A Gyógyszerhatástani Intézet mind a kutatásban, mind az oktatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézet, amely farmakológiát, a betegségeket, azok molekuláris alapjait, valamint a gyógyszerek terápiában való alkalmazását oktatja gyógyszerészeknek, továbbá ezek néhány speciális szeletét a többi kar és a doktori képzés hallgatóinak is. Kutatásában molekuláris, sejttenyészet, állatkísérletes és klinikai vizsgálatok egyaránt szerepelnek, a módszertant tekintve pedig a nagy adatbázisokon mesterséges intelligencia alkalmazásával kapott eredmények is igen jelentősek. Gyógyszerészek, orvosok, pszichológusok, bioinformatikusok, statisztikusok és biológusok a kutatócsoportok tagjai.
Az intézet kis mérete ellenére a kutatói kiválóság minden mutatójában igen jól teljesít, közleményei között több olyan is van, amelyik nemcsak folyóiratának presztizsét, de tényleges hivatkozásszámát tekintve is a nemzetközileg legjobb 1, 10 vagy 20% -ba tartozik. Ezek témái ráadásul igen változatosak, a gén-környezet interakciók depresszióban és szorongásban játszott szerepétől a pszichológiai rágódás vagy a stresszhatás MR vizsgálatokkal követhető válaszainak migrénben játszott szerepén, a több betegség együttes előfordulásának valószínűségén, az ennek hátterében álló okokon, vagy a gyógyszerek bioekvivalencia vizsgálatára alkalmas új algoritmusok kidolgozásán át a vörösborban található rezveratrol citoprotektív hatásának mechanizmusáig kiterjednek sok mindenre.
Magyar Kálmán professzor úrnak, az intézet alapítójának számos szabadalma volt, melyek többsége a MAO enzimet gátló magyar gyógyszer molekulákhoz, különösen a szelegilinhez kapcsolódtak. A legutóbbi két évtizedben az innovációra leginkább alkalmas kutatás egyre inkább a szerotonin neurotranszmitterre, a neuropeptidekre, valamint a pszichiátriai és neurológiai kórképek – például a depresszió és a migrén – pathomechanizmusára fókuszált. Eredményeinket olyan szabadalmak idézik, használják fel, melyekre új gyógyszerek és orvostechnikai eszközök kifejlesztése épült. A legfontosabb ezek közül az, hogy elsőnek bizonyítottuk, miszerint a migrénes fejfájás a CGRP neuropeptid plazmában mért koncentrációjával mind a roham kialakulása, mind annak oldódása során időben és mértékében is szorosan együtt jár, tehát nagyon ígéretes gyógyszercélpont. Felfedezésünk hatására az egész világon széles körű kutatás indult meg, és eredményeink közlése után másfél évtizeddel kismolekulás CGRP antagonisták (az ún. gepantok), valamint a CGRP, továbbá annak receptora elleni monoklonális antitestek – eddig összesen 7 új, originális gyógyszer – került a piacra.
Több, mint húsz éve szinte folyamatosan nemzetközi konzorciumokban, az EU által támogatott témákon dolgozunk. A drogok, különösen az ecstasy hatásainak, később pedig a depresszió neurobiológiájának és az annak hátterében álló molekuláris mechanizmusoknak megismerését célzó EU által támogatott konzorciumok magyar csoportjának vezetője Dr. Bagdy György volt. A jelenleg támogatott kutatási témánk a Trajectome. A nemzetközi konzorcium vezetője Dr. Juhász Gabriella, intézetünk munkatársa és egyben kutatócsoport vezetője. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) első két ciklusa több témánkat is támogatta, és a most induló NAP-3-ban is elnyertük a támogatást. Ezen kívül a centrális hatású izomrelaxánsok hatásainak és mellékhatásainak kutatására jelentős összegű VKE támogatásunk van, melynek vezetője Dr. Szökő Éva.
Az alap-, a klinikai- és a gyógyszerkutatás terén elért eredmények, minőségi tudományos művek, az utánpótlásnevelés, a pályázatok, továbbá Egyetemünk kutatói kiválóságának szervezeti egységekre lebontott rangsorában egyaránt előkelő helyen állunk. Utóbbiban a méretarányhoz viszonyított értékekben rendszerint az első tíz között vagyunk. Emellett hallgatóink az oktatás színvonalát is igen jónak értékelik. Szeretnénk eljutni oda, hogy a legjobb fiatalok felvétele – akik munkája az egyre növekvő oktatási terhet ellensúlyozná és akik egyben az intézet jövőjét biztosítják – ne jelentsen problémát.