Dr. Merkely Béla előadásában kiemelte, hogy a billentyűbetegségek gyakorisága az életkorral nő, sokáig tünetmentesek lehetnek, kezeletlenül más szervek működését is ronthatják, de ma már időskorban is hatékonyan kezelhetők. Részletesen bemutatta a szívbillentyűk működését, valamint a billentyűszűkületet és a billentyű-visszaáramlást.
A szerzett szívbillentyű-hibák okairól szólva kitért egyebek mellett az életkori kopás és az idült gyulladás által okozott meszesedésre, a genetikai okokra visszavezethető szöveti meggyengülésre, a szívüregek kitágulása következtében fellépő funkcionális billentyűhibára is. A tünetek vonatkozásában a szokatlan fáradékonyságot, a terheléses légszomjat, az éjszakai fulladást, a szédülést, az eszméletvesztést, a mellkasi nyomást, a bokatáji ödémát és a szabálytalan szívverést említette, hangsúlyozva, hogy a billentyűbetegség sokáig tünetmentes lehet, a tünetek pedig aspecifikusak. Mint elmondta, ha egy tünet gyakori, és a napi tevékenységet akadályozza, azt ki kell vizsgálni.
A szívbillentyű-betegségek kezeléséről szólva dr. Merkely Béla részletesen kitért a szívsebészeti és a katéteres műtétek, valamint a gyógyszeres kezelés lehetőségeire. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az nem gyógyítja meg a betegséget, csak a szívelégtelenség tüneteit tudja enyhíteni. A műtéti megoldások között említette a hagyományos, nyílt szívműtétet, a szívbillentyű-cserét vagy -plasztikát, illetve a mechanikus vagy biológiai műbillentyű-beültetést. Ezek között ismertette egyebek mellett a transzkatéteres aorta műbillentyű beültetést (TAVI), amelyet a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán 2011 óta végeznek, és azóta mintegy 2400 ilyen műtétet hajtottak végre. A szívbillentyű-betegségek kapcsán felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára: a szűrő- és kontrollvizsgálatok szerepére, a fellépő tünetekre való odafigyelésre, a vérnyomás- és koleszterinszint-ellenőrzésre és a mozgás, az aktív életmód megőrzésére.
Névjegy
Dr. Merkely Béla 1991-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen. 1999-ben PhD-fokozatot szerzett, 2006-ban habilitált, és ebben az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora. 2008-ban egyetemi tanári kinevezést kapott, 2012-től a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika igazgatója. 2018-tól a Semmelweis Egyetem rektora. Fő kutatási területei a szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése, új technikák az intervenciós kardiológiában, invazív és nem invazív képalkotási vizsgálatok szívelégtelenségben, szívritmuszavarok és akut koszorúér-szindrómák valamint sportkardiológia, élsportolók kardiológiai fejlesztése. Munkásságát egyebek mellett Széchényi-díjjal és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
