Több, mint 845 millió Ft értékben jutnak műszerekhez a Semmelweis Egyetem koraszülöttosztályai. A Semmelweis Egyetem három klinikáján látják el az 1500 grammnál kisebb magyar koraszülöttek 30-40 százalékát, itt kezelik a legsúlyosabb terhespatológiai eseteket, a súlyos fejlődési rendellenességben szenvedő és az aszfixiás, nem működő keringéssel, légzéssel világra jött babákat, akiken 10-20 éve még biztos, hogy nem lehetett volna segíteni. A Közép-Magyarországi Régióban világra jövő koraszülöttek kétharmadát itt látják el, de fogadják az egész országból azokat a babákat, akiknek speciális kezelésre, például sebészeti, szemészeti beavatkozásra van szükségük, vagy akiknél anyagcsere-krízisállapot alakult ki.
Dr. Machay Tamás, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára elmondta: Magyarországon a csecsemőhalálozás a hatvanas-hetvenes években nagyon magas volt európai viszonylatban is, ezer csecsemőből mintegy harmincöt meghalt egy éves kora előtt. Az arány javítására jöttek létre az újszülött intenzív osztályok. „Európában ma a csecsemőhalálozás 4-5 ezrelék között mozog, Magyarországon az intenzív osztályok működése következtében tavaly elértük, hogy öt ezrelék alá csökkent ez a szám.”
A Semmelweis Egyetem koraszülött-osztályain jelenleg nincs elég inkubátor, monitor, lélegeztetőgép, a műszerek többsége elavult, a lélegeztetőgépek átlagéletkora több mint 13, az inkubátoroké több mint 11 év. Gyakran szorulnak szervizre, a számuk pedig a rendeletben rögzített minimum feltételek 50-60 százaléka mindössze.
A „Műszerfejlesztés a Semmelweis Egyetem Perinatális Intenzív Centrumaiban” pályázat keretében (KMOP – 4.3.1/B – 11-2011-0002) ősztől jövő nyárig a klinikákon ezeket a műszereket kicserélik, ami hozzájárul a kis súlyú, speciális kezelést igénylő babák életben maradásához, életminőségük javításához.
Dr. Nobilis András, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülött-osztályának vezetője a pályázat kapcsán kiemelte: Ma már olyan, speciális, koraszülöttek ellátására alkalmas készülékek léteznek, amelyek például óránként egy-két milliliter sebességgel tudják adagolni a folyadékot, amelyek a koraszülöttek legfinomabb rezdüléseit is észreveszik, akik az inkubátorokban a megfelelő hőmérséklet és megfelelő páratartalom mellett nőhetnek és gyarapodhatnak.
A szülőkkel, hozzátartozókkal együtt kisvárosnyi emberen segítenek ezzel, hiszen a Semmelweis Egyetem Perinatális Intenzív Centrumai évente közel kétezer koraszülöttet és intenzív ellátást igénylő újszülöttet ápolnak. Közülük mintegy négyszázan 1500 gramm alatti súllyal születtek, nekik csak a korszerű, magas műszaki színvonalú eszközparkkal rendelkező, szakszerű ellátás biztosíthat életesélyt.
Dr. Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvosszakmai igazgatója, a pályázat projektvezetője elmondta: Az egészségügyben egy mérőszáma van a sikernek: az, hogy hány egészségben eltöltött évet tudunk a pacienseinknek szerezni. Az élet futóversenyét ezek a kicsik nem a startvonalról, hanem sokkal hátrébbról kezdik, és be kell, hogy hozzák ezt a lemaradást. Itt akár 100 százalékos életminőséggel meg tudjuk nyerni a gyerekek számára az életet, de ennek nagyon nagy technikai igénye van.
Az I. Számú és II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályaira összesen csaknem hetven új inkubátor, mintegy negyven lélegeztetőgép, több, mint ötven betegőrző monitor érkezik, emellett az elavult informatikai rendszert is lecserélik, megújítják.
Ezzel a műszerek átlagéletkora öt év alá csökken, kevesebb karbantartást igényelnek, magasabb szintű ellátást biztosítanak. A valós idejű adatok lehetőséget teremtenek a gyors beavatkozásra, az adatok kezelése, tárolása, egységes klinikai rendszerbe szervezése révén pedig értékes szakmai tapasztalatok nyerhetők.
A műszerek cseréjével, a műszerpark fejlesztésével nem csak a legkisebbek túlélési esélyei javulnak, de csökken a maradandó egészségkárosodás mértéke, gyakorisága, a koraszülöttek kevesebb szövődménnyel élhetik át a legkritikusabb heteket, biztonságosabb lesz a betegellátás.
SzZs
