A biológiai terápiák évtizedekkel korábban való megjelenése forradalmi áttörést hozott a gyulladásos reumatológiai kórképekkel, vagy szisztémás autoimmun betegséggel élők kezelésében. A Magyarországon kezdetben csak klinikai vizsgálatok keretében elérhető célzott terápiás gyógyszerek mára már beépültek az ellátásba, minőségi változást hozva azon betegek egy részének életében, akiknek esetében a korábbi hagyományos kezelésekkel nem lehetett gyulladásmentes állapotot elérni.
„A terápiás lehetőségek köre azóta is folyamatosan bővül. Például a rheumatoid arthritis esetén ma már több elérhető hatásmechanizmusú biológiai kezelés áll rendelkezésre. Ezek alkalmazásával a betegek egyharmadánál teljes remisszió érhető el, további egyharmaduk állapota stabilizálható, ugyanakkor egy jelentős betegcsoport esetében továbbra is terápiás kihívásokkal kell számolnunk.” – tájékoztatott dr. Nagy György, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója.
„A Reumatológiai és Immunológiai Klinika az országos ellátórendszer meghatározó központja: a biológiai és célzott szintetikus terápiákat alkalmazó 22 hazai centrum közül az egyik legnagyobb betegforgalmat bonyolítja. Az ilyen korszerű kezelések országos volumenének mintegy 30-40 százaléka intézményünkben valósul meg, ami hozzávetőlegesen körülbelül 4000 beteg ellátását jelenti. Ez a terápiás terület rohamosan bővül: az új gyógyszerek, illetve az új indikációk átrajzolták a betegek ellátását. Mindez ma már más megközelítést igényel a klinikai állapot felmérésében, a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok végzésében, valamint a klasszikus gyógyszerek alkalmazásában is, vagyis a beteggondozás számos aspektusában jelentős előrelépést hozott” – hangsúlyozta az igazgató.
A klasszikus kezelések hatástalansága esetén, második vonalban alkalmazott biológiai és célzott szintetikus terápiák jelentős részét a betegek szubkután injekciós formában, illetve tablettaként, mintegy 10 százalékát pedig intravénás infúzió formájában kapják. Az infúziós kezelés ellátására a klinikán rendelkezésre álló kapacitás egy 140 milliós fejlesztés eredményeként márciustól megduplázódott. Az egyszerre 13, naponta 20-30, havi szinten akár több mint 600 beteg fogadására és infúziós ellátására rendelkezésre álló új infúziós szoba a klinika Frankel Leó út 38-40. alatti épületében kapott helyet.
A költözés nemcsak az ellátottak számának bővülésével, hanem a betegbiztonság jelentős javulásával is járt, hiszen közvetlen közelségbe került a klinika intenzív osztálya, így bármilyen váratlan infúziós reakció esetén haladéktalanul be lehet avatkozni
– magyarázta dr. Nagy György, hozzátéve, hogy az infúziós helyiség költöztetése igazgatói kinevezése kezdetétől az egyik fő célja volt.
„Az új helyiség közvetlen szomszédságában egy betegvizsgálót is kialakítottak az infúziós kezelést megelőző orvosi teendők ellátására, emellett állandó orvosi felügyeletet is biztosítanak a betegek számára. Az infúziós szoba korábbi helyén, a klinika Frankel Leó út 62. szám alatti ambulanciaépületben a felszabaduló területen két új járóbeteg-szakrendelés kerül kialakításra reagálva a folyamatosan növekvő betegforgalomra, amely jelenleg napi mintegy 300 főt jelent. ” – sorolta az igazgató a 140 millió forintos, egyetemi forrásból megvalósuló fejlesztés lépéseit.
Galéria
Dr. Nagy György elmondta, hogy a klinika jelenleg mintegy 400 fekvőbeteg ellátását biztosítja, és a közeljövőben további fejlesztésként nappali kórházi ellátási forma bevezetését is tervezi mintegy 30 ágyon.
Országszerte 100 ezer beteg érintett gyulladásos reumatológiai és immunológiai betegségben
Országosan körülbelül 10-12 ezer beteg részesül gyulladásos reumatológiai vagy immunológiai betegsége következtében biológiai terápiában, közülük mintegy 3-4000 beteget a Reumatológiai és Immunológiai Klinikán kezelnek. Gyulladásos reumatológiai és immunológiai betegségben országos szinten mintegy 100 ezren szenvednek, az egyik leggyakoribb kórkép a sokízületi gyulladás (a rheumatoid arthritis), amely legalább 70 ezer főt, többségében nőket érint. További kórképek közé tartozik az SLE és a szkleroderma.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
