A koronavírusjárvány tetőpontján végezték az 500. élődonoros vesetranszplantációt a Semmelweis Egyetemen

A COVID-19 járvány harmadik hulláma alatt, márciusban kapott új vesét az a 49 éves férfi, aki az ún. nefrózis szindróma miatt szorult transzplantációra a Semmelweis Egyetemen. A márciusi műtétet követően a három hónapos kontrollvizsgálat is azt igazolta, hogy jól működik az élettársától kapott szerv. Ez volt az 500. élődonoros veseátültetés a Semmelweis Egyetem Traszplantációs és Sebészeti Klinikáján. Az intézményben 1973-ban végezték el az első veseátültetést, az azóta eltelt csaknem fél évszádban több mint 5100 vesét transzplantáltak.

Az 500. élődonoros veseátültetést a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán a koronavírus járvány harmadik hullámának tetőzése idején, 2021. március 16-án egy 49 éves férfin hajtották végre, akinek az élettársa ajánlotta fel a szervet. A műtétre az ún. nefrózis-szindróma következtében volt szükség, ilyenkor ugyanis a vesehajszálerek áteresztőképességének károsodása miatt a normális körülmények között csak a vérben megtalálható fehérjék a vizeletbe szivárognak, ezáltal pedig nő a fertőzések kialakulására való hajlam és a trombózis létrejöttének kockázata is.

A beavatkozás jól sikerült, a beteg szervezete befogadta az új vesét, a nő négy napos egészségügyi ellátást követően, a férfi 13 napos lábadozás után térhetett haza otthonába.

Vesebetegségek miatt egyre több beteg szorul dialízisre, illetve vár átlagosan akár 2-3 évet is egy új szervre. A várakozási idő élő donáció esetén néhány hónapra rövidülhet. Évente átlagosan 120-130 cadaver (nem élődonoros) és 25-30 élődonoros veseátültetést végzünk a klinikán. Az alacsony szövődmény rátának köszönhetően az élődonáció népszerű eljárás a vesetranszplantációra várók között

– ismerteti dr. Kóbori László egyetemi tanár. A Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója hozzáteszi, éppen ezért az élődonoros veseátültetések száma folyamatosan emelkedik és fejlődik, a szervkivételt ma már laparoszkópiával végzik, ami gyorsabb felépülést eredményez az adományozó esetében. 2018-ban 133 cadaver és 30 élődonoros veseátületetés valósult meg a klinikán, ez a száma 2019-ben 153 és 23 volt. 2020-ban a járványhelyzet miatt a nem élődonoros műtétek száma némiképp csökkent (116), az élődonoros műtétek száma viszont eggyel nőtt (24). Idén június 7-ig összesen 64 veseátültetést végeztek, ebből 9 volt élő donortól származó szerv – számolt be az igazgató.

A sikeres élődonoros beavatkozás mintegy száz orvos és szakdolgozó teammunkájának eredménye a donorkivizsgálást végző belgyógyászoktól és nefrológusoktól, a radiológusokon, altatóorvosokon és infektológusokon át a sebészekig, beleértve a jól képzett szakápolókat és további egészségügyi dolgozókat.

Statisztikai adatok igazolják, hogy az élődonációval a szervadományozók életminősége nem sérül, éppen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek köszönhetően tovább élnek.

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika dr. Perner Ferenc professzor vezetésével 1994-ben kezdte meg működését, azóta dinamikusan növekszik az intézményben a szervátültetések száma. A klinikán jelenleg máj, hasnyálmirigy és legnagyobb számban veseátültetések valósulnak meg. Az egyetem 2020 februárjában számolt be arról, hogy megtörtént az ötezredik veseátültetés, melyek száma mostanra több mint 5100-ra emelkedett. A 2021 márciusi 500. élődonoros transzplantáció óta további három élő donortól származó szervátültetést, és 27 cadaver veseátültetést hajtottak végre a klinikán, és még idén megkezdődik az élődonoros májátültetések előkészítése is.