A rangsorokban elért eredményekben meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) területének, a kutatással, idézettséggel és az ipari bevételekkel kapcsolatos mutatók 2/3 részben befolyásolják egy adott intézmény helyezését – mutatott rá dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Ahhoz, hogy tovább erősödjön az egyetem ezekben a paraméterekben, és – a rektori programban kijelölt célnak megfelelően – bekerüljön a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé, a kutatás minőségét, hatékonyságát és volumenét egyszerre kell növelnünk, miközben fokozzuk a KFI tevékenységünk piaci bevételt termelő képességet is – fogalmazott a rektorhelyettes.
Ennek elérése érdekében jön létre a KFI területet támogató új rendszer, amelynek teljes kialakítása az év végére fejeződik be.
Az új rendszerrel a kutatóinkat segítjük abban, hogy minél inkább a tudományos és innovációs munkára tudjanak fókuszálni, és ehhez minden háttértámogatást megkapjanak
– mondta el dr. Ferdinandy Péter. Mint beszámolt róla, első lépésben felmérték, hogy milyen segítségre van szükségük a kutatóknak a hatékony munkához. Egyebek mellett a klinikai vizsgálat megtervezése, a biostatisztikai háttér, a humán szövetmintákat tartalmazó biobankokhoz való hozzáférés, a szellemi tulajdon védelme, az etikai engedélyek beadása, a kutatás finanszírozása mind olyan területek, amelyek elengedhetetlenek a sikeres kutatómunkához. A háttér segítő tevékenységek teljes körű biztosítása érdekében az eddigiek (pl. Központi Könyvtár, Innovációs Központ) mellett több olyan új szervezeti egység létrehozásáról született döntés, amelyek a kutatás-fejlesztést és innovációt támogatják.
Új szervezeti egységek a KFI támogatására
A 2021 januárja óta működő Klinikai Kutatásokat Koordináló Központ (4K) – melynek igazgatója dr. Filakovszky János – feladata a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó egyetemi támogató tevékenységek összehangolása, különösen a kereskedelmi célú klinikai vizsgálatokhoz. A központ vizsgálatmenedzsmenttel kapcsolatos, valamint orvosszakmai, jogi, pénzügyi, adminisztrációs, és logisztikai segítséget nyújt azon egyetemi kutatóhelyeknek, amelyek gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-fejlesztések klinikai fázisaiba kapcsolódnak be. Ha ezáltal több ilyen vizsgálatba tudunk részt venni, azzal növelhető a KFI bevétel, a vizsgálatok minőségének további emelkedése pedig maga után vonja a nemzetközi publikációkban való hangsúlyosabb szereplést – magyarázta a rektorhelyettes.
A június 1-jével elinduló Transzlációs Medicina Központ – melynek megbízott vezetője dr. Hegyi Péter –, elsősorban a meta-analízisek, a vizsgálók által kezdeményezett klinikai kutatások metodológiájának, protokolljainak kidolgozásában segít, és úgy támogatja a klinikai kutatások minőségének és mennyiségének növelését, hogy a keletkező tudás közvetlenül a PhD-képzésbe és a betegellátásba is visszaforogjon.
A Laborállat-tudományi Koordinációs Központ abban támogatja a kutatókat, hogy korszerű etikai és szakmai elvárásoknak megfelelően végezzék az állatkísérleteket, emellett az egyetemen működő állatházaknak is egységes menedzsmentet biztosít hosszú távon.
Szintén még az idei évben elindul a KFI Üzletfejlesztési Központ, amely az egyetemen született KFI termékek és szolgáltatások piaci értékesítését hangolja össze, vagyis azt segíti, hogy a kutatásokból származó termékek és szolgáltatások hasznosuljanak, piaci partnerek és befektetők bevonásával.
Core facility menedzsment és tudományos adatközpont
A támogató rendszer felépítése során már meglévő szervezeti egységek is vállaltak új funkciókat, így pl. az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ a klinikai vizsgálat tervezése és a biostatisztika terén nyújt szolgáltatásokat, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet a gyógyszerek dozírozásával, biztonságosságával kapcsolatos tanácsadással segít.
Dr. Ferdinandy Péter kiemelte az online core facility menedzsment kialakításának fontosságát is, amelynek lényege, hogy egy webes felületen a belső és a külső érdeklődők számára is láthatóak lesznek az egyetemen elérhető kutatási eszközök, az ezekhez való hozzáférés feltételei. A rendszer az innovációs központ gondozásában hamarosan beindul.
A kiemelt, és ezért az egyetem rektora által közvetlenül vezetett projektek közé tartozik a tudományos adatközpont létrehozása, amelynek célja, hogy az egyetemi klinikák betegellátási tevékenységéből származó adatok elérhetőek legyenek strukturált formában, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, kutatási céllal. Ennek köszönhetően a gyógyító munkában közvetlenül részt nem vevő kutatók is hozzáférhetnek a betegellátásban képződő adatokhoz, ez pedig megsokszorozza a tudományos eredmények lehetőségét – emelte ki a rektorhelyettes.
A célok között szerepel a különböző humán vér- és szövetmintákat tartalmazó biobank hálózat továbbfejlesztése is hasonló céllal.
A támogató rendszer kiépítése megalapozza az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park tevékenységét is, amely a KFI teljesítmény felpörgetésének zászlóshajó projektje – tette egyértelművé dr. Ferdinandy Péter. A rektorhelyettes kiemelte annak jelentőségét is, hogy most először átlátható módon külön KFI költségvetése készült az egyetemnek, a cél pedig a források maximális kihasználása, és a meglévő bevételek visszaforgatása a még hatékonyabb kutatás és innováció támogatásának érdekében.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.