Fogszabályozás esetén fokozottan oda kell figyelni a szájhigiénére, ellenkező esetben ugyanis nagyobb eséllyel alakul ki ínygyulladás, fogszuvasodás, és jelentősen megnövekedhet a fogszabályozás ideje – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója hangsúlyozta: kivehető fogszabályzó esetén a készüléket is külön kell tisztítani, míg rögzített készülékeknél érdemes speciálisan a fogszabályzókhoz kialakított fogkeféket, fogköztisztítókat, illetve szájzuhanyt használni. Az egyetemi docens beszélt a helyes fogápolási technika és a rendszeres fogászati kontroll fontosságáról is.
A fogszabályozás önmagában nem károsítja a fogakat, ám akár rögzített, akár kivehető készüléket kapunk, fokozottabban oda kell figyelnünk a szájhigiénére, mint korábban – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az egyetemi docens kiemelte, nem megfelelő szájápolás esetén a rögzített fogszabályzó levétele után fehér folt maradhat a fogfelszínen, de akár szuvasodás vagy ínygyulladás is kialakulhat. A klinikaigazgató kitért rá, az ínyrész ráburjánzhat a készülék fém részére vagy porcelán elemeire, vérzést, gyulladást, fájdalmat okozva. Utóbbi miatt előfordul, hogy a későbbiekben nem lesz olyan alapos a tisztítás, ami a gyulladás fenntartásához vezethet, emellett a kezelés menete is lelassulhat.
Vannak speciálisan a rögzített fogszabályzókhoz kialakított fogápoló eszközök, érdemes ezeket használni. A fogkefék esetében például más a sörte puhasága, mérete, formája. Az egyetemi docens beszélt a fogköztisztítás és a szájzuhany jelentőségéről is. Kitért rá, lehet olyan speciális szájvizeket és fogkrémeket is kapni, amelyek megakadályozzák az ínygyulladás kialakulását vagy a nagyobb plakk-lerakódást. Érdemes reggel és este 5-10 perccel több időt szánni a fogmosásra, emellett javasolt napközben is beiktatni egy fogmosást. Dr. Rózsa Noémi Katinka kiemelte, a rögzített készülék eltávolításával még nem ér véget a kezelés, ezzel csak az aktív fázis fejeződik be, ezt követi a retenciós szakasz, amely az elért eredmény stabilizálását célozza. Ennek időtartama minimum kétszer annyi, mint az aktív kezelés. Kontrollokra az elején 3-4 havonta, majd évi két alkalommal kell járni.
Kivehető fogszabályzó esetén magát a készüléket is át kell mosni fogkrémmel viselés előtt és után, hetente egyszer pedig érdemes tisztító tablettát is használni – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az egyetemi docens szerint nagyobb lerakódás esetén a fogászati kontrollok alkalmával ultrahangos tisztító segítségével is eltávolíthatják a lepedéket a készülékről. Beszélt arról is, hogy nemcsak a rövid ideig tartó vagy nem kellően alapos fogmosás okozhat gondot. A nagy erővel, sokáig, helytelen technikával végzett fogmosással ugyanis maradandó eltéréseket, akár fognyaki kopást is előidézhetünk.
Dr. Rózsa Noémi Katinka szerint tévhit, hogy csak a maradó fogaknál szabad fogszabályzót alkalmazni. Azt javasolta, hogy legkésőbb a fogváltás idején el kell vinni a gyermeket fogszabályozó szakorvoshoz egy konzultációra. Vannak ugyanis olyan eltérések, kórképek, amelyek korai kezelést igényelnek. Ilyen például a keresztharapás; a gyakran örökletes progénia vagy a felső állcsont alulfejlettségével járó maxilláris retrognácia.
Az egyetemi docens elmondta, az, hogy kinek milyen készüléket javasolnak, az függ az anomália típusától és mértékétől, illetve a páciens életkorától. Fontos, hogy a gyermekek is együttműködők legyenek, emellett a szülőknek is érdemes a beleegyezés adása mellett a készülék megismerésére is időt szentelniük. Mint ismertette, már a kezelés elején elmagyarázzák és szükség esetén meg is mutatják a helyes fogápolási technikát az érintetteknek, külön kitérve a készülék jellegzetességeire.
Kisebb életmódbeli változásokkal is elősegíthetjük a gyorsabb és hatékonyabb kezelést. Fogszabályozás esetén például különösen fontos, hogy csínján bánjunk a cukros, szénsavas üdítőkkel, az a legjobb, ha vizet iszunk – javasolta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az édes, ragadós ételek, kekszek, chipsek vagy rágógumik akár kárt is tehetnek a rögzített készülékben. Az egyetemi docens szerint vannak olyan ételek, amelyek megtapadhatnak a fogközökben, ezért ezekkel óvatosabban kell bánni. Ilyen például az alma, amit inkább daraboljunk fel fogyasztás előtt, de a szálkás húsfélékkel is körültekintőnek kell lenni.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem