Kedves Ápolók! Kedves Kollégák!
Május 12-én, Florence Nightingale születésnapján világszerte az ápolókat ünnepeljük. Ő volt az, aki a modern ápolás alapjait megteremtette, és akinek hivatástudata, embersége és kitartása ma is példát mutat mindannyiunk számára.
Ez a nap azt a hivatást állítja középpontba, amely a gyógyítás egyik legfontosabb pillére, és amely nélkül elképzelhetetlen a betegellátás. És azokat, akik áldozatos munkájukkal nap mint nap tanúságot tesznek arról, hogy az ápolás nem csupán feladat, hanem jelenlét, nemcsak szakmai tudás, hanem figyelem, türelem, emberség és együttérzés. Önök azok, akik a legnehezebb pillanatokban is ott vannak: amikor vigaszra, biztatásra van szükség, amikor a gyógyulásba vetett hit megerősítése a legfontosabb.
A Semmelweis Egyetem betegellátó intézményként elképzelhetetlen lenne az Önök áldozatos munkája nélkül. Évente betegek milliói fordulnak meg klinikáinkon, és mindegyikük történetének részesei lesznek. Nemcsak szakemberként, hanem támaszként, vigaszként és reményként is. Sok esetben Önök a gyógyító csapat motorjai, akik összefogják és szervezik a betegek ellátását.
Az ápolás az egyik legnehezebb, ugyanakkor az egyik legszebb hivatás. Olyan elköteleződést kíván, amely túlmutat a mindennapi feladatokon. Az Önök munkája nélkülözhetetlen, és olyan értéket képvisel, amelyet semmilyen technológia nem tud helyettesíteni.
Ma külön is köszöntjük Önöket, de valójában az év minden napján hálával tartozunk Önöknek. Mert az év minden napján, a nap minden órájában ott vannak, amikor szükség van Önökre. Amivel bizonyítják Gandhi szép gondolatának igazságát, amely szerint „önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.”
Köszönjük kitartásukat, emberségüket és elhivatottságukat!
Isten éltesse az ápolókat ma és az év minden napján!
Dr. Merkely Béla Dr. Szabó Attila
Rektor Klinikai Központ elnöke
