Aranyere mindenkinek van, hiszen ez a végbélnyálkahártya alatt található érköteget, párnázatot jelenti, mely a széklettartási képesség egyik fontos és alapvető eleme. Aranyér betegségről akkor beszélünk, ha az aranyerek megduzzadnak, kifordulnak, fájdalmassá válnak, vérezni kezdenek vagy bármilyen panaszt okoznak – szögezi le dr. Ónody Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika szakorvosa.
Nagyon gyakori betegségről van szó, négyből három ember találkozik élete során ezekkel a tünetekkel, legyen szó akár belső aranyérről vagy külső aranyeres csomóról, panaszos vagy panaszmentes elváltozásról. A valódi aranyér belülről vagy akár a külső vénás fonatból fordul ki, gyakran vérzik, de ritkán okoz fájdalmat. Az aranyeresség okai között velünk született genetikai tulajdonságok és környezeti hatások is szerepelhetnek. Vannak olyan enzimek a szervezetben, amelyek lebontják a kötőszövetet, ez meglazítja a tartószerkezetet, ami történhet az arcon, a karon, vagy akár a hason, ennek látható jele, hogy hamarabb kezd el ráncosodni a bőr. Hasonló folyamat játszódhat le a végbélben is. A környezeti tényezők közül a rost- és mozgásszegény életmód, a kevés folyadékbevitel egyenes utat jelent a végbélben található erek előboltosulásához, ami később aranyeres panaszhoz vezet. Érdemes tehát odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az egészséges étkezésre, a kevesebb hús és több zöldség-gyümölcs fogyasztására.
Leggyakrabban a páciensek akkor keresik fel a proktológust, ha a végbél környékén fájdalom vagy csomó jelenik meg, ami székelés közben vérzéssel és kellemetlen szúró érzéssel is jár. Noha a laikusok ezekről a tünetekről gondolják azt, hogy aranyérbetegségük van, de gyakrabban ez a végbél körüli vénás fonat gyulladását jelenti vagy a végbél repedésre utal, aminek hátterében legtöbbször a kemény széklet vagy éppen a hasmenés áll. A probléma férfiakat és nőket egyaránt érint, talán kissé a hölgyek felé billentve a mérleg nyelvét – véli a szakorvos.
Hozzáteszi, hogy nőknél gyakori szülés közben a gát és a végbél izmainak sérülése. A jelenség az első szülésen áteső nők mintegy 30-35 százalékát érinti, például akkor, ha az édesanya medencéjéhez képest a baba túl nagy, vagy ha nem megfelelő gátvédelemmel jön világra az újszülött. A szakember szerint a nők esetében éppen ezért van nagy jelentősége az intimtornának, ami nemcsak a szülést, hanem az azt követő regenerációit is megkönnyíti.
Dr. Ónody Péter tapasztalatai szerint a betegek legtöbbször szégyellik ezeket a tüneteket és a fájdalomtól is félnek, holott a 18 cm hosszúságú végbélnek csupán az utolsó 2-3 cm-es szakaszában vannak érzőidegek, így a legtöbb vizsgálat és beavatkozás fájdalommentes. Ezen betegségek diagnosztikájában nagy szerepet kap még az a speciális körbetekintő végbélultrahang készülék, amelyből az országban csupán néhány található, egyik közülük a I. Sz. Sebészeti Klinikán.
Dr. Ónody Péter arra figyelmeztet, ha a betegnek fáj és vérzik a végbele, akkor küzdje le a szégyenlősségét, és forduljon orvoshoz, mert az aranyerességen kívül ez lehet akár polip vagy rosszindulatú daganatos betegség jele is. Ugyanakkor ha az aranyérrel időben megy szakemberhez a beteg, akkor elégséges lehet a konzervatív kezelés, például kenőcs használata vagy az aranyeret elszorító apró gumigyűrű felhelyezése, és nem feltétlenül van szükség műtétre. Előrehaladottabb stádiumban viszont elkerülhetetlen az operáció, ilyenkor vagy kimetszik vagy felfüggesztik az aranyeret, vagy kombinált eljárást végeznek a proktológusok.
Nagyon sok beteg – főleg nő – számol be székelési nehézségről, amikor akár fél-egy órát is el kell töltenie a mellékhelyiségben – meséli dr. Ónody Péter. A szakember hozzáteszi, hölgyeknél gyakori, hogy a kismedencei izmok nem összehangoltan működnek: vagyis amiknek el kellene ernyedniük székletürítés közben, azok épp megfeszülnek. Ilyenkor hosszabb távon segíthet az intimtorna, egy egyszerű házipraktika pedig gyors megoldást kínál: ha valaki egy sámlit helyez a toalett elé, magasabbra kerül a térde, mint a csípője, akkor a végbél szögletét ki tudja egyenesíteni, így könnyebb lesz a székletürítés – tanácsolja a szakorvos.
Az elhanyagolt aranyérbetegség biztos, hogy előbb vagy utóbb műtéti megoldást igényel majd. Idős betegeknél az érből folyamatosan szivároghat a vér, ami súlyos vérszegénységhez is vezethet. A szakmai ajánlás szerint, ha a családban előfordult valamilyen vastagbél- vagy végbéldaganat, akkor már 45 éves korban érdemes az első proktológiai szűrővizsgálaton vagy vastagbéltükrözésen részt venni, majd ezt ötévente megismételni. Panaszmentesség esetén 50 éves korban javasolt az első szűrővizsgálatra elmenni – hívja fel a figyelmet a proktológus.
A sajtóközleményhez kapcsolódó videós anyag és dr. Ónody Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika szakorvosának nyilatkozata az alábbi linkre kattintva tölthető le:
https://drive.google.com/file/d/1wchxUsy6wF_Sl62ODjNChQ2R-c_T0O19/view?usp=sharing
Fotó: Gál Bettina – Semmelweis Egyetem
Videó: Bartincki Tamara, Gál Bettina – Semmelweis Egyetem