Az Európai Találmányi Díjat 2006-ban alapította az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), és azóta az egyik legrangosabb elismeréssé vált a területen. A díjakat öt – ipar, kis-és középvállalkozások, kutatás, Európán kívüli ország és életműdíj – kategóriában osztják ki.
Míg korábban kizárólag az EPO és más nemzeti szabadalmi hivatalok tettek javaslatot a jelöltekre, addig 2009 óta a megmérettetésre bárki szabadon benevezhet. A győztesek kiválasztásának menete a következő: az EPO a versenyzők közül kiválaszt egy rövid jelöltlistát minden kategóriában, és gondosan ellenőrzi, hogy a találmány tényleg megfelel-e a szabadalmi követelményeknek. Ezután a jelöltnevek a nemzetközi zsűri elé kerülnek ahol minden kategóriában három nevet választanak ki a győztes megnevezése előtt. A győztes nevét a díjátadó gálán jelentik be, és egy vitorlaalakú díjjal jutalmazzák. Ennek egyben szimbolikus jelentősége is van, hiszen a vitorla az egyik legrégebbi, mégis az egyik legdinamikusabb találmány.
Jelöltek kategóriák szerint:
KKV-k
Leigh Canham, pSiMedica, QinetiQ (Egyesült Királyság): Az apró, nano-méretű pórusokkal rendelkező szilikon-implantátumok (Bioszilikon) használata lehetővé teszi, hogy a célzott gyógyhatású és gyógykezelési célú hatóanyagokat közvetlenül a tumorokba jutassák (brachyterápia).
Jens Dall Bentzen, Dall Energy Aps (Dánia): Speciális alacsony kibocsátású kemencéje az akár 60% nedvességtartalmú bioüzemanyagok elégetésére is alkalmas, így ideális a környezetbarát, nagy hatékonyságú és ezért költségkímélő biomassza alapú áramtermeléshez a gyárakban és a gyártó üzemekben.
Molnár Béla és csapata, 3DHistech (Magyarország): A hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás összeházasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel.
Ipar
Ann Lambrechts, Bekaert (Belgium): Találmányának köszönhetően a városi tájkép új külsőt ölt: az általa feltalált Dramix acélszálak nagymértékben megnövelik a beton szakítószilárdságát, és ezzel nagyobb tervezési szabadságot biztosítanak a világ építészeinek. Munkája nélkül számos látványos új szerkezet nem épülhetett volna meg.
Stéphane Kemkemian, Pascal Cornic, Jean-Paul Artis és Philippe Lacomme, Thales Systèmes Aéroportés (Franciaország): Radar-alapú adaptív automatikus sebességtartási rendszerük nagyban lecsökkenti a közúti balesetek számát és súlyosságát, így jelentősen hozzájárul a biztonságos közlekedéshez.
Petr Korba és Mats Larsson, ABB Research (Svájc): Az áramkimaradás gyakran jelentős gazdasági veszteségeket okoz, sőt, emberéletekbe is kerülhet. Az áramellátó rendszerek oszcillálásának korai felismerésére alkalmas védelmi rendszerük megakadályozza az ilyen típusú katasztrófákat, még a nagy teljesítményű elektromos hálózatokban is.
Kutatás
Mart Min és csapata, Tallinni Műszaki Egyetem (Észtország): A csapat elektromos impedancia mérésére vonatkozó új módszere – amely a véredényektől kezdve (bioimpedancia) a műholdak áramellátásáig az anyagok és tárgyak elemzését javítja – elsősorban a szívbetegségek diagnosztizálását tette sokkal egyszerűbbé, így már most is sok életet mentett meg.
Christine Van Broeckhoven, Vlaams Interuniversitair Instituut voor Biotechnologie (Belgium): Úttörő technológiája, amely az Alzheimerben szenvedők betegségét okozó géneket azonosítja új gyógyszerek és kezelési eljárások kifejlesztését teszi lehetővé.
Joshua Silver (Egyesült Királyság): A WHO szerint a nem korrigált látási problémák évente körülbelül 121 milliárd euró termelési veszteségért felelősek. Hamarosan akár egy dollárból is korrigálhatjuk ezeket annak a szemüvegnek köszönhetően, amelyet a viselője könnyedén a látásához igazíthat. A világ legszegényebb országaiban ezeket a szemüvegeket már 30 000 ember viseli.
Életmű
Per-Ingvar Brånemark (Svédország): A ma már széles körben alkalmazott, titán-implantátumokon alapuló fogászati kezelés, az osseointegráció egyik úttörője. Ez az eljárás stabil kapcsolatot teremt az implantátum és az élő csont között, és ma már standard eljárás a fogorvosok körében.
Blanka Říhová (Cseh Köztársaság): A mikrobiológia doktora, aki a kemoterápia olyan új és enyhe formáját alakította ki, amely a rákos sejteket úgy veszi célba citotoxinok és antitestek keverékével, hogy közben érintetlenül hagyja az egészséges sejteket. Ugyanakkor megállítja az új tumorsejtek kialakulását, és erősíti az immunrendszert.
Emmanuel Desurvire (Franciaország): Úttörő munkája az optikai szálas kommunikációban megalapozta a biztonságos nagysebességű tömeges adatátvitelt. Találmányának kulcsa az volt, hogy erbiummal erősítette a fényjeleket, és ezzel 100-szeresére növelte az adatátvitel gyorsaságát. Technológiája ma már globális szabvány az optikai szálas távközlési hálózatoknál, amely nélkül az Internet jelenlegi sávszélessége elképzelhetetlen lenne.
A 2011-es zsűri tagjai:
Rubik Ernő professzor (HU): Az iparművészet és formatervezés professzora a szabadalmazott Rubik-kocka feltalálásával tett szert világhírre. A magyar feltalálók és újítók hosszú hagyományába illeszkedve egyike a világszerte legismertebb magyar személyiségeknek.
Jerzy Buzek professzor (PL), az Európai Parlament egykori elnöke: Lengyelország korábbi miniszterelnöke a műszaki tudományok professzora, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, számos szabadalom birtokosa.
Wolfgang M. Heckl professzor (DE), a müncheni Deutsches Museum igazgatója: A kísérleti fizika professzora nemzetközi szinten elismert kutató. A világ legnagyobb természettudományi és műszaki múzeumának igazgatójaként jelenleg roppant eredményesen mozdítja előre a múzeum korszerűsítését.
Dr. Bowman Heiden (SE), a Göteborgi Egyetem Center for Intellectual Studies központjának igazgatóhelyettese, a Quatar Science & Technology Park igazgatója: A doktorált mérnök a szellemi tulajdon és a szabadalmak témakörét egyik legalaposabban ismerő szakember.
Emma Marcegaglia (IT), vállalkozó, a Confindustria elnöke: A közgazdásznő a Marcegaglia családi vállalkozást diverzifikált, a nemzetközi porondon tevékenykedő acélgyártó konszernné alakította. 2008 óta személyében az első nő vezeti az olasz gyáriparosok nagy hatalommal bíró szövetségét, a Confindustria szövetséget.
Margarita Salas Falgueras professzor (ES), a Spanyol Tudományos Kutatási Főtanács (Consejo Superior de Investigaciones Científicas, CSIC) professzora: A biokémia és a molekuláris genetika világszerte elismert szakembere több mint kétszáz tudományos munkájával döntően előmozdította ezen kutatási területek fejlődését.
Thierry Sueur (FR), az Air Liquide cég szellemi tulajdonért, valamint európai és nemzetközi ügyekért felelős alelnöke. A vegyész és szabadalmi ügyvéd nemzetközi szinten elismert szakember a szabadalmi jog területén. 1997 óta a francia MEDEF munkaadói szövetség iparjogvédelmi bizottságát vezeti, továbbá az európai Industrie Business Europe csúcsszövetsége szabadalmi munkacsoportjának helyettes alelnöke is.
További információ: http://www.epo.org/topics/innovation-and-economy/european-inventor.html