Miért fontos a szűrés?
A krónikus betegségek és több daganatos megbetegedés korai stádiumban még nem okoznak panaszokat. Mire tünetek jelentkeznek, a betegség sokszor már előrehaladott állapotban van. A rendszeres szűrővizsgálatok célja, hogy még a tünetmentes időszakban felismerjék az eltéréseket, amikor a kezelés eredményesebb, sok esetben pedig a betegség kialakulása is megelőzhető.
1. Szív- és érrendszeri szűrés: a magas vérnyomás sokáig tünetmentes maradhat
A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a kezdődő cukorbetegség hosszú ideig nem okoz panaszokat, miközben folyamatosan növeli a szívinfarktus, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A családorvosi rendelőben végzett vérnyomásmérés, a háziorvos által elrendelt laborvizsgálatok és – szükség esetén – EKG segíthetnek még a tünetek megjelenése előtt felismerni a kockázatokat. 40 éves kor felett évente egyszer akkor is keressük fel a háziorvosunkat egy alapszintű szűrővizsgálat elvégzése érdekében, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat! Dr. Torzsa Péter tapasztalatai szerint sok esetben azért kerülnek későn orvoshoz a betegek, mert csak akkor kérnek segítséget, amikor már kialakult a súlyos probléma, holott a rizikófaktorok évekkel korábban is kimutathatók lennének. A rendszeres szűrések célja nem csupán az élettartam növelése, hanem az egészségben eltöltött évek számának gyarapítása is.
Érdemes tudni: 18 éves kor felett ajánlott legalább évente vérnyomást mérni, 40 éves kor felett pedig rendszeresen ellenőriztetni a vércukor- és vérzsírértékeket is. A vizsgálatok gyakoriságát az életkor és az egyéni kockázati tényezők határozzák meg
2. Nőgyógyászati daganatszűrések: nem mindegy, melyik életkorban milyen vizsgálatra van szükség
A nők számára már fiatal felnőttkortól fontos a rendszeres méhnyakrákszűrés, amelyet a szexuális élet megkezdését követően ajánlott elvégeztetni. Később, 45 éves kor felett az emlőszűrés is kiemelt jelentőségűvé válik: ilyenkor már a mammográfia is része a javasolt vizsgálatoknak. Hogy pontosan mikor milyen szűrés indokolt, azt mindig az életkor és az egyéni kockázati tényezők határozzák meg. A családorvos ezek alapján javasolja a szükséges vizsgálatokat, elindítja a kivizsgálást és segít eligazodni a beutalók, szakrendelések és kontrollvizsgálatok között. A méhnyakrák- és az emlőrákszűrés egyike annak a három daganatszűrésnek, amely Magyarországon szervezett népegészségügyi szűrőprogram keretében is működik. A szervezett emlőszűrésre a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják meg, gyakrabban, ha a szűréskor olyan eltérést találnak, ami szorosabb követést indokol – tájékoztatott dr. Torzsa Péter. A méhnyakszűrés gyakorisága az életkortól, a korábbi eredményektől és a szakmai ajánlásoktól függ, ezért erről érdemes a nőgyógyásszal vagy a családorvossal egyeztetni
3. Vastagbélrákszűrés: egy rutinvizsgálat akár életet is menthet
Az 50 év felett kétévente ajánlott székletvérvizsgálat olyan elváltozásokat is képes jelezni, amelyek még a daganat kialakulása előtt kezelhetők vagy korai stádiumban felismerhetők – ismertette dr. Torzsa Péter. Magyarországon az 50-70 év közötti korosztály számára szervezett vastagbélrákszűrés működik. Az érintettek meghívólevelet kapnak, a székletvérvizsgálat otthon elvégezhető, pozitív eredmény esetén pedig további kivizsgálás – rendszerint vastagbéltükrözés – javasolt.
4. Prosztata- és anyagcserevizsgálatok: a laboreredmények együtt mutatják a valódi kockázatot
Ötvenéves kor felett férfiaknál a prosztatarák korai felismerését segítő PSA-vizsgálat is ajánlott lehet, de nem rutinszerűen. A szűrés első lépése egy egyszerű vérvétel, amelynek során a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét mérik. A vizsgálat szükségességéről a családorvos és a páciens közösen dönt az életkor, a családi előzmények és az egyéni kockázatok figyelembevételével. Indokolt esetben a családorvos laborvizsgálatot kezdeményezhet, illetve urológiai kivizsgálásra irányíthatja a beteget. A 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján a háziorvos 45 éves kortól – meghatározott feltételek mellett – évente egy alkalommal kérhet PSA-vizsgálatot. Az 50-74 éves korosztályban szintén évente egy PSA-meghatározás rendelhető, míg 75 éves kor felett a vizsgálat már csak urológus javaslatára kezdeményezhető. Ha az eredmény eltérést mutat vagy egyéb kockázati tényezők is fennállnak, a családorvos további urológiai kivizsgálást javasolhat. Emellett a vesefunkció, a vérzsírértékek, a húgysavszint és más laborparaméterek rendszeres ellenőrzése is hozzátartozik a megelőzéshez.
A családorvos azonban nem egy-egy vizsgálat eredményét értékeli önmagában. A laboreredmények, a vérnyomás, a testsúly, az életmód és az egyéni rizikófaktorok együtt adnak teljes képet a páciens egészségi állapotáról. Erre azért is szükség van, mert a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegség és a szív- és érrendszeri problémák gyakran egymással összefüggve alakulnak ki. A komplex szemlélet segít abban, hogy a betegségek még korai stádiumban felismerhetők és kezelhetők legyenek.
5. Komplex állapotfelmérés a családorvosnál: a szűrés nem ér véget a vérvételnél
A családorvosi szűrés jóval többet jelent egy vérvételnél. Része lehet a testtömegindex (BMI) és a haskörfogat mérése, a depresszió vagy más hangulatzavarok felismerése, valamint az életmóddal kapcsolatos tanácsadás is. Dr. Torzsa Péter hangsúlyozta, hogy a túlsúly, a tartós stressz, a mozgásszegény életmód és a lelki problémák számos krónikus betegség kialakulásában szerepet játszanak. Sok páciens nem ismeri fel, vagy nem meri szóba hozni ezeket a problémákat, ezért is fontos, hogy időről időre akkor is felkeresse családorvosát, amikor egészségesnek érzi magát. A szakember szerint a pácienseknek nem kell fejben tartaniuk, hogy melyik életkorban milyen szűrővizsgálat következik. A családorvos az életkor, a kórelőzmény és az egyéni rizikófaktorok alapján állítja össze a szükséges vizsgálatokat, segít megszervezni azokat, majd az eredmények ismeretében meghatározza a további teendőket. „A prevenció nem egyetlen betegségről, hanem az egész ember egészségének megőrzéséről szól” – hívta fel a figyelmet a családorvos. Amit a pácienseknek mindenképpen meg kell tenniük, az az, hogy évente legalább egyszer, akkor is, ha teljesen egészségesnek, tünetmentesnek érzik magukat, felkeresik a háziorvosukat. Az ő útmutatása alapján valamennyi ajánlott és kötelező szűrővizsgálatot el lehet indítani, ahová szükséges, oda beutalót lehet kérni.
A családorvosi rendelés jelenti a megelőzés egyik legfontosabb belépési pontját: a legtöbb alapvető népegészségügyi szűrés, laborvizsgálat és a szükséges szakorvosi kivizsgálás innen indítható el. A háziorvos feladata nemcsak a beutalás, hanem az eredmények értékelése és a beteg hosszú távú gondozása is – hangsúlyozta dr. Torzsa Péter. Bár a népegészségügyi ajánlások szerint az alacsony kockázatú, panaszmentes felnőttek esetében a laborvizsgálatok ismétlése ritkábban is elegendő lehet, a családorvos az életkor, a rizikófaktorok és a társbetegségek figyelembevételével ennél gyakoribb ellenőrzést is javasolhat. A 40 év feletti korosztály számára sok esetben az évente végzett kontrollvizsgálat jelenti a legbiztonságosabb megoldást.
A legjobb időpont a szűrővizsgálatra az, amikor még semmi panaszunk nincs. A legtöbb súlyos betegség ugyanis ekkor még eredményesebben kezelhető, ezért a rendszeres családorvosi kontroll az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eszköze.
Érdemes tudni
A felsorolt vizsgálatok mellett életkortól, nemtől, családi kórelőzménytől és egyéni kockázati tényezőktől függően más szűrések is indokoltak lehetnek. Ilyen például a csontritkulás szűrése, a rendszeres szemészeti ellenőrzés vagy a bőrgyógyászati anyajegyvizsgálat. Arról, hogy kinek melyik vizsgálat javasolt, a családorvos tud személyre szabott tanácsot adni.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
