Lázas és köhögő óvodás, sírás, bosszankodás – ismerős jelenetek egy család életéből, amikor orvosságot kell beadni a beteg gyerekeknek. Esetükben a nyelési nehézség (dysphagia), illetve a félrenyelés, fulladás lehetősége miatt a gyártók folyamatosan igyekeznek olyan gyógyszerformákat kialakítani, amelyek nemcsak biztonságosan alkalmazhatók, de a gyermek számára is kedvező megoldást jelentenek. Ennek köszönhető például, hogy a gyakran alkalmazott szilárd gyógyszerformák mellett az elmúlt évtizedekben megjelentek a folyékony, szirupos orvosságok is. Az idősebb korosztálynál egy nagyobb méretű kapszula vagy tabletta lenyelése szintén gondot okozhat.
De hol tart most a tudomány és mit tartogat a jövő a gyógyszerszedés megkönnyítése érdekében? Az alábbiakban innovatív megoldásokat mutatunk be.
1. Szívószálas gyógyszerek
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének kutatói nemrég a Pharmaceutics című szaklapban számoltak be arról, hogy egy laktáz enzimet tartalmazó szívószálat fejlesztettek és teszteltek.
Dr. Antal István intézetigazgató, a kutatócsoport vezetője elmondta: „A szájon át történő adagolás még mindig a gyógyszerelés legelterjedtebb formája, de a gyógyszeripar egyre nagyobb figyelmet fordít az egyén különleges igényeire, így a korosztályok különböző szükségleteire. A gyermekek és az idősek a könnyebben lenyelhető, folyékony orvosságokat részesítik előnyben, a legfiatalabbaknál pedig a gyógyszer kellemetlen ízének elfedése különösen fontos. De egészségügyi problémák miatt is lehet nehezített a nyelés, és ilyenkor segíthetnek az alternatív gyógyszerformák.”
A szívószálba csomagolt orvosságok már egy ideje léteznek, bár nem annyira elterjedtek, mint a hagyományos gyógyszerformák. Laktáz enzimet tartalmazó szívószálról azonban korábban még nem publikáltak.
Dr. Kállai-Szabó Nikolett, a kutatás társszerzője hozzátette: „A laktóz intolerancia tüneteinek mérséklésére már régóta használják a laktáz enzimet különböző adagolási formákban. A laktózérzékenység minden korosztályt érint, egyes becslések szerint akár a népesség 60%-a is szenvedhet tőle. A tejtermékek fogyasztása világszerte jelentős, ezért is fontos, hogy ezt az enzim hiányból fakadó állapotot kezelni tudjuk.”
A laktózérzékenység rendkívül kellemetlen tünetekkel járhat: az érintett betegeknél például tej, sajt, tejföl fogyasztása után hányás, hapuffadás, hasmenés jelentkezhet. A laktóz vagy tejcukor emésztéséhez a bélben termelődő laktáz enzimre van szükség, akinél ez hiányzik vagy csak kevés termelődik belőle, laktóz intolerancia alakulhat ki.
A magyar kutatók gyorsan oldódó, gömb alakú, laktáz-tartalmú szemcsékkel töltötték meg a szívószálakat, a szemcsék kialakítására kétféle hagyományos technológiai eljárást alkalmazva.
A szakemberek szem előtt tartották, hogy minél kevesebb segédanyagot használjanak a formula előállítása során, miközben egy ideális ízvilágot biztosítsanak. Úgynevezett in vitro módszerrel vizsgálták, hogy milyen szerepe van egy gyógyszeres szívószál használata közben az alkalmazott folyadék hőmérsékletének és a szívás sebességének. Statisztikai módszerrel bizonyítva arra a megállapításra jutottak, hogy a szívószál alkalmazhatóságánál mindkét paraméter ugyanolyan fontos.
A Gyógyszerészeti Intézet szakemberei tovább vizsgálják, hogyan lenne hasznosítható a nemzetközileg is egyedinek számító laktáz enzimes szívószál szélesebb körben.
2. Gyógyszeres nyalókák
Az Amerikai Egyesült Államokban súlyos daganatos betegeknél már évtizedek óta használnak opioid fájdalomcsillapítót gyógyszeres nyalóka formájában. Magyarországon néhány éve kaphatók köhögéscsillapító nyalókák, amelyek szintén megkönnyítik a gyógyszerbeadást a gyerekeknek. Ugyanebben a formában vitaminok is vannak már forgalomban. Az adagolási forma szélesebb elterjedésének korlátot szab az a kockázat, hogy a gyerekek azután is kérik, hogy meggyógyultak. Általános azonban a vélemény, hogy a bevételi hajlandóság segíti a gyógyszeres kezelést.
3. Orális fecskendő, szonda
Az úgynevezett „kanalas orvosságok”, folyékony láz- és fájdalomcsillapítók manapság már inkább orális fecskendőkkel kaphatók, semmint a múltban megszokott kiskanállal. Ezekkel precízebbé vált az adagolás, megkönnyítve a szülők feladatát.
4. Szájban oldódó (diszpergálódó) minitabletták
Egyelőre a jövő apró tablettái, amelyek szájba véve azonnal széteshetnek vagy feloldódhatnak, és így könnyebben lenyelhetők. Egyelőre a piacon külön léteznek szájban diszpergálódó tabletták és minitabletták, de a szájban oldodó minitabletták alkalmazhatóságát még kutatják.
5. „Sprinkle”-kapszulák
Olyan kapszulák, amelyek tartalmát a kapszula szétnyitása után pépes ételre, például joghurtra lehet szórni, vagy folyadékban feloldva bevenni.
6. Nyelést segítő zselék
A szilárd gyógyszerek – tabletták, kapszulák – elhelyezése egy evőkanálnyi, erre a célra tervezett zselés, síkos anyagban mára szintén elterjedt módszer a nyelés megkönnyítésére.
A fenti felsorolás a Semmelweis Egyetem szakértői által ismertetett gyógyszeripari trendeket mutatja be. A Gyógyszerészeti Intézet laboratóriumában jelenleg is folynak kutatások újabb betegközpontú gyógyszeradagolási formák fejlesztésére.
Galéria
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Envato Elements