„A múlt gazdag örökségének ismerete és tisztelete kapcsolódás a jövőhöz is – amely jelen van a Semmelweis Egyetem több mint 250 éves történetében” – emelte ki köszöntőjében dr. Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta, ezért is különleges alkalom, hogy felavathatják Tóth Ilona megújított szobrát. Mint emlékeztetett, Domonkos Béla szobrászművész alkotása még 2001-ben került egyetemre, a jelenlegi helyszínhez közel, a NET épületének bejárata elé. Tóth Ilona az 1956-os forradalom idején az egyetem szigorló orvostanhallgatója volt. Részt vett az október 23-ai diáktüntetésen, majd ápolónőnek jelentkezett, hogy segítse a sérültek ellátását.
A forradalom szimbolikus alakjává vált, miután társaival együtt letartóztatták, majd koncepciós perben 1957. június 28-án kivégezték. Ő volt az egyetlen egyetemünk hallgatói és dolgozói közül, akin a halálos ítéletet végre is hajtották. Tóth Ilona a harcokban megsebesült emberek ellátása, ápolása során kifejtett önzetlen magatartásával segítette nemzet függetlenségéért folytatott harcát, példát mutatott a Semmelweis Egyetem polgárainak
– emelte ki a rektor.
Hozzátette, hogy az egyetem szenátusa 2018-ban posztumusz Pro Universitate díjat adományozott Tóth Ilonának, szobra pedig 25 éve áll az egyetem emblematikus NET épülete előtt, emlékeztetve a mai hallgatókat és munkatársakat a hazaszeretet, a felelősségvállalás és a kitartás fontosságára. A rektor hangsúlyozta, köszönet illeti a szobor állítását támogató szervezeteket és magánszemélyeket. Külön kiemelte Bogyay Elemért, aki 1956-os emigránsként, a Torontói Magyar Ház egykori elnökeként sokat tett azért, hogy a kanadai magyarság összefogásával szobor készülhessen Tóth Ilona emlékére. Továbbá a Béres család is meghatározó szerepet vállalt a 2001-es szoborállításban és most a megújítás során is elkötelezetten támogatták a kezdeményezést.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta: az egyetemnek mintegy negyed évszázada van szoros munkakapcsolata a Béres családdal, a Béres Gyógyszergyár Zrt. alapító-vezetőivel tudományos és oktatási területen is. A többi között tanterem is viseli már idősebb Béres József, a Béres Cseppek kifejlesztőjének nevét a NET-ben. Ahogy kiemelkedő szerepük volt annak idején a szobor megvalósulásában, úgy a mostani áthelyezés és felújítás javaslatát is ifjabb Béres József fogalmazta meg, a megvalósításhoz pedig számíthattak a család segítségére is. Így a szobor új helyére kerülhetett az épület előtti téren, és a támogató család neve szerepel immár a szobor talapzatán – mutatott rá a rektorhelyettes.
Dr. Béres József a Béres család képviseletében felidézte: a torontói magyar közösség kezdeményezésére édesapja, idősebb Béres József is szerepet vállalt abban, hogy Tóth Ilona történelmi rehabilitációja és a szobor felállítása megvalósulhasson. 2000-ben elmondott beszéde nyomán akkoriban jelentős kanadai támogatás érkezett az alkotás elkészítésére. Megköszönte az egyetem vezetésének és a Semmelweis Egyetem Alapítványának támogatását, valamint örömét fejezte ki, hogy a szobrot az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 70. évfordulójának évében avathatták fel újra.
Bogyay Elemér, az 1956-os szabadságharc résztvevője a kanadai magyar emigráns közösség képviseletében elmondta: a forradalom kezdeténél a keszthelyi mezőgazdasági tanintézet elsőéves diákjaként került be a forradalmi bizottságba, és utazott el társaival Mosonmagyaróvárra, majd a budapesti eseményekre. Felidézte: A forradalom után Tóth Ilonát egy ÁVÓ-s megölésével vádolták meg, és koholt vádak alapján elítélték. Amikor egykori társak elmesélése alapján a történet hátteréről értesült, megfogadta, hogy mindent megtesz Tóth Ilona rehabilitálásáért. A Torontói Magyar Házban az akkor már 80 éves idősebb Béres József előadására százan összejöttek, és az ebből érkezett bevételt a vezetőség jóváhagyásával a szobor elkészítésére ajánlotta fel. A mostani szoboravatón köszönetet mondott a Béres családnak is azért, hogy a szobor ismét méltó helyet kaphatott az egyetem épülete előtt.
A megújult Tóth Ilona szobrot dr. Merkely Béla rektor és dr. Béres József leplezték le. Koszorút helyeztek el és főhajtással tisztelegtek a Történelmi Vitézi Rend, a Százak Tanácsa, a Béres család, az 1956 Magyar Nemzetőrség képviselői, valamint a Semmelweis Egyetem vezetői, munkatársai és hallgatói.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem



