Kabay János (1896–1936) a „morfingyártás magyarországi atyjaként” vált világhírűvé, 1923-ban szerzett gyógyszerész oklevelet a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében. Két évvel később vegyész feleségével együtt dolgozta ki az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagnak számító morfin kinyerésének ipari módszerét, és megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. Újítása, hogy sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából, ezzel a gazdaságos eljárással forradalmasította a morfingyártást – emelte ki köszöntőjében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Hozzátette: Kabay János a magyar tudomány olyan nagysága, akire kötelességünk ma is emlékezni. A róla elnevezett tanterem egyszerre szolgálja Kabay emlékezetét, és a magyar tudomány, oktatás és egészségügy előrehaladását.
A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet L5 tantermét korszerű technikai eszközökkel, a hallgatók és oktatók igényeit szem előtt tartva újítottuk fel. A Karikó Katalin- és Béres József-terem mellett hallgatóink egy újabb nagy egyéniségről elnevezett oktatási helyiséget vehetnek birtokba. A Kabay-teremben még jobb lesz tanulni és tanítani, ezáltal még jobb orvos- és egészségügyi szakembereket képezhetünk
– hangsúlyozta a rektor.
Dr. Szabad Béla, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. igazgatósági tagja az átadóünnepségen elmondta: Kabay felfedezésének jelentősége túlmutatott az orvostudományon, megalapozta a térség gyógyszeriparát is. Kabay 1927-ben, a korabeli Büdszentmihályon – amely ma Tiszavasvári része – alapította meg az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. „Az üzem azóta is folyamatosan működik a világ egyik meghatározó morfin- és alkaloid hatóanyagot előállító gyártójaként. Kabay életműve nemzeti örökségünk része: 2016-ban a magyar nemzeti értékek sorában hungarikummá nyilvánították” – mutatott rá. Külön öröm számunkra, hogy Kabay János életműve épp itt, a Semmelweis Egyetemen állít példát a következő gyógyszerész- és kutatónemzedék elé. Az ő pályája – a kitartás, a tudományos bátorság és a társadalmi hasznosság együttese – pontosan azt testesíti meg, amit ettől az intézménytől és hallgatóitól remélünk – emelte ki az Alkaloida igazgatósági tagja.
„A farmakológia oktatásának fontos szerepe, hogy ez a gyógyszer-innováció bölcsője. Szerettük volna minden egyetemi hallgatóban tudatosítani, hogy Magyarországon vezető iparág a gyógyszeripar, amiben nekik is lehetőségük van részt vállalni” – hangsúlyozta dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének vezetője. Elmondta, hogy Karikó Katalin Nobel-díja után jött az ötlet az intézetükben, hogy az egyik tantermüket felújítják és elnevezik a kutatóról. Ezután olyan húzónevet kerestek, aki a magyar gyógyszeripar kiemelkedő képviselője, és itthon végezte a kutatást és gyártást – így találták meg Béres Józsefet és gyógyszergyárát. Kabay János neve szintén fontos számunkra, hiszen az ópiáttermelés kulcsát találta meg, továbbá intézetünk hosszú évtizedes hagyománya az ópiát fájdalomcsillapítók kutatása, főleg centrális fájdalomcsillapítás-kutatások – amelyek remélhetőleg az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt-vel is folytatódhatnak – tette hozzá a rektorhelyettes.
Intézetünk elkötelezett, hogy az oktatást folyamatosan fejlesszük, hogy követni tudjuk az innovációs igényeket és a hallgatóknak át tudjuk adni az ehhez szükséges ismereteket. Fontosnak tartjuk, hogy inspiráló közegben tehessük ezt a 21. század követelményeinek megfelelően digitális, interaktív kiscsoportos oktatásban
– mondta el dr. Ferdinandy Péter.
Galéria
Hozzátette, hogy ezekben a termekben évente összesen mintegy ezer hallgatónak oktatják a farmakológia tárgyat magyar, német és angol nyelven, ezáltal a hallgatók mind találkoznak a magyar kötődésű gyógyszeripari innováció húzóneveivel.
Tasnádi Róbert
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
