Szellemi alkotások bejelentése

A Semmelweis Egyetem kutatói jogosultak és kötelesek jelenteni saját projektjeiket a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központnak (továbbiakban TÜK), ha azok értékes szellemi tulajdont vagy piaci potenciált képviselnek. A TÜK munkatársai rendelkeznek a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos projektek értékeléséhez, a leginkább megfelelő oltalmi lehetőségek feltérképzéséhez szükséges szakértelemmel.

A folyamat a következő lépésekből áll:

1. Első kapcsolatfelvétel: A Semmelweis Egyetem kutatói személyes találkozót kezdeményeznek a TÜK munkatársaival a tto@semmelweis.hu e-mail címre küldött üzenetben.

2. Konzultáció: A TÜK személyes konzultációt tart a kutatókkal, hogy megvizsgálja a szellemi tulajdon jogi védelmét és hasznosítását befolyásoló körülményeket.

Az oltalomképesség kritériumai: A szabadalmazható találmányok az alábbi követelményeknek kell megfeleljenek:

  • Újdonság: A szabadalmi bejelentés előtt a találmányt semmilyen formában nem lehet nyilvánosságra hozni (pl. cikk, szóbeli közlés, konferenciaelőadás, TDK munka vagy előadás). E tekintetben nem a tényleges hozzáférés, hanem a hozzáférés lehetősége a fontos.
  • Feltalálói tevékenység (találmányi szint): A találmány nem lehet nyilvánvaló a szakember számára, még akkor sem, ha több szakterület ismeretét igényli.
  • Ipari alkalmazhatóság: A találmány ipari szempontból alkalmazható, ha ipari vagy mezőgazdasági ágazatban előállítható vagy felhasználható. A találmánynak ezért a találmány céljának megfelelő eredményt kell biztosítania, és reprodukálhatónak kell lennie (bármikor ugyanazzal az eredménnyel elérhetőnek kell lennie).
  • A találmány tárgyánál fogva ne legyen kizárva az oltalomból.

Nem szabadalmaztatható:

  • a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
  • az esztétikai alkotás;
  • a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
  • az információk megjelenítése;
  • az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások.

A szabadalmaztathatóság hiánya esetén felmerül a használatiminta-oltalom, a formatervezésiminta-oltalom, illetve a szellemi alkotás know-how-ként történő védelme.

3. Benyújtás: A szellemi alkotás bejelentő lap (SZAB-lap) az alábbi linken érhető el; a TÜK munkatársai segítséget nyújthatnak a kitöltésében.

4. Döntéshozatal: Az elfogadásról, védelemről és hasznosításról az Egyetemi Innovációs Bizottság (EIB) dönt.

5. Eljárás: Ha az EIB úgy dönt, hogy a szellemi alkotásra az Egyetem igényt tart (vagy megtart), a TÜK az ipari tulajdon védelmével kapcsolatos eljárást indít a szellemi tulajdon jellegétől függően. Ennek költségeit az EIB döntésében meghatározott mértékben az Egyetem viseli.

Kiadványok előzetes ellenőrzése és szellemi tulajdonra vonatkozó irányelvek

Kiadványok előzetes ellenőrzése: A kéziratok vagy konferencia-összefoglalók feltöltése előtt a TÜK szakértői előzetesen ellenőrzik a tudományos anyagokat a szellemi tulajdonban rejlő potenciális érték szempontjából. A TÜK szellemi tulajdon védelmének szempontjából véleményt ad a kéziratról. Szükség esetén a TÜK munkatársai tanácsot adnak az szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban, és támogatást nyújtanak a szellemi alkotás Egyetem részre történő bejelentéséhez.
A belső konferenciák (pl. TDK, PhD konferenciák stb.) esetében a TÜK biztosítja az érzékeny tudományos anyagok bizalmas kezelését.

Kutatási megállapodások

Ha egy kutató vagy kutatócsoport külső partnerrel együttműködik, írásbeli megállapodás szükséges. Ez minden típusú szerződésre vonatkozik, beleértve, de nem kizárólagosan a titoktartási megállapodásokat (NDA), az anyagátadási megállapodásokat (MTA), az adatátadási megállapodásokat (DTA) és az együttműködési vagy partnerségi megállapodásokat.
Az együttműködés megkezdése előtt a megállapodás tervezetét be kell nyújtani a Jogi Osztályhoz (jog@semmelweis.hu) felülvizsgálatra és jóváhagyásra. Ennek részeként a TÜK is felülvizsgálja a dokumentumot a szellemi tulajdon és a kutatás-innováció szempontjából, biztosítva, hogy az egyetem érdekei megfelelően védve legyenek.