„Ez az elismerés nem csupán az építészeti kiválóságot tükrözi, hanem azt is, hogy intézményünk folyamatosan fejlődik és megújul” – fogalmazott az eseményen mondott köszöntőjében dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes. Hozzátette: a 2022-ben átadott, több mint 4500 négyzetméteres, ötemeletes épületrész két nagyelőadónak, a gyakorlati oktatást támogató skill laboroknak és tantermeknek is helyet ad, és az itt tanuló hallgatók számára is a legkorszerűbb oktatási környezetet biztosítja.
Erre szükség is van, hiszen az Egészségtudományi Kar a Semmelweis Egyetem második legnagyobb kara, amely az egészségtudományi képzések egyik legszélesebb palettáját kínálja a közép-európai régióban; mintegy 5000 hallgató jár ide, akik közel 50 országból érkeztek. Jelenleg tizenegy BSc, öt MSc programmal, valamint PhD-képzéssel várják a leendő hallgatókat. Kitért arra, hogy az egyetem, valamint a kar képzései iránt is folyamatosan növekszik az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten egyaránt. „Különösen fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ne csak kurrikulumunk, az itt folyó oktatási, kutatási és betegellátási munka legyen első osztályú, hanem a környezet és maguk az épületek is” – mutatott rá. Dr. Bánhidy Ferenc köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a projekt megvalósításában, külön kiemelve dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanárt, a kar korábbi dékánját, a Szemészeti Klinika igazgatóját, aki rektori biztosként az ötlettől a tervezésen át a megvalósulásig végig részt vett a munkálatokban.
Az elismerést 2023-ban 24. alkalommal adták át. Az évente odaítélt Budapest Építészeti Nívódíjat Budapest Főváros Önkormányzata 2020-ban emelte rendeletbe. A díj átadását megelőző pályázat szakmai lebonyolítója a Budapesti Építész Kamara. A pályázat célja, hogy elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését. A pályázat kiemelt feladata, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében.
Dr. Balogh Zoltán, az ETK klinikai gyakorlatokért felelős dékánhelyettese, a megbízó és az épületet használók képviselője beszédében megemlékezett a kar közelmúltbeli történetéről. Mint elmondta, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara 2000-ben csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez, addig a képzések több telephelyen, széttagoltan működtek: az egykori Lahner György (ma Erkel Gyula) utcai központi épület mellett, a San Marco utcában; az egykori Szabolcs Utcai Kórházban; a korábbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI); az egykori Makarenkó (ma Horánszky) utcában; valamint a XII. kerületi Istenhegyi úton lévő épületben. Az összeolvadással az egészségtudományi képzések domináns helyszíne a korábbi Pajor Szanatórium telephelye, a Vas utcai épület lett, amelyet 1999-2001 között építettek át. „Ez nemcsak szakterületünk, de az egész hazai felsőoktatás egy különleges, emblematikus épülete; Róth Miksa üvegablakaival és Zsolnay kerámiaedényekkel, mely már korábban is több díjat elnyert – nem hiába szeretik az oktatók és a hallgatók is. Olyan, mint egy valódi ékszerdoboz” – mondta el honlapunknak dr. Balogh Zoltán. Felhívta a figyelmet, hogy míg az ezredfordulót követő években kb. évi 350 hallgató végzett a karon évente, ma már ennek a duplája az igaz – ezért is volt szükség a kapacitások bővítésére.
Galéria
A kar a Szentkirályi utca 14. szám alatti foghíjtelket korábban parkolóként használta; 2016-ban írtak ki pályázatot egy új épületszárny megvalósítására a területen, melyet a Stúdió Fragment Kft. nyert el; építész felelős tervezői Bődi Imre és Frikker Zsolt voltak. A 4550 m2 új, hasznos alapterületen egy mínusz két szintes, földszint, plusz 5 emeletes épület készült el a Beruházási Ügynökség Megvalósító Építtető közreműködésében. A műszaki átadás-átvétel 2022. márciusában történt meg, a beruházás 5,9 milliárd forintból valósult meg.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az új épülettömb a magyar ápolástörténet egy kiemelkedő alakja, Kossuth Zsuzsanna után kapta a nevét” – emelte ki dr. Balogh Zoltán. Hozzátette: az épületben Kossuth Zsuzsanna mellett terem viseli dr. Forgács Iván, a Semmelweis Egyetem egykori professor emeritusának nevét is. Az új épületszárnyban többek között a gyógytorna, a fizioterápia, a gyermekápolás, a szülésznő és a képalkotó diagnosztika oktatása is helyet kapott, számos demonstrációs teremmel. Egy 300 fős, nagy előadóterem mellett egy 180 fős, és egy kisebb, 80 fős előadóterem is található itt. Mint dr. Balogh Zoltán elmondta, az új épület nemcsak a környező épületekhez illeszkedik remekül: tágas, fényes aulája; tanulásra és beszélgetésre is alkalmas hallgatói terei; három bejárata miatt az oktatók és hallgatók is kedvelik. Folyamatban van a két külső terasz korlátjainak magasítása is, ezt követően ezeket a területeket is birtokba vehetik majd a Semmelweis Polgárok – mutatott rá.
A nívódíjat Czakó Zsolt grafikusművész művészi kialakítású plakettjével avatták fel, amely az épület falára került. Ezt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, a bírálóbizottság elnöke és Erő Zoltán, Budapest főépítésze leplezte le. Rajtuk kívül beszédet mondott még Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke; valamint Frikker Zsolt építész, az épület egyik tervezője is.
Galéria
Frikker Zsolt építész, az épület egyik tervezője honlapunknak elmondta, a projektben a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy egy 800 négyzetméteres telken kellett egy oktatási funkciókkal rendelkező, 4500 négyzetméteres épületet létrehozni. „Izgalmas kihívást jelentett mindezt a Palotanegyedben, műemléki környezetben megálmodni. Az épületnek bele kellett simulnia az utca és az egész negyed klasszikus bérpalotás homlokzati struktúrájába, a vízszintes és függőleges tagolásaiba, az itt jellemző belső udvaros világba, és a környezet fény-árnyék hatásaira is tekintettel kell lennünk. A kar külön kérése volt, hogy két, nagyobb előadóterem is helyet kapjon itt. Figyelembe kellett vennünk, hogy egy egyetemi létesítményt a hallgatóknak tervezünk, akiknek szükségük van közös helyiségekre, tanulóterekre, ahol órák között együtt lehetnek, készülhetnek vizsgáikra. Mivel az ETK másik oktatási egysége korábban egy szanatórium volt, ott kevés ilyen hallgatói tér áll rendelkezésre, az új épületben azonban több ilyet is kialakítottunk” – fogalmazott.
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Kádár Viktor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
