Az idei a második év, hogy a Központi Könyvtár közzéteszi azoknak az egyetemi levelező szerzőségű tudományos publikációknak a listáját is, amelyek idézettsége meghaladja a szakterületi átlag háromszorosát, vagyis jelentős tudományos hatással bírnak és ezáltal igen nagy nemzetközi visszhangra tettek szert. A lista készítéséről és a kiemelkedő közlemények díjazásáról dedikált rektori-kancellári utasítás rendelkezik. Minden évben a három évvel korábban megjelent publikációkat vizsgálják, mivel az idézettség (vagyis az, hogy más kutatók hivatkozzák a saját cikkükben az adott közlemény megállapításait) jellemzően ekkorra éri el azt az értéket, ami az érdemi összehasonlítást lehetővé teszi.
Míg a 2025-ben először elkészült ilyen listára 34 cikk került fel, a most közzétett 2026-os listán több mint 60 szerepel.
Mesterséges intelligenciától a vezikulákig a TOP egyetemi közleményekben
A szakterület-súlyozott idézettségi hatásmutató (Field-Weighted Citation Impact, FWCI) alapján sorrendbe állított lista első helyén dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a Semmelweis Egyetem óraadó tanárának cikke szerepel az egészségügyben alkalmazott nagy nyelvi modellek szabályozási felügyeletének szükségességéről a mesterséges intelligencia előretörése kapcsán. Második helyen áll dr. Győrffy Balázs cikke a legmegbízhatóbb prognosztikai biomarkerek felfedezéséről és rangsorolásáról a szérumos petefészekrákban, amelyet dr. Buzás Edit követ az extracelluláris vezikulák immunrendszerben játszott szerepéről szóló publikációjával. A TOP 10-es listán szerepel még dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, dr. Vág János, dr. Szebeni János, dr. Földvári-Nagy László és dr. Merkely Béla is. A teljes lista megtekinthető a Központi Könyvtár honlapján.
„A legkiemelkedőbb tudományos közleményeink számának emelkedése is jól mutatja a Semmelweis Egyetem kiválóságának fokozódását. Évről évre világszerte egyre többet idézik publikációinkat, hivatkoznak a nálunk folyó kutatások eredményeire, nő a tudományos munkánk hatása és produktivitása” – mutatott rá dr. Merkely Béla rektor, hozzátéve, hogy ezt a rangsorokban elért helyezések is visszaigazolják. A Times Higher Education legfrissebb szakterületi rangsorán (Medical and Health) újabb 20 helyezést előrelépve már a 200 legjobb között van az egyetem, különösen a kutatási kiválóság indikátorban szerzett pontszám emelkedett.
A rektor hangsúlyozta: a kiemelt stratégiai célok között szerepel, hogy olyan kutatási környezetet és támogató infrastruktúrát biztosítson az egyetem, amelyben a tehetség, az együttműködés és a nemzetközi láthatóság egyszerre tud érvényesülni. Az egyetem tudományos teljesítményének növekedésében kulcsfontosságú szerepet játszanak a PhD-hallgatók, akiknek a száma dinamikus emelkedik – tette hozzá. A rektor fontosnak tartja a kiemelkedő tudományos eredmények elismerését, hiszen ez jelentős a kutatók megbecsülése szempontjából.
„A kiváló kutatói munka a rangsorokban elért pozíciónk további erősítésének egyik alapvető eszköze, emellett ez az, ami alakítja a tudomány és az orvoslás jövőjét, végső soron pedig főként betegeink érdekét szolgálja” – mondta a rektor.
Az említett rektori-kancellári rendelkezés szerint éppen ezért külön díjazás jár akkor is, ha valakinek a közleménye olyan folyóiratban jelenik meg, amely a szakterület legjobb 10 százalékába tartozik (D1-es), továbbá, ha egy kutató a Clarivate Highly Cited Researchers listájára felkerül. Utóbbihoz több olyan cikk szükséges, amelyek az idézettség alapján az adott szakterület felső 1 százalékába tartoznak.
Dr. Merkely Béla az első rektori ciklusában, 2018-ban kezdeményezte, hogy jöjjön létre az egyetemi tudományos munka kiválóságát bemutató és értékelő adatbázis. Ez 2019-ben készült el a Központi Könyvtár oldalán, és azóta folyamatosan fejlődik és bővül. Az adatbázisban a szervezeti egységek és a szerzők átlagosan havonta frissülő rangsora is megtalálható. „Nagyon fontosnak gondolom, hogy vezetőként is lássuk, hogy az általunk irányított szervezetben milyen munka folyik, összehasonlításban másokkal. Kutatóként ugyanígy fontos érzékelnünk a teljesítményünket másokkal összevetve, hiszen ez további motivációt adhat és szükség esetén hozzásegíthet annak javításához is” – fogalmazott a rektor.
Kutatói és szervezeti egység szintű rangsorok hét szempont alapján
A Központi Könyvtár részben nyilvános, részben egyetemi belső hálózatból elérhető adatbázisában számos különböző tudománymetriai indikátor alapján listázhatók az egyetemi kutatók, a szervezeti egységek, valamint a karok. A szerzői rangsorolási szempontok között hét szerepel, köztük egyebek mellett az egész életpályát érintő H-index és az utolsó öt év H-indexe, a nemzetközi adatbázisban indexelt teljes közlemények száma vagy éppen az idézők száma – ismertette Szluka Péter, a Központi Könyvtár igazgatója. Mint elmondta: az adatokat a hazai Magyar Tudományos Művek Tárából (MTMT), valamint a két legjelentősebb nemzetközi tudományos adatbázisból, a Web of Science-ből és a Scopus-ból nyerik.
Az alapértelmezettnek számító indikátor, az „elmúlt 5 év H-indexe” szerint az egyetemi kutatók rangsorát dr. Merkely Béla vezeti, második helyen dr. Hegyi Péter áll. A TOP 10-ben helyet kap még dr. Győrffy Balázs, dr. Maurovich-Horvat Pál, dr. Csiszár Anna, dr. Erőss Bálint Mihály, dr. Ferdinandy Péter és dr. Gaál Péter. (A teljes lista és a további indikátorok szerinti bontás elérhető a könyvtár oldalán, legszélesebb információkkal belső hálózatból.)
A szervezeti egységek rangsorában tizennégy szempont alapján listázhatók az egységek, az alapértelmezett mérőszám, a „teljes tudományos közlemények száma az MTMT-ben” alapján az első a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyet a TOP 5-ben a Gyermekgyógyászati Klinika, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, a Kardiológiai Központ-Kardiológiai Tanszék, valamint a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika követ.
Mi az a H-index?
A Hirsch-index egy mutatószám, amellyel egy kutató vagy szervezeti egység tudományos teljesítményét és hatását egy mutatószámmal próbálják mérni, publikációik és idézettségük alapján. Ha például valakinek 50 a H-indexe az azt jelenti, hogy legalább ötven olyan közleménye van, melyek mindegyikét legalább ötvenszer idéztek. A H-index vetíthető az egész életpályájára, vagy az elmúlt 5 évre is, különböző változatai is ismertek, és minél magasabb a szám, annál nagyobb teljesítményre utal.
Dr. Merkely Béla nemcsak szerzőként áll az élen a legtöbb paraméter szerint, de az általa vezetett Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika is számos indikátor alapján aranyérmesnek számít. Ezzel kapcsolatban a rektor elmondta: a Városmajorban generációkon átívelve kiemelt cél, hogy valódi műhelyek jöjjenek létre, amelyek vonzzák és inspirálják a fiatalokat, TDK és PhD-hallgatóknak egyaránt. Kiemelten fontosnak tartja a klinikán folyó kutatások transzlációs szemléletét, vagyis, hogy a kutatási eredmények a betegágy mellett hasznosuljanak. A klinika számos multicentrikus, nemzetközi klinikai vizsgálatban vesz és vett részt, amelyek alapján adott esetben új kezelési irányelvek is megfogalmazódnak. A klinikai vizsgálatokban való kiemelkedő aktivitásnak köszönhetően a legújabb eljárások, gyógyszeres és eszközös kezelések a világon elsők között érhetők itt el a betegek számára. A tudományos kiválóság fokozásában fontos szerepe van az ipari, akadémiai együttműködések tudatos építésének és a nemzetközi kapcsolatoknak – tette hozzá a rektor. A Semmelweis Egyetem a világ egyik legnemzetközibb egyetemének számít, olyan világhírű intézményekhez köti szoros partnerség, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet, a Szingapúri Nemzeti Egyetem vagy éppen a világ egyik legjobb egyetemének számító Harvard – hangsúlyozta.
Mikor nagy egy tudományos cikk idézettsége és ezáltal hatása?
Egy tudományos közlemény idézettsége (citációs indexe) akkor magas, ha a cikket sok más, később megjelenő tudományos munka hivatkozza. Ehhez az szükséges, hogy az adott közlemény a szakterület számára alapvető fontosságú és kellően bizonyított (pl. sok beteg bevonásával igazolt) információkat tartalmazzon. Növeli a magas idézettség esélyét, ha sokakat érintő, illetve interdiszciplináris témáról van szó, vagy gyorsan fejlődő területről. A sok szerzős, nemzetközi együttműködésben születő cikkek szintén nagyobb közönséghez jutnak el, ami növelheti a citációk számát. Az egyes tudományterületek idézettsége természetes módon eltér egymástól, mivel különböznek a publikálási szokások, a cikkek átlagos élettartama és az adott terület kutatói közösségének mérete, így különböző szakterületek összehasonlítása esetén érdemes a közlemény idézettségét a szakterület átlagos idézettségéhez viszonyítani – emelte ki Szluka Péter. A magas presztízsű folyóiratban megjelent, nyílt hozzáférésű cikkeknek jellemzően nagyobb esélye van a magas idézettségre, továbbá fontos, hogy lehetőleg minél több adatbázisban (mint pl. a Medline, Web of Science vagy Scopus) indexelésre kerüljön publikáció, így a kutatói közösség.
Dobozi Pálma
Fotó: Zellei Boglárka, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
