nemzetközi, multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat lezárult. Ennek a vizsgálatnak a keretén belül nemzetközi multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat elsőként igazolta 360 pacemakerrel (PM) vagy beültethető kardioverter defibrillátor (ICD) készülékkel rendelkező betegen a CRT upgrade hatékonyságát és biztonságosságát, a medián utánkövetési időszak alatt.

Az eredményeket az Europiai Kardiológus Kongresszuson bemutattuk, és a rangos European Heart Journal  szakmai  akadémiai folyóiratban megjelentettük. A Budapest CRT upgrade study kutatási eredményeit felhasználva a nemzetközi kezelési irányelvek módosítása folyamatban van.

A vizsgálat fő eredményeinek összefoglalásával alapvető célunk a jelenlegi, a CRT upgrade-re vonatkozó hiányos ajánlások, az indikációs körök pontosítása, és a szakmai irányelvek kibővítése.

A kutatócsoport vezetője: Dr. Kosztin Annamária

A kutatócsoport legjelentősebb publikációinak elérhetősége:

Előzményprojektben publikált, jelen projekthez szakmai tartalom tekintetében szorosan kapcsolódó cikk:

 

A „Budakalász Vizsgálat” kutatócsoport által végzett biokémiai, genetikai és pszichológia vizsgálataink elemzésével a kardiovaszkuláris rizikó, különös tekintettel az atherosclerosis kialakulásában szerepet játszó tényezők multidiszciplináris megismerését tűztük ki célul. A mintegy 10 éves utánkövetéssel egyedülálló lehetőségünk van vizsgálni egy hazai populáció morbiditási és mortalitási adatait longitudinálisan. Pszichológiai kutatásaink során a pszichológiai tényezők és a kardiovaszkuláris rizikó és kórállapotok hátterét tudjuk vizsgálni.

A kutatócsoport vezetője: Dr. Bagyura Zsolt István

A kutatócsoport legjelentősebb publikációinak elérhetősége

 

A „Súlyos aorta érintettség megelőzése Marfan-szindrómában és egyéb ritka kötőszöveti betegségekben” kutatócsoport által végzett vizsgálataink segítséget nyújthatnak az aorta érintettség pontosabb patomechanizmusának felderítésében, az egyes aorta szakaszok eltérő dilatációs hajlama mögött meghúzódó okok tisztázásában, valamint terápiás célpontok felismerésében.

A projekt keretében egérmodellen elvégzett kísérletek segítségével részletesen vizsgálhatóak az aorta biomechanikai tulajdonságai és meghatározható azon, eltérő indikációval, de jelenleg is használatban lévő gyógyszerek köre, amelyek hatékonyan mérsékelhetik a Marfan-szindrómások és egyéb kötőszöveti betegségben szenvedők kardiovaszkuláris manifesztációit, illetve megelőzhetik az akut érkatasztrófa kialakulását. A kísérletek során nyert eredmények megágyazhatnak későbbi humán vizsgálatoknak, amelyek jó eséllyel a Marfan-szindrómások és az egyéb kötőszöveti betegséggel rendelkezők morbiditásának és mortalitásának csökkentéséhez vezethetnek egy rendkívül fiatal betegpopulációban.

Genetikai vizsgálataink fókuszában a mutáció típusa és a különféle szervrendszerek manifesztációi között fennálló kapcsolatok feltárása, valamint olyan genetikai variációk azonosítása áll, amelyek befolyásolhatják az aorta érintettség megjelenésének súlyosságát, ezáltal jelenlétük előre jelezheti az életet veszélyeztető akut érkatasztrófa kialakulását.

Továbbá korszerű módszerekkel vizsgáljuk a Marfan-szindróma kialakulásában szerepet játszó fibrillin-1 fehérje nanoszerkezetét és biomechanikai tulajdonságait, amelynek részletes megismerése segíthet a betegség patomechanizmusának mélyebb feltárásában, ami akár új terápiás lehetőségek kidolgozásában is szerepet játszhat a jövőben.

A kutatócsoport vezetője: Dr. Benke Kálmán

 A kutatócsoport legjelentősebb publikációinak elérhetősége:

  • Șulea CM, Mártonfalvi Z, Csányi C, Haluszka D, Pólos M, Ágg B, Stengl R, Benke K, Szabolcs Z, Kellermayer MSZ.
    Nanoscale Structural Comparison of Fibrillin-1 Microfibrils Isolated from Marfan and Non-Marfan Syndrome Human Aorta. Int J Mol Sci. 2023 Apr 20;24(8):7561. doi: 10.3390/ijms24087561.
    https://www.mdpi.com/1422-0067/24/8/7561

Előzményprojektben publikált, jelen projekthez szakmai tartalom tekintetében szorosan kapcsolódó cikkek:

  1. Stengl R, Ágg B, Szilveszter B, Benke K, Daradics N, Ruskó B, Vattay B, Merkely B, Pólos M, Szabolcs Z.
    Case Report: Morphological Characterization and Long-Term Observation of Bilateral Sequential Internal Mammary Artery Aneurysms in a Patient With Confirmed FBN1 Mutation. Front Cardiovasc Med. 2021 Jun 16;8:697591. doi: 10.3389/fcvm.2021.697591.
    https://www.frontiersin.org/journals/cardiovascular-medicine/articles/10.3389/fcvm.2021.697591/full
  2. Stengl R, Ágg B, Pólos M, Mátyás G, Szabó G, Merkely B, Radovits T, Szabolcs Z, Benke K.
    Potential predictors of severe cardiovascular involvement in Marfan syndrome: the emphasized role of genotype-phenotype correlations in improving risk stratification-a literature review. Orphanet J Rare Dis. 2021 May 31;16(1):245. doi: 10.1186/s13023-021-01882-6.
    https://ojrd.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13023-021-01882-6
  3. Stengl R, Bors A, Ágg B, Pólos M, Matyas G, Molnár MJ, Fekete B, Csabán D, Andrikovics H, Merkely B, Radovits T, Szabolcs Z, Benke K.
    Optimising the mutation screening strategy in Marfan syndrome and identifying genotypes with more severe aortic involvement. Orphanet J Rare Dis. 2020 Oct 15;15(1):290. doi: 10.1186/s13023-020-01569-4.
    https://ojrd.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13023-020-01569-4
  4. Pólos M, Benke K, Ágg B, Stengl R, Szabó A, Nagy Á, Ruskó B, Hedberg J, Radovits T, Susánszky É, Merkely B, Székely A, Szabolcs Z.
    Psychological factors affecting Marfan syndrome patients with or without cardiac surgery. Ann Palliat Med. 2020 Sep;9(5):3007-3017. doi: 10.21037/apm-20-546.
    https://apm.amegroups.org/article/view/49791/html
  5. Ágg B, Szilveszter B, Daradics N, Benke K, Stengl R, Kolossváry M, Pólos M, Radovits T, Ferdinandy P, Merkely B, Maurovich-Horvat P, Szabolcs Z.
    Increased visceral arterial tortuosity in Marfan syndrome. Orphanet J Rare Dis. 2020 Apr 15;15(1):91. doi: 10.1186/s13023-020-01369-w.
    https://ojrd.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13023-020-01369-w
  6. Benke K, Ágg B, Meienberg J, Kopps AM, Fattorini N, Stengl R, Daradics N, Pólos M, Bors A, Radovits T, Merkely B, De Backer J, Szabolcs Z, Mátyás G.
    Hungarian Marfan family with large FBN1 deletion calls attention to copy number variation detection in the current NGS era. J Thorac Dis. 2018 Apr;10(4):2456-2460. doi: 10.21037/jtd.2018.04.40.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29850152/
  7. Benke K, Ágg B, Pólos M, Sayour AA, Radovits T, Bartha E, Nagy P, Rákóczi B, Koller Á, Szokolai V, Hedberg J, Merkely B, Nagy ZB, Szabolcs Z.
    The effects of acute and elective cardiac surgery on the anxiety traits of patients with Marfan syndrome. BMC Psychiatry. 2017 Jul 17;17(1):253. doi: 10.1186/s12888-017-1417-9.
    https://bmcpsychiatry.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12888-017-1417-9
  8. Benke K, Ágg B, Mátyás G, Szokolai V, Harsányi G, Szilveszter B, Odler B, Pólos M, Maurovich-Horvat P, Radovits T, Merkely B, Nagy ZB, Szabolcs Z.
    Gene polymorphisms as risk factors for predicting the cardiovascular manifestations in Marfan syndrome. Role of folic acid metabolism enzyme gene polymorphisms in Marfan syndrome. Thromb Haemost. 2015 Oct;114(4):748-56. doi: 10.1160/TH15-02-0096.
    https://bmcpsychiatry.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12888-017-1417-9
  9. Agg B, Benke K, Szilveszter B, Pólos M, Daróczi L, Odler B, Nagy ZB, Tarr F, Merkely B, Szabolcs Z.
    Possible extracardiac predictors of aortic dissection in Marfan syndrome. BMC Cardiovasc Disord. 2014 Apr 11;14:47. doi: 10.1186/1471-2261-14-47.
    https://bmccardiovascdisord.biomedcentral.com/articles/10.1186/1471-2261-14-47