A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Bókay utcai részlegén működő, dr. Jermendy Ágnes által vezetett kutatócsoport 2016 óta foglalkozik az intenzív terápiát igénylő újszülöttek ellátásának fejlesztésével. Kutatásaik középpontjában azok az újszülöttek állnak, akik a születés körül oxigénhiányt szenvednek el. A klinika ún. terápiás hűtési centrumként fogadja ezeket a betegeket, akiket az intenzív osztályról történő elbocsátást követően legalább kétéves korukig nyomon is követnek.
„A kutatásaink fókuszában elsősorban az intenzív ellátást igénylő újszülöttek terápiájának javítása és a kimenetel kedvező befolyásolása áll” – fogalmazott dr. Jermendy Ágnes. Mint mondta, bár az elmúlt évek egyik legnagyobb előrelépése a terápiás hűtés bevezetése volt, ám ez önmagában nem jelent teljes megoldást. A terápiás hűtés csökkenti az agysérülés mértékét és javítja az oxigénhiányt átélt újszülöttek hosszú távú neurológiai kimenetelét. Ennek ellenére az érintett gyermekek közel felénél maradandó idegrendszeri károsodás alakul ki, és az érintett újszülöttek mintegy tíz százaléka nem éli túl az első napokat. A kutatás egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogyan lehetne már az első életnapokban pontosabban megítélni, melyik kisbaba milyen ellátást igényel. „A legnagyobb probléma, hogy a korai prognózis nagyon bizonytalan. Mi olyan élettani mintázatokat próbálunk azonosítani, amelyek alapján pontosabb kockázatbecslést tudunk végezni, és ennek megfelelően személyre szabottabb ellátást tudunk biztosítani” – mondta a kutató.
A projekt során a kutatók az újszülöttek agyi elektromos aktivitásáról, agyi oxigénellátásáról, keringéséről és légzéséről gyűjtött valós idejű adatokat vetik össze a standardizált MR-vizsgálatok eredményeivel. Az adatok integrált elemzésével olyan betegspecifikus élettani mintázatokat szeretnének azonosítani, amelyek pontosabb korai kockázatbecslést tesznek lehetővé.
A kutatás nem csupán a diagnózis pontosítását szolgálja. A cél az is, hogy a gyermekek már az első életnapokban olyan, saját állapotukhoz igazított, személyre szabott neurointenzív ellátásban részesüljenek, amelyet később, az utánkövetés során, speciális fejlesztés egészíthet ki.
„Jelenleg a terápiás hűtésen felül nincs olyan gyógyszeres kezelés, amely bizonyítottan javítaná a kimenetelt. Ezért ma a legfontosabb feladat az első életnapok intenzív terápiájának optimalizálása, a beteg saját állapotához igazított ellátás” – hangsúlyozta dr. Jermendy Ágnes. Hozzátette: a pontosabb előrejelzés a családok számára is fontos, hiszen segíthet abban, hogy reálisabb képet kapjanak gyermekük várható fejlődéséről.
A fejlett országokban ezer szülésből átlagosan egy-két újszülött szenved születés körüli oxigénhiányt, felük igényel terápiás hűtést. Magyarországon ez évente mintegy 200-300 gyermeket érint. A Semmelweis Egyetem Klinikáján évente körülbelül ötven ilyen újszülöttet látnak el, akik közül várhatóan 30-35-en kapcsolódhatnak be a kutatásba.
A kutatócsoport munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja támogatja, amely a kiemelkedő tehetségű fiatal önálló kutatói karrierjének és kutatócsoportjaik megerősítését segíti valamennyi tudományterületen. Az idei felhívásban 14 kutatócsoport nyert összesen 3,9 milliárd forint támogatást, a Semmelweis Egyetemről ezúttal ez az egy projekt nyert a pályázaton.
A kutató számára a Lendület Program elnyerése személyes mérföldkő is. Mint mondta, klinikai kutatóként – a betegellátás és az oktatás mellett – jóval kevesebb ideje jut kutatásra, ezért különösen nagy elismerésnek tartja, hogy projektjük a legígéretesebb hazai kutatási kezdeményezések közé került. Úgy véli, ehhez a külföldi tapasztalatai is hozzájárultak: a Harvard School of Public Health mesterképzésén elsajátított klinikai epidemiológiai és kutatásmódszertani szemlélet ma is meghatározza munkáját. „Ez egy hatalmas külső megerősítés, és valódi szintlépés a kutatócsoport életében” – fogalmazott. Mint mondta, a Lendület Programban hagyományosan az alapkutatási projektek dominálnak, ezért különösen jelentős eredménynek tartja, hogy klinikai kutatócsoportként nyerték el a támogatást.
Dr. Jermendy Ágnes szerint a projekt jelentősége túlmutat az újszülött-intenzív osztályokon. A korai diagnózis és a személyre szabott ellátás nemcsak az érintett családok életminőségét javíthatja, hanem hosszú távon társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű. Mint fogalmazott, a perinatális ellátás fejlesztésébe fektetett erőforrások különösen jól hasznosulnak: ha egy gyermek jobb fejlődési esélyekkel indulhat, annak pozitív hatása egész életén át érezhető.
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
