A nyiroködéma az esetek többségében egy életre szóló, nem gyógyítható betegség, amely folyamatos terápiát igényel. Ritka esetekben veleszületett állapot, amikor nem fejlődnek ki megfelelően a nyirokerek és a nyirokcsomók, tehát a nyirokrendszer részlegesen vagy teljes mértékben elégtelenül működik – ismerteti dr. Boros Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika főorvosa.
Leginkább azonban traumás sérülések, fertőzések, illetve daganatos betegségek műtéti kezelése után alakul ki. Ezek közül is leggyakoribb az emlőrák utáni felső végtagi nyiroködéma, de hasi daganatok, nőgyógyászati tumorok, illetve férfiak esetében prosztatarák után is sokszor előfordul az alsó végtagokon – mondja a Vegyes Profilú Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály vezetője.
A nyiroködémás 
betegek végtagjai akár duplájára is dagadhatnak, ami nehézvégtag érzéssel, feszüléssel jár, emiatt akadályozott a mozgás is. A főorvos szerint mintegy 150-170 ezer ember lehet érintett hazánkban. Ők sokszor nem jutnak el a betegség pontos diagnózisáig, hanem például közösségi oldalakon található információk, ajánlások alapján nyirokmasszázs kezelést vesznek igénybe. Azonban, ha ezt nem kellően képzett szakember végzi, az többet is árthat, mint használ, hiszen a nem megfelelő ellátás sebeket, sérüléseket is okozhat. Ráadásul az érintettek sokszor több társbetegséggel élnek együtt, lehet egyéb keringési, belgyógyászati, mozgásszervi problémájuk, melyeket a kezelések során feltétlenül figyelembe kell venni. Nem megfelelően, orvosi együttműködés nélkül végzett nyiroködéma kezelés ezért további állapot rosszabbodást is előidézhet – hívja fel a figyelmet dr. Boros Erzsébet.
A főorvos arra is figyelmeztet,
hogy a megfelelő manuális drenázs nélküli gépi nyirokkezelés is káros lehet. A gépi kezelésnek megvan a maga helye és haszna, a klinikán is alkalmaznak ilyet, ám szakmai kontroll nélkül a rehabilitációs szakember ezt nem javasolja a betegeknek.
A biztonságos ellátás azt jelenti, ha az érintett páciensek először a háziorvosukhoz fordulnak, majd szükség eseten ő irányítja őket tovább a lakóhely szerint illetékes szakrendelőbe vagy fekvőbeteg intézménybe, ahol megkapják a megfelelő kezelést.
„A terápia alatt ebben az esetben a komplex ödémamentesítő kezelést értjük, aminek bázisa a speciális manuális nyirokmasszázs, melyet az erre alkalmas eszközzel és módszerrel végzett fáslizás követ. A kezelés kiemelten fontos része a mozgásterápia, illetve szükség lehet pszichológiai vagy dietetikai tanácsadásra is, mivel sok esetben a betegek túlsúllyal küzdenek. Emellett például ergoterápia és a bőrsebek kezelése is a többfaktoros terápia részét képezheti, ezért kiemelt a jelentősége annak, hogy a betegek a megfelelő ellátóhelyre kerüljenek” – hangsúlyozza a főorvos.
Hazánkban több nagyvárosban is működik nyirokszakrendelés. A Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáján nagy hagyományai vannak az ellátásnak, itt 1985 óta foglalkoznak nyiroködémás betegekkel, zömében járóbeteg ellátásban, de súlyosabb esetekben akár fekvőbetegként is.
A 2-4 hetes járóbeteg kezelések alatt a páciensek nemcsak az önkezelést és az otthon végezhető gyógytornát sajátítják el, hanem azt is, hogyan éljenek együtt a betegségükkel, miként könnyítsék meg a saját életüket, ami egy gyógyíthatatlan betegség esetében nagyon fontos része a terápiának.
A helyesen és szakszerűen végzett komplex kezelések eredményeként jelentősen csökkenhet a duzzadt végtagok körfogata, a feszülés, a nehézvégtag érzés, ezáltal fokozódik a fizikai terhelhetőség, nő a járástávolság és a kézügyeség is javul. Ha a betegek otthon szorgalmasan végzik a gyakorlatokat, és használják a kiírt ödémamentesítő eszközöket is (pl. kompressziós harisnya, fásli), akkor komoly életminőségjavulás érhető el, akár a munkahelyükre is visszatérhetnek, ami a rehabilitáció legfontosabb célkitűzése – mondja dr. Boros Erzsébet.
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Borítókép/illusztráció: iStock/Toa55