Első alkalommal jelöltek magyar kutatót az Európai Szabadalmi Díjra. Dr. Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem munkatársa a patológiai folyamatok digitalizálásáért kapta az elismerést. Európa legrangosabb innovációs díját öt kategóriában osztják ki május 19-én Budapesten.
Az Európai Találmányi Díjat 2006-ban alapította az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), és azóta az egyik legrangosabb elismeréssé vált a területen. A díjakat öt – ipar, kis-és középvállalkozások, kutatás, Európán kívüli ország és életműdíj – kategóriában osztják ki. A magyar Molnár Bélával együtt a 2011-es Európai Szabadalmi Díj tizenöt jelöltje az úttörő technológiai megoldások széles skáláját képviseli. Innovációs tevékenységükkel az európai feltalálók az egész emberiséget szolgálják.
A magyar jelöltön túl hazánkhoz kapcsolódik idén a díj azért is, mert Rubik Ernő neve is szerepel a zsűritagok között. Rajta kívül Jerzy Buzek, Erich Heckl, Thierry Sueur, Emma Marcegaglia, Margarita Salas Falgueras és Bowman Heiden dönt arról, hogy kiket jutalmaznak az elismeréssel.
[hana-flv-player video=”https://semmelweis.hu/wp-content/uploads/marketing/videok/2011/molnarbela.flv” player=”2″ more_2=”controlsOverVideo: ‘ease'” /]
Molnár Béla és csapata, 3DHistech (Magyarország): A hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás összeházasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel.
A patológia gyakorlatilag az orvoslás utolsó területe, amelyben még nem következett be a digitális forradalom. Ennek oka abban keresendő, hogy itt van szükség a legkifinomultabb képalkotó és a leginkább számításigényes módszerekre (egy röntgenfelvételnél még csak megközelítően sem kell hasonlóan részletgazdag képet elemezni).
Molnár Béla, mint a Semmelweis Egyetem kutatója, 1997-ben alapította a digitális mikroszkópia egyik úttörőjének számító 3DHISTECH Kft-t, a házépítésre szánt megtakarításait fordítva e célra. Fiatal mérnökök segítségével alkotta meg a digitális tárgylemez szkenner prototípusát. A digitális szövettani laboratóriumért 2003-ban elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat. Egy évvel később a Carl Zeiss-szel is szerződést kötött, amelynek értelmében a német optikai cég saját márkanév alatt értékesítette a kft. termékeit. A szerződés lejárta után, 2009-től a cég egymaga építette fel a most már világszintű disztribuciós és szervizhálózatát. A virtuális mikroszkóp egy problémára adott újszerű válasz volt. A cég jelenleg 120 embernek ad munkát, éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
A digitális patológiával nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb és hatékonyabb a kórismézés. Az új generációs képfeldolgozó algoritmusok objektívebb és sok esetben gyorsabb eredményt adnak, mint a patológus orvosok. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban. A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg több mint 400 magyar fejlesztésű digitális patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban és Amszterdamban, de Budapesten, a Semmelweis Egyetemen is.