„2019-ben országos szinten elsőként – és meglepő módon mindmáig egyedüliként – alakítottuk át az orvosképzés kurrikulumát a gyakorlatorientáltabb oktatás érdekében, bevezetve az Európában általánosan elterjedt képzési formát, a klinikai blokkoktatást a 4-5. évfolyamon. A Curriculum 1.0, majd később a felülvizsgált és finomhangolt Curriculum 2.0 egyetemünk legnagyobb oktatásfejlesztési vállalása volt, melynek társadalmi hatása messze túlmutat az intézmény belső struktúraváltásán” – jelentette ki dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az oktatásmódszertani reformokat értékelő Curriculum 2.0 szimpóziumon.
Felidézte, hogy a 2018-ban indult reformfolyamatba később az egyetem valamennyi kara, klinikája bekapcsolódott, kari munkabizottságok gondolták újra, milyen alaptudással, gyakorlati készségekkel, attitűddel és szakmai identitással szeretnék útjukra bocsátani a Semmelweis Egyetem hallgatóit. A rektor szerint ez a folyamat minden korábbinál jobban összehozta az egyetemi polgárokat, az elméleti oktatókat, klinikusokat és a hallgatókat is.
A kurrikulumreform során mintegy 2300 tantárgy átfogó felülvizsgálata történt meg, áttekintették a képzések teljes vertikumát, feltárták az átfedéseket és hiányosságokat, pontosították a tanulási eredményeket, felülvizsgálták az előfeltételi követelményeket, korszerűsítették az értékelési formákat és újragondolták az oktatásszervezés egészét – számolt be a rektor. Bevezettek közel kétszáz új tantárgyat, míg ugyanennyit megszüntettek vagy integráltak. Több mint kétszáz esetben változott a gyakorlati és elméleti órák aránya, számos képzésben módosult a kreditallokáció és az értékelés formája is – részletezte.
Hisszük, hogy a jövő gyógyítói csak betegágy mellett készülhetnek betegágyhoz
– hangsúlyozta dr. Merkely Béla, utalva a reform mottójául választott Markusovszky Lajos idézetre. Hozzátette, ezért növelték a készségfejlesztő gyakorlatok szerepét, helyeztek nagyobb hangsúlyt a szemináriumi munkára, a kiscsoportos oktatásra, a reflektív tanulás támogatására, illetve erősítették meg a nyári gyakorlatokat, a hallgatók klinikai munkába való bevonását. Az objektív, kompetenciaalapú értékelési rendszerek szélesebb körű alkalmazása is előkészítés alatt van. Az oktatásfejlesztés eredményeit az egyetemi rangsorok is igazolják, a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education globális rangsorában őrzi régiós vezető pozícióját, orvos-egészségtudományi szakterületen pedig a legjobb 200 közé tartozik. Noha a 2024/25-ös tanévben már a Curriculum 2.0-nak megfelelő tantervekkel indult az oktatás, ez a szimpózium a közös gondolkodást célozza a további lépések, vagyis a Curriculum 2.1 érdekében, amit a tudományterületek fejlődése, az egészségügy átalakulása és a mesterséges intelligencia térhódítása indokol – mondta dr. Merkely Béla.
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Klinikai Központ elnöke a képzés reformjának egy másik aspektusára hívta fel a figyelmet: arra, hogy az elmúlt években integrált intézmények számára is jelentős változást jelentett az egyetemi oktatásba való bekapcsolódás, különösen a megújított kurrikulumok gyakorlatorientált fókusza miatt. Szavai szerint óriási hatékonyság- és motivációjavulást jelentett a klinikai munkavégzés feltételeinek megteremtése a hallgatók számára úgy, hogy egészségügyi szolgálati jogviszony keretében ellentételezett rendszert vezettek be. Megosztotta azt a felvételi elbeszélgetéseken gyakori tanulói visszajelzést is, miszerint épp a gyakorlatorientáltság miatt jelentkeznek sokan a Semmelweisre. Bízom benne, hogy hamarosan a rezidensképzésben is sor kerül a kurrikulumreformra – tette hozzá dr. Szabó Attila.
A szimpóziumon a kari vezetők kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalataikat. Dr. Müller Veronika, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese az eredmények között említette a tananyag hármas felosztását preklinikai-elméleti, technikai és klinikai gyakorlati részre. Kitért többek között a nyári gyakorlati rendszer átalakítására is, aminek köszönhetően sokkal több tapasztalatot szerezhetnek a hallgatók. Kiemelte, hogy már megkezdődött a felkészülés a következő tanév végén esedékes első kari OSCE-vizsgára (az objektív strukturált klinikai vizsga), amely a hallgatók gyakorlati készségeit és klinikai gondolkodásmódját méri fel életszerű és szimulált klinikai szituációkban. A fejlesztendő területek között említette az orvosképzés hatodévének oktatási tartalmát.
„A fogorvosképzés eleve specializált és nagyon gyakorlatorientált volt, azonban mindkét kurrikulumreform hozott újdonságokat a képzésbe, mind a technológiai fejlődés – ideértve a digitális fogászati tervezést, az új eszközöket, anyagokat, eljárásokat – mind a változó populáció miatt. Utóbbi nyomán vezettük be a gerosztomatológiát, illetve helyeztük a hangsúlyt inkább a szemináriumi oktatásra” – emelte ki dr. Gerber Gábor, a Fogorvostudományi Kar dékánja. Mindez jelentős oktatói létszámot és eszközfejlesztést igényel, amelyet folyamatosan valósít meg a kar annak érdekében, hogy a hallgatók a diploma megszerzését követően a legmodernebb eszközökkel ellátott rendelőkben is képesek legyenek az önálló betegellátásra.
A kurrikulumreform óriási jelentőségű volt a gyógyszerészkar életében: alkalmat adott arra, hogy napjaink követelményeihez igazítsuk és gyakorlatorientálttá tegyük a tananyagot, beleértve a záróvizsga modulárissá átalakítását is, csökkentve a lemorzsolódást – hangsúlyozta dr. Antal István, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja. Megemlítette, hogy úgy szervezték át az alapozó képzés tudásanyagát és számonkérését, hogy a legfontosabb tudnivalók köre még bővülhetett is. A megújított képzési keretrendszer lehetőséget ad a folyamatos korszerűsítésre, a nehézségek már inkább infrastrukturális eredetűek, elsősorban a kiscsoportos oktatás helyigénye miatt – tette hozzá a dékán.
Az Egészségtudományi Karon 11 BSc, öt MSc és két szakirányú képzés nappali és részidős formájának összesen 33 kurrikulumát kellett áttekinteni, átalakítani a lemorzsolódás csökkentése és a gyakorlati képzés erősítése érekében, majd mintegy 1500 módosítást tettünk, az eredményeket pedig az Oktatási Hivatal számai is visszaigazolják – érzékeltette a kihívás nagyságát Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella dékán. Hozzátette, hogy a következő évek feladata lesz a megugrott hallgatói létszámhoz igazítani a szimulációs eszközparkot.
Dr. Pethesné Dávid Beáta, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja arról beszélt, hogy a kar képzéseitől nem idegen a folyamatos tartalmi felülvizsgálat, mivel minden képzés esetében – főleg az első pár évfolyamnál – a képzés vezetője is végigülte az órákat, majd a hallgatók és oktatók bevonásával igyekeztek kiküszöbölni az átfedéseket. Elmondása szerint ugyanakkor jelentős kihívás lesz, hogy az itt működő három intézet tanmenetében tapasztalható oktatási szinergiákat jobban kihasználják.
A Pető András Kar a Semmelweis Egyetemhez való 2017-es csatlakozása óta jelentős kurrikulumbeli, infrastrukturális, HR, kutatási és oktatási portfólióváltozáson ment át, úgy látom nincs olyan egyetemi fórum vagy projekt, amelyhez ne tudnánk kapcsolódni – mondta dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea dékán. Szavai szerint a karon a képzési sajátosságok miatt nem a gyakorlatorientáltság növelése volt az elmúlt években a fő feladat, hanem tananyag a generációs sajátosságokhoz való igazítása, a hallgatók segítő munka iránti elkötelezettségének erősítése. A jövő feladatai között említette a képzés versenyképességének erősítését, elsősorban olyan nemzetközi képzőhelyekkel való együttműködések révén, amelyek biztosítani tudják a klinikai munkával összekötött elméleti képzéshez szükséges gyakorlóterületet.
Galéria
A hallgatók számára érződik az egyértelmű egyetemi szándék a generációs különbségek figyelembevételére annak érdekében, hogy a tananyag befogadhatóbbá váljon. Nagyon progresszív lépés a racionalizált óraszámok bevezetése mellett a mesterséges intelligencia használatának beépítése a képzésekbe – mondta Nagy Imre Richárd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke. Szavai szerint kifejezetten pozitív fogadtatása volt a hallgatók részéről, hogy a legtöbb képzést úgy alakították át, hogy már az alapozó szakaszban ízelítőt kapjanak abból, ami diploma után a mindennapjaik része lesz.
A szimpózium résztvevői áttekintést kaptak a doktori képzés legfontosabb változásairól – így a tavaly bevezetett kooperatív doktori képzési rendszerről, a kutatói-kiválósági doktori képzésről, valamint a doktori képzések közötti átjárhatóság feltételeiről is – Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella, a Doktori Iskola tanulmányi és kreditátviteli bizottságának elnöke tolmácsolásában. Ismertette a rezidensek félállásban való részvételi lehetőségét a doktori programokban, illetve a gyermeket vállaló hallgatók lehetőségeit is. Szavai szerint 2020 óta megduplázódott, 1253-ra emelkedett a PhD-hallgatók száma, ami az egyetem Q1-es publikációi számának növekedésében is tetten érhető. Dr. Merkely Béla a doktori képzések kapcsán az MD-PhD kurzusok jelentőségére és előnyeire hívta fel a figyelmet.
A szimpózium második blokkjában rendezett kerekasztal-beszélgetésen az egyetemi élet más közösségépítő és hallgatóvonzó aspektusairól esett szó: a Medikus Zenekar, a Semmelweis Kórus, illetve az egyetemi sportélet lehetőségeiről dr. Merkely Béla rektor, Várszegi Kornélia, a Testnevelési és Sportközpont vezetője Dubóczky Gergely karmester és dr. Matos László kórusvezető részvételével.
A rendezvényt a Medikus Zenekar előadása színesítette. A résztvevők Chopin Polonaise-t hallhattak Sina Moghimnejad zongora előadásában.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
