Bajnok Ildikó konduktor tevékenysége túlnyomórészt a Pető András Rehabilitációs Egészségügyi és Ellátási Osztályon (PAREEO), valamint a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályához tartozó, különösen veszélyeztetettnek számító, úgynevezett rizikó újszülötteket utánkövető ambulanciáján zajlik (PIC). Előbbin a központi idegrendszeri sérüléssel élő gyermekek komplex fejlesztése, illetve a kora gyermekkori fejlesztés a fő feladat, utóbbin a koraszülöttség vagy más pszichomotoros fejlődést veszélyeztető tényezővel született csecsemők, kisgyermekek utógondozásában, fejlesztésében működik együtt az orvosokkal és az érintett családokkal. Egy nap cikksorozatunkban ezúttal a kora gyermekkori fejlesztéssel, gyermekrehabilitációval foglalkozó konduktor mindennapjaiba tekinthetnek be.
Fotóriportunk a képekre kattintva olvasható.
Bajnok Ildikó, a Semmelweis Egyetem Pető András Kar (PAK) Pető András Rehabilitációs Egészségügyi és Ellátási Osztályának (PAREEO) konduktora közel 30 éve fejleszti a gyermekeket. Ildikó ideje nagy részében a PAK Kútvölgyi úti tömbjében lévő gyermekrehabilitációs rendelésen foglalkozik a komplex fejlesztést igénylő gyermekekkel – egészen 18 éves korig. Szakmai munkásságát nemrég a Semmelweis Egyetem Kiváló Konduktora kitüntetéssel ismerték el Semmelweis-nap alkalmából.
A konduktív pedagógiáról legtöbbeknek a központi idegrendszeri sérüléssel élő gyermekek csoportos óvodai és iskolai fejlesztése jut eszébe. A Pető András által kifejlesztett módszertan és szemlélet azonban a kisebb fejlődési elmaradásokkal, mozgás, kognitív vagy kommunikációs problémával küzdő gyermekek fejlesztésében is jelentős eredményeket hozhat – egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások keretében. Emellett a felnőttkorba lépő érintett fiatalok, a stroke-on átesett, vagy baleseti rehabilitációra szoruló személyek, illetve a Parkinson-kórral és szklerózis multiplexszel küzdő felnőttek életminőségét is javíthatja.
Kende a védőnője javaslatára, beutalóval érkezett, mert hason fekve nagyon hátrafeszítette a testét. Izomzatában, fejlődésében a vizsgálat nem talált eltérést, a refluxos babáknál viszont jellemző ez a testtartás, később egy gasztroenterológus meg is állapította a refluxot. Kiderült az is, hogy kissé aszimmetrikus a tartása, amit egyszerű otthoni gyakorlatokkal korrigálhatnak a szülők – magyarázta Bajnok Ildikó. A gyerekrehabilitációs rendelésen számos olyan orvosi beutalóval, diagnózissal érkező gyerek fejlődését is követi, akinek nincs idegrendszeri károsodása, viszont valamilyen mozgást, fejlődést befolyásoló tényező fennáll az esetükben. Az előrehaladást kisebb problémák esetében havi kontrollvizsgálatokon ellenőrzi. „Az eredmény függvényében változtatok a gyakorló feladatokon, ha kell, akár meg is szüntetjük ezeket, vagy bevonok más szakembereket. Vigyázni kell az egyensúlyra, túlterhelni sem szabad a gyerekek idegrendszerét” – teszi hozzá.
A csecsemők komplex vizsgálata egy speciális konduktív eszközön, a priccsen zajlik, a nagyobbaké a talajon. Közben a szakember a szülőket is kikérdezi a gyermek és a család mindennapi életéről. Ildikó szerint fontos tudnia, hogy ha az átlagoshoz képest elmaradás látszik, azt mi okozhatja.
A nyújtótartás jó megoldás a baloldali aszimmetria korrigálására, illetve a váltott kézben és a vállon tartás is, mert a szülő hajlamos a domináns kezében tartani a babát – mondja Ildikó, miközben Kende édesapjának tanítja lépésről-lépésre, otthon hogyan tudják a mindennapokban segíteni a gyermek egészséges fejlődését. „Keresztbe teszed a kezed, mintha biztonsági öv lenne, majd kicsit lecsúsztatod a mellkasodon, és végül a feje a felkarodon van” – magyarázza lépésenként a „házi feladatot.”
A vizsgálat a testtartáson túl a figyelem fókuszálására is kiterjed. Ehhez a csörgő játék, az ének, de legfőképp a buborékfújó jó eszköz. Utóbbi az egyik leghasznosabb segítője Ildikónak: egyrészt a buborék észlelése a látásfejlődés jó mutatója, másrészt a különleges látvány annyira leköti a kicsiket, hogy többnyire abbamarad az esetleges sírás, és folytatódhat az érdemi munka.
„Szeretem, ha mindkét szülő el tudja kísérni a gyerekeket a foglalkozásokra” – mondja Bajnok Ildikó, aki fontosnak tartja, hogy a családok szívesen jöjjenek vissza a foglalkozásokra. Ebben az esetben ez duplán hasznos: az otthoni feladatok tanításán túl, amíg Ildikó felméri Kende állapotát, addig az édesapja a kisfiú nővérével, Lélával játszik. Őt korábban szintén védőnői javaslatra kezdte fejleszteni Ildikó, mert babakorában hason fekve nem emelte a fejét.
Léla ősszel már óvodába megy, azonban most is foglalkozott vele Ildikó, mivel a kislány még gyakran jár lábujjhegyen. Esetében a komplex fejlesztés azt jelenti, hogy a rámpán guggolva végez feladatokat, amelyek segítik az izmok nyújtását, a megfelelő oldalra tartott hangszer és éneklés pedig a csecsemőkorban még kifejezett, most már csak minimálisan észrevehető aszimmetriát korrigálja. A gyermekek korától és aktuális állapotától függ, milyen eszközöket használunk és mit gyakorlunk – teszi hozzá Bajnok Ildikó.
Minden foglalkozás adminisztrációval zárul. Ildikó rögzíti a gyerekek aktuális fejlettségi státuszát, adatait, a foglalkozáson tapasztaltakat és az otthoni fejlesztési feladat-javaslatokat.
Megesik, hogy összecsúszik két gyerek foglalkozása, és összebarátkoznak, majd pedig sikerül összeszervezni a két hasonló problémával küzdő gyerek időpontját. A sérült gyermekeknél a spontán nevelési helyzet segíti a szocializáció fejlődését is. A két kislány egyaránt cerebrális parézissel küzd, bár eltérő okokból, és eltérő a sérülés jellege és mértéke is. Viszont a közös játék során önkéntelenül is megtesznek olyan mozdulatokat, amelyekért az egyéni foglalkozáson sokat kell küzdenie Ildikónak, mire rávezeti a lányokat a kívánt mozdulatra. Például, hogy kinyújtsák a karjukat, vagy az ujjaikat, amíg felhúzza rá a gyűrűt. „Nekünk ez a siker, ha egy gyermek megtesz egy új mozdulatot, fejlődési lépést, kimond egy új szót, megtanul enni” – mondja Bajnok Ildikó.
Molli nehezen tartja meg a helyzetét üléskor, mert a háti és nyaki izmai gyengébbek, miközben a végtagjai feszesek, és így azokat aktívan nehezen tudja mozgatni. „A kártyákkal a kommunikációját, a kognitív képességeit is fejlesztjük, amellett, hogy a lapok húzásával az önálló cselekvést, és a karjai kinyújtását, a fogást, elengedést, valamint a szem-tárgy, és a szem-kéz koordinációt is ösztönözzük” – mondja Bajnok Ildikó. „Lepke, lepke, szállj a tenyerembe! Nem szállok mert félek, örülök, hogy élek” – énekli Ildikó. Közben eljátsszák, hogyan is mozog egy lepke.
A testtartás stabilizálásához néha egészen egyszerű, otthon előforduló tárgyak is tökéletesen használhatóak.
A járás fejlesztése már nehezebb, azonban a padlón tolt, dr. Pető András által kialakított fejlesztőszék csikorgása még így is hangos kacajra fakasztja Mollit. Dr. Pető András egyedülálló rendszerének, a konduktív pedagógiának az alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.
A lépések mellett az is fontos, hogy a fejtartást is gyakoroljuk, és közben jól is érezzük magunkat – mondja Bajnok Ildikó. Szavai szerint egyéni fejlesztés közben alkalmazkodhat a gyerekek aktuális állapotához és hangulatához, ami előkészítheti a későbbi, csoportos konduktív nevelést. Gyakori, hogy a nála elkezdett konduktív fejlesztés a hagyományosabb, csoportos korai konduktív fejlesztő, vagy óvodai foglalkozásokon folytatódik.
Végül hangos kacagások mellett sikerül megtenni pár métert. „A konduktív nevelés egyik legfontosabb célja, hogy az önállóságot fejlesszük” – mondja Bajnok Ildikó, miközben épphogy csak segít Mollinak kiszabadítania a karját az izmait nyújtó könyöksínből. A foglalkozás végén felcsendül Ildikótól a Bravo, bravissimo Molli-dal.
Dr. Nádor Csaba neonatológus és Bajnok Ildikó a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülött osztályához (PIC) tartozó ambulancián épp felmérik, hogy mennyit fejlődött az elmúlt hónapban Olívia. A kislány méhen belüli fejlődéselmaradás miatt három hónappal korábban, és extrém kis súllyal született, majd 74 napot töltött a kórházban, és számos nehézséget leküzdve tért haza. Édesanyja számára óriási támogatást és megnyugvást jelentett az először egy, majd 2-3 havi rendszerességű konduktori és szakorvosi konzultáció. „Több, mint húsz éve indult ez a fajta szakmai együttműködés, ami akkoriban még egyedülálló volt a hazai gyakorlatban” – mondja Bajnok Ildikó.
Olívia riportunk készítésekor ünnepelte első születésnapját. A koraszülötteknek kétéves korig két születésnapjuk van, a naptári és a korrigált – mondja Bajnok Ildikó. A szülőknek úgy szokta magyarázni, hogy ők magzatként születnek meg, és a 40. hétre lesznek igazából babák, az ő fejlődésüket szigorúan onnan kell nézni. Vagyis naptári három hónaposan még csak újszülött dolgokat kellett, hogy csináljon. „Nem javasolt egyszerre túl sok játékot elővenni, mert akkor nehezebben fókuszál egy dologra a gyermek” – inti közben a szülőket Ildikó.
Dr. Nádor Csaba ellenőrzi Olívia fejkörfogatát. Ez kétéves korig fontos mutatója a koraszülöttek fejlődésének is a súly és a testhossz mellett. Azt, hogy ez alapján optimális vagy attól elmaradó a növekedés üteme, a WHO és a Royal Collage által közösen kiadott fejlődési görbékhez mérve ellenőrzik.
Mivel Olívia mozgásában már szinte felzárkózott kortársaihoz, ezért házi feladatnak a matatós könyvek lapozását, és a mutatós mondókákat kapja, így gyakorolhatja az ujjal mutogatást, a figyelem fókuszálását is. Az otthoni feladatok azért is hasznosak, mert a gyermekkel az ő ideális állapotában, napirendjébe illesztve lehet azokat gyakorolni, illetve a családi edukáció is megjelenik. Bajnok Ildikó azt vallja, a szülőkkel való empatikus és megnyugtató kommunikáció az egyik legfontosabb része a munkájának.
A tanév közben természetes, hogy a Pető András Kar hallgatói is részt vesznek a foglalkozásokon, így a gyakorlatban sajátíthatják el a konduktív pedagógia módszertanát. A PIC osztály rizikó újszülötteket, köztük koraszülötteket utánkövető ambulanciája azonban számukra is különleges, mert itt nemcsak a legkisebbek fejlődéséről, fejlesztéséről szerezhetnek értékes tudást, hanem első kézből tapasztalhatják meg azt is, mennyire más egy heterogén és hierarchikusabb egészségügyi csapat részeként tevékenykedni, és kommunikálni a munkatársakkal, valamint a családtagokkal.
Az utolsó jótanácsok a jövő generációjának. Móricz Gréta konduktorhallgató a riportot követő napon vette át diplomáját pedagógiai rehabilitáció specializáción.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
