A Semmelweis HELP tünetellenőrző applikáció legfrissebb statisztikái szerint az őszi hónapokban – az augusztusi főszezonhoz képest – érezhetően megemelkedett az allergiás jellegű panaszok miatti tünetellenőrzések száma. Kora ősszel kimutathatóan nőtt az orrfolyás, az orrviszketés és az orrdugulás, valamint mérsékelten a szemhéjduzzanat miatti lekérdezések száma. Emellett a tüsszögés és a szemégés is bekerült a leggyakrabban ellenőrzött panaszok közé.
Dr. Kraxner Helga adjunktus azt mondja: a parlagfűszezon idén későbbre tolódott, a szokásos augusztus eleje-közepe helyett augusztus végén-szeptember elején érte el a csúcspontját, ez magyarázza az említett panaszok megszaporodását az utóbbi hetekben. A szárazság ugyan valamelyest visszafogta a növények fejlődését, így a pollentermelését is, ugyanakkor a csapadékhiány ezzel ellentétesen hatott, mert nem volt eső, ami időről-időre „kimossa” a polleneket a levegőből. Az egyetemi adjunktus hozzáteszi: bár a parlagfű – és általában a még virágzó fűfélék – pollenje október közepén alacsony koncentrációban volt/van jelen a levegőben, az allergizáló hatás még tart és akár fel is erősödhet, amíg be nem áll a tartósabb hideg.
Ahogyan nyirkosabbra fordul az idő, a lehullott leveleken megtelepedő penészgombák okoznak allergiás tüneteket az erre érzékenyeknél, az asztmásoknál ilyenkor jellemzőek a nehézlégzéssel járó rosszullétetek. Nekik dr. Kraxner Helga azt tanácsolja, hogy a kerti munkák idejére, főleg lombgyűjtésnél, használjanak maszkot.
Aki bizonytalan abban, hogy tüneteit megfázás vagy elhúzódó allergia okozza, az a Semmelweis HELP ingyenes lakossági applikáció segítségével pillanatok alatt ellenőrizheti panaszait, és megbízható, szakmai útmutatást kaphat a szükséges teendőkről.
Azoknak is érdemes felkészülniük, akik a háziporra, pontosabban az abban is élő poratka ürülékére allergiások. A fűtési szezonban ugyanis jobban mozog a lakásban a levegő és azzal együtt a lakásban megült por. Ez pedig nemcsak szervetlen anyagokból áll, hanem jelentős részben elhalt emberi és állati hámsejtekből, gombaspórákból. A poratka fő táplálékát pedig a levált hámsejtek képezik, amelyek – és így a poratka is – nagy számban megtalálható például az ágyban. Ezért alapvetően fontos a rendszeres takarítás, valamint az ágynemű és az ágyhuzat gyakori, rendszeres mosása is legalább 60 fokon – hangsúlyozza dr. Kraxner Helga.
Haiman Éva
Fotó: Semmelweis Egyetem – Kovács Attila
(Kiemelt kép: illusztráció)
