A rendezvény házigazdájaként dr. Gerber Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja köszöntőjében felidézte: Budapest legutóbb 1990-ben adott otthont az ADEE éves konferenciájának. Bár az akkori rendezvény jóval kisebb létszámú szakmai közösséget vonultatott fel, a kar és a magyar fogorvosképzés történetének fontos mérföldköve, hogy 1992-ben a szervezet legelső női elnökévé a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának korábbi dékánját, dr. Bánóczy Jolánt választották meg.
A kongresszuson plenáris ülések, szekció-előadások, gyakorlatorientált workshopok, szakmai fórumok és poszterbemutatók követték egymást. A szakmai program a fogorvosképzés legégetőbb kihívásait és fejlesztési irányait tárgyalta: a mesterséges intelligencia oktatásbeli és értékelési szerepét, a digitális és virtuális technológiák integrációját, a manuális készségek fejlesztését, a korszerű vizsgáztatási módszereket, a fenntarthatóság kérdéskörét, valamint az oktatók és hallgatók mentális jóllétét.
A konferenciához szorosan kapcsolódva tartotta meg éves összejövetelét az EDSA (European Dental Students’ Association – Európai Fogorvostanhallgatók Egyesülete) is. Az ifjúsági találkozó főszervezője és házigazdája dr. Novák Nanda, a kar frissen végzett hallgatója volt, a tanácskozásoknak és kísérőfoglalkozásoknak pedig a FOK Oktatási Centruma biztosított korszerű infrastruktúrát.
A kongresszus keretében az ADEE vezetői és munkacsoportjai is üléseztek: a Regionális Tanács és a Graduating European Dentist (GED) munkacsoport az európai fogorvosi kompetenciakeret megújítását vitatta meg, míg a kari vezetők fóruma, a Forum of European Heads and Deans of Dental Schools (FEHDD) találkozójának fókuszában az empatikus vezetés és a képzési reformok menedzselése állt.
A kongresszust megnyitó plenáris ülés egyik elnöke volt dr. Gerber Gábor dékán. Az Evolution of European Oral Health Professions Education című plenáris ülés az európai orális egészségügyi szakmák képzésének változásaival és a fogorvosképzés jövőjével foglalkozott, külön kitérve a Graduating European Dentist (GED) szakmai csoport aktualizált képzési keretére és az európai képzés fejlesztésének lehetőségeire. Az ülés előadója dr. Kulja András EP-képviselő volt, aki orvosként és egészségedukációs tartalomgyártóként is ismert, az eseményen pedig a szájüregi egészségügyi szakemberek képzésének fejlesztéséről szóló kerekasztal-beszélgetésben is aktívan részt vett. A plenáris ülést megelőzően dr. Gerber Gábor a Semmelweis Egyetem többnyelvű fogorvosképzéséről és a közelmúlt tantervi fejlesztéseiről tartott előadást.
A Semmelweis Egyetem több oktatója és munkatársa is megosztotta kutatási eredményeit és oktatási tapasztalatait a kongresszus különböző szakmai szekcióiban. Dr. Hegyi Péter Translational medicine: from science to society címmel tartott nagysikerű plenáris előadást, melyet élénk érdeklődés követet a hallgatóság részéről. Dr. Szabó Bence Tamás egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes a gyakorlatközpontú fogászati radiológia-oktatás tapasztalatait ismertette. Dr. Kerémi Beáta egyetemi docens előadásában a virtuális 3D modellek gyakorlati készségek fejlesztésében betöltött szerepével foglalkozott, dr. Gresz Veronika egyetemi docens pedig a sztomatognatikus-poszturális diagnosztika oktatásának lehetőségeiről beszélt.
A mesterséges intelligencia alkalmazása szintén megjelent a kari munkák között. Dr. Dézsi Anna Júlia egyetemi adjunktus a fogorvostanhallgatók mesterségesintelligencia-használattal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatás eredményeit ismertette. Emellett szerzőként vett részt egy, a fenntartható fogorvosképzés tervezésével foglalkozó munkában, amelynek előadója dr. Vass Andrea Fanni klinikai szakorvos volt.
A Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet részéről dr. Szathmári-Mészáros Noémi osztályvezető főorvos a gerosztomatológiai oktatásnak a fogorvostanhallgatók idősebb páciensekhez való viszonyulására gyakorolt hatását vizsgáló kutatás eredményeiről számolt be. Székelyhidi Éva, a Prevenciós Osztály vezetője a magyarországi dentálhigiénikusi képzés helyzetét és sajátosságait foglalta össze.
A kongresszus szakmai témái jól mutatták, milyen gyorsan változik a fogorvosképzés környezete. A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák mellett szó esett a gyakorlati készségek fejlesztéséről, a hallgatók értékelésének új módszereiről, a fenntarthatóságról, az empatikus vezetésről, a hallgatók partnerként való bevonásáról, a közösségi alapú fogorvosképzésről, a gyermekek fájdalom- és szorongásmentes ellátásának oktatásáról, valamint a klinikai döntéshozatal és értékelés korszerűsítéséről.
A gazdag tudományos repertoárt emlékezetes társasági események kísérték. A résztvevők közös városi sétán és futáson vehettek részt, a Pesti Vigadóban tartott gálaesten pedig a vendégek autentikus ízelítőt kaptak a magyar kultúrából és gasztronómiából. A kongresszus zárásaként pedig a vendégek egy dunai hajózáson csodálhatták meg Budapest esti panorámáját.
Az ADEE budapesti konferenciája nemcsak a nemzetközi szakmai kapcsolatok elmélyítésének és a legfrissebb kutatási-módszertani eredmények megosztásának adott kiváló teret, hanem barátságos, inspiráló légkörével méltón erősítette a magyar fogorvosképzés nemzetközi hírnevét és elismertségét.
Galéria
Szöveg és fotó: dr. Gerber Gábor
