A Nemzeti Laboratóriumok a tudáscsere olyan felértékelődő forrását képező központok, amelyeket a tervezés időszakában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával hoztak létre. A konkrét megvalósítás költségeit a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrása, valamint hazai központi költségvetési előirányzat biztosítja.
A Nemzeti Laboratóriumok ( https://www.palyazat.gov.hu/rrf-231-2021-nemzeti-laboratrium-ltrehozsa-komplex-fejlesztse) célja a felfedező és a kísérleti megközelítésű kutatások mellett új, nemzetközi dimenziókat nyitó együttműködések megkötése. Tevékenységük eredményeként olyan tudományos hálózatok alakulnak, melyek dinamikus színterévé válnak a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosításának.
A Semmelweis Egyetem 5 nemzeti laboratóriumban érintett: konzorciumvezetőként 1 (Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium), konzorciumi tagként pedig 4 (Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium, Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése (MILAB), Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium) nemzeti laboratórium megvalósításában vesz részt, közel 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összeggel.
A 2022. november 21-én, Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen szervezett Semmelweis Innovációs Napon bemutatkozott a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium és ismertetésre kerültek az egyetemi érintettségű nemzeti laboratóriumok programjai is.
Dr. Szigeti Gyula, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjának igazgatója a nemzeti laboratóriumok általános rendszeréről szóló előadásában azok az innovációs ökoszisztémában betöltött kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Országosan már több mint húsz ilyen jellegű konzorciumi együttműködés indult el, melyek célkitűzései közt szerepel a pontosabb diagnózisok, a mesterséges intelligencia-alapú döntéshozatal és döntéstámogatás elősegítése és az átlátható egészségügyi döntési mechanizmusok kialakítása.
Dr. Merkely Béla rektor az egyetem által vezetett Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium szakmai vezetőjeként tartotta meg projektbemutató előadását. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy az élethossz-prevalencia szempontjából hazánk lakosságának mintegy 70 százalékát érinti valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, ami önmagában is igazolja a konzorciumi együttműködés létjogosultságát. A munka alapvetően három területen, a klinikai, epidemológiai, innovatív gyógyszerbiotechnológiai fejlesztések; az orvostechnikai diagnosztikus eszközök felhasználása; és a mesterséges intelligencia-alapú döntéstámogató rendszerek alkalmazása terén folyik.
A bemutató további részében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriumban zajló farmakológiai kutatásokról beszélt, melyben három intézet és egy ipari partner vesz részt.
Dr. Ungvári Zoltán, a Népegészségtani Intézet professzora a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium keretében végzett munkájáról prezentált, mellyel az egészséges öregedést elősegítő program kardiovaszkuláris pillérét valósítja meg. Ennek része az ún. Semmelweis Study, melynek keretében az egyetem 8600 dolgozóját bevonva végeznek különböző élettani vizsgálatokat. Dr. Molnár Béla, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika kutatóprofesszora pedig az intézetüknél végzett öregedéssel kapcsolatos, a biológiai kor meghatározására irányuló vizsgálataikat ismertette.
Dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki a modellváltással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar kutatás-fejlesztés-innovációnak (KFI) egyetemközpontúnak kell lennie. Az egyetemek esetében a fejlesztések három pillére az oktatás-képzés minőségére, a felsőoktatás „missziós” tevékenységére és a kutatási teljesítmény növelésére irányul. A cél az, hogy az egyetemek és az ipari szereplők együttműködésével a KFI folyamatos legyen. Ebben szeretnék ösztönözni a felsőoktatási intézményeket, a vezető kutató egyetemeket. Jó példa erre a Semmelweis Egyetem, amely egy-egy, a világrangsorban megtett előrelépéssel bónuszként egy teljes éves kutatási teljesítményének megfelelő, több milliárd forintos támogatáshoz juthat hozzá, amelyet így további fejlesztésekre fordíthat.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is, aki a hazai kutatási és innovációs struktúrát ismertetve elmondta, hogy az innovációs ökoszisztémát az egyetemek köré szervezték, és célnak tekintik, hogy az egyetemek minél több szálon összekapcsolódjanak az ipari szektorral, a vállalkozásokkal és más kutatóintézetekkel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben Magyarország a GDP 1,64 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, ami még jelentősen elmarad a fejlett országok több mint 3 százalékos ráfordításától. Nagy valószínűséggel azonban az évtized végére hazánk is eléri a 3 százalékos arányt.
Az Elméleti Orvostudományi Központ aulájában a rendezvény teljes ideje alatt neves szakmai kiállítók mutatkoztak be (Richter Gedeon Nyrt., GE Healthcare Magyarország Kft., EIT Health InnoStars, Oncompass Medicine Hungary Kft., 3D HISTECH Kft., Neumann Medical Kft., Pharmahungary 2000 Kft., Express Innovation Agency Zrt.), a helyszínnek köszönhetően vállalkozásukat és tevékenységüket nem csak az esemény résztvevői, hanem a diákok is megismerhették kötetlen keretek közt.
Kiemelt figyelem és érdeklődés övezte a 3D HISTECH Kft., a Neumann Medical Kft. és a Pharmahungary 2000 Kft. standjait, ezek a vállalkozások a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium projekt megvalósításában konzorciális partnerként is részt vesznek.
A Semmelweis Egyetem vezetésével és részvételével létrehozott nemzeti laboratóriumokról bővebben itt olvashat: https://semmelweis.hu/innovacio/nemzeti-laboratoriumok/
