A karácsony a szeretet ünnepe, és az ajándékozás egyike az öt szeretetnyelvnek az elismerő szavak, a minőségi idő, a szívességek és a testi érintés mellett, melyekkel kifejezhetjük a másik iránti pozitív érzéseinket. Természetes hát, hogy ebben az időszakban többet időzünk boltokban vagy webshopokban, különösen, ha azt érezzük, hogy az ajándékozás által tudjuk a leginkább kifejezni a másiknak, hogy mennyire fontos nekünk – mondta Kele Tímea.
Ha csak ebben az időszakban vásárolunk többet, az még nem tekinthető kényszeres vásárlásnak, még akkor sem, ha többet költünk, mint terveztük, és hosszasan foglalatoskodunk a vásárlás megtervezésével majd magával a vásárlással
– emelte ki a klinikai szakpszichológus rezidens.
A kényszeres vásárlás ugyanis egy impulzív viselkedészavar, mely az év minden napján jelen van. Vagyis mindig sokat, és legfőképp felesleges dolgokat vásárolnak az érintettek, jelentős anyagi gondokat, akár eladósodást is előidézve. Itt nem a másiknak, hanem az önmagának való örömszerzés áll a fókuszban. Ám a boldogság nem tart sokáig, általában már a fizetés után felváltja a bűntudat és a csalódottság. Mivel a megvásárolt tárgyakra többnyire nincs szükség, előfordul, hogy végül visszaviszik a boltba, hogy enyhítsék a negatív érzéseket, de az is gyakori, hogy elajándékozzák a felesleges holmikat (pl. sokadik cipő, bizsu, kozmetikum). Vannak családok, ahol jelentős viták alakulnak ki a túlköltekezések miatt, gyakori, hogy az érintett a szégyenérzet és a konfliktusok miatt elkezdi dugdosni új szerzeményeit a többiek elől.
A kényszeres vásárlás tehát jóval kevesebb embert érint, mint ahányan túlköltekeznek az ünnepi időszakban. Jellemzője, hogy a kényszeresség csak átmenetileg képes csökkenteni a belső ürességet, rövid időre tudja pótolni az önbecsülést és a szeretetet. Gyakran jár együtt hangulatzavarokkal, szorongásos kórképekkel, függőségekkel, evészavarokkal vagy személyiségzavarokkal. Kele Tímea kiemelte: amennyiben fennáll a probléma, érdemes pszichológushoz fordulni, a terápia során ugyanis feltárhatják és átdolgozhatják azokat a problémákat, melyek a kóros tevékenység mögött húzódnak.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem