Január végén ismét megnyílik a jelentkezési lehetőség a Semmelweis Egyetem Kiválósági Listájára kerülésre, illetve a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programba, és így tovább bővülhet a jelenleg mintegy 200 tagot számláló hallgatói közösség – mondta honlapunknak dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Kerpel Tehetséggondozó Tanács elnöke. Az idén 19. alkalommal meghirdetett program az egyik legrégebbi hazai egyetemi tehetséggondozó program, amely évek óta rendszeresen elnyeri a kiváló tehetséggondozó minősítést a Nemzeti Tehetséggondozó Tanács akkreditációja során. Kiemelt célja, hogy támogassa a hallgatókat olykor nagyon is sokrétű tehetségeik kibontakoztatásában, valamint biztosítsa az egyetem oktatói, kutatói utánpótlását.
Kiváló hallgatóink vannak, akik tanulmányaik mellett a legjobbak közé kerülnek a tudományos diákköri munkájuk révén is, és emellett sokaknál megvan még az a nehezen megfogható plusz is, amelynek köszönhetően más területeken is sikeresek
– mondta dr. Szabó Attila. Az egyetemen számos ösztöndíj és egyéb lehetőség várja az itt tanulókat, hogy kiváló orvosokká, fogorvosokká, gyógyszerészekké és egészségügyi szakemberekké váljanak. A Kerpel-programot az hívta életre, hogy emellett szeretnék támogatni azokat is, akik nemcsak a tanulmányaikban nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, hanem más területen is – legyen az akár művészet, sport, vagy közélet –, így befuthatják azt az életpályát, amelyre a tehetségük predesztinálja őket. Elmondta azt is, hogy ha valaki a Kiválósági Listára kerül, de mégsem kerül be a programba, azonban tehetséges, és bizonyos területeken támogatásra szorul, igyekeznek iránymutatást adni számára az egyetemen belüli továbblépéshez. Hozzátette: a korábbi résztvevők közül többen ma is az egyetemen dolgoznak – adott esetben vezetői pozícióban – és mentorként is tevékenykednek, de mellettük számos korábbi Kerpel-hallgató folytatta pályáját neves külföldi kutatóhelyeken, közülük pedig többen a mai napig szívesen fogadnak mentorként hallgatókat.
Jelenleg körülbelül 200 hallgató vesz részt programban, melynek egyik legfőbb előnye, hogy a hallgatók tapasztalt mentorokat kapnak, akiknek a tanácsaira bármikor számíthatnak. A mentorokat az egyetem valamennyi karát reprezentáló Kerpel Tanács kéri fel, jelenleg mintegy 100 egyetemi oktató, illetve egyéb, külső kutatóintézetnél dolgozó neves kutató vesz részt a tehetséggondozásban.
Elsőévesek éppúgy pályázhatnak, mint a felsőbb éves hallgatók – jegyezte meg dr. Szabó Attila. A program eredetileg az Általános Orvostudományi Karról indult, de gyorsan csatlakozott a fogorvos-, majd a gyógyszerésztudományi kar is, napjainkra pedig már mind hat kar hallgatói pályázhatnak a részvételre. A rektorhelyettes elmondta azt is, hogy az egyetemi és a tanulmányokon kívüli tevékenységeket bemutató írásos jelentkezés mellett egy személyes elbeszélgetés során dől el a bejutás, illetve az, hogy milyen habitusú mentorral kerülhet párba az adott jelentkező. Jellemzően nem a hallgatók tudományos munkáját vezető oktatókból lesznek a mentoraik – jegyezte meg a rektorhelyettes.
Ez leginkább egy mester-tanítvány kapcsolat, a mentor rendszeres találkozások alkalmával elsősorban információkkal, tanácsokkal segíti a hallgatók egyetemi életpályáját
– adott betekintést a program működésébe dr. Szabó Attila. Példaként említette, hogy ez a tanácsadás kiterjedhet arra, hogy a fő érdeklődési területük alapján milyen irányban érdemes tárgyakat felvenniük a hallgatóknak, milyen tudományos munkacsoporthoz javasolt csatlakozniuk, milyen egyetemi vagy más ösztöndíjakkal, esetleg külföldi tapasztalatszerzési lehetőségekkel lehet támogatni a karrierjüket. Ez utóbbival kapcsolatban a Kerpel Tanács olykor tevőlegesen is segíthet: a heidelbergi és a freiburgi egyetemekkel fennálló több évtizedes tudományos együttműködése során létrejött 10 hónapos kutatási célú ösztöndíjaknál javaslattételi és döntési lehetősége is van.
„Olykor pedig akár olyan életvezetési tanácsokkal segítjük a hallgatókat, hogy az egyetemi lét egy-egy pillanatában hogyan mérlegeljék a kínálkozó lehetőségeket, vagy épp az egyes évfolyamokon milyen sorrendben célszerű teljesíteni a vizsgákat. A lényeg, hogy meghallgatjuk, milyen dilemmáik vannak, beszámolnak arról, hol tartanak a tudományos munkájukban. Sokszor abban kérnek tanácsot, hogy ha tovább szeretnének lépni a kutatásukkal, vagy bekerülni egy oktató kutatócsoportjába, milyen módon keressék-e meg az adott kutatót, oktatót” – tette hozzá a rektorhelyettes. A program része az is, hogy a résztvevő hallgatók tudományos munkáját vagy elért eredményeinek bemutatását ösztöndíj-lehetőséggel támogatja: erre a – Semmelweis Egyetem Alapítvány által felajánlott – támogatásra a Kerpel-programba beválasztott hallgatók külön pályázhatnak.
Fontos része a programnak a közösségépítés is, ezért szerveznek olyan alkalmakat – ilyen például a tavaszi Kerpel Nap –, amelyen a résztvevők bemutathatják a tudományos eredményeiket, vagy épp a művészi oldalukat is. „A pandémia előtt voltak közös, egyetemen kívüli, akár több napos programjaink is, ezt az idén szeretnénk feleleveníteni, ennek szervezése már el is indult” – jelentette ki dr. Szabó Attila. Elmondta azt is, hogy a program működését két ügyintéző segíti: Szluka Beáta, aki a kezdetektől részt vesz a szervezésben, illetve Molnárné Mózsik Erika, akiket a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben (NET), a Hallgatói Centrum melletti Kerpel Tehetségponton lehet felkeresni. A Kerpel-program zökkenőmentes működését segíti az is, hogy tavaly óta egy korábbi résztvevő, dr. Lévai Eszter, a Gyermekgyógyászati Klinika rezidense junior titkárként működik közre a Kerpel Tanács munkájában.
„Már középiskolában is érdekelt az agykutatás, és később orvostanhallgatóként is különféle idegtudományi kutatásokat folytattam” – mondta dr. Matányi Marianna, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Hálózati és Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjának munkatársa. „Itt az agy magasabb rendű kognitív funkcióinak agykéreg alatti szabályozását tanulmányozzuk” – tette hozzá. Felidézte, hogy elsőéves hallgatóként a Korányi Frigyes Tudományos Fórumon tartott kutatás ismertető előadása után hívta fel a figyelmét a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programra dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Kerpel Tehetséggondozó Tanács elnöke. Kutatásában egy olyan, az egyes agyféltekék közötti reakcióidő-mérő eszköz fejlesztésén dolgozott, amellyel kisgyermekkorban minél korábban kiszűrhető az agyféltekék közötti lassabb kommunikáció, és így megkezdhető a gyerekek fejlesztése. Megpályázta a lehetőséget, és végül a rektorhelyettest kérte meg, hogy legyen a mentora.
Hatalmas segítséget jelentett, hogy már elsőévesen, a TDK-munkám kezdetén szakmai kérdéseimet megvitathattam a mentorommal, aki olyan szakembereket ajánlott a figyelmembe, akik később meghatározó támogatást nyújtottak
– jelentette ki. Ahogy fogalmazott, a mentorától kapott megerősítést, bátorítást ahhoz is, hogy a PhD-tanulmányaihoz választott kutatóhelyet megpályázza. „Az ilyen jellegű iránymutatás a tapasztalt orvosok és kutatók részéről rendkívül sokat jelent a fiatalok számára, és bízom benne, hogy a jövőben, én is továbbadhatom ezt a támogatást a következő generációnak” – tette hozzá dr. Matányi Marianna. A Kerpel-program keretében egyébként már elkezdte a „törlesztést”: szervezőként közreműködött a középiskolások számára szervezett Tehetségnapokon, az egyetemistáknak szóló Kerpel délutánok és a Kerpel Farsangok szervezésében.
„A Kerpel-program mentorrendszere különösen nagy segítséget jelent azok számára, akiknek a családjában vagy közvetlen környezetében nincs egészségügyi szakember. Egy több mint húsz éve az egészségügyben dolgozó, klinikai és/vagy kutatói tapasztalattal rendelkező mentor iránymutatást tud adni mind a tanulmányok, mind a választandó szakterület tekintetében, abban, hogy egy adott terület mennyire testhezálló számunkra” – mondta dr. Bognár Katalin, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika elsőéves rezidense. A programra a nővére dr. Bognár Judit – aki szintén aktív Kerpel-tag – hívta fel a figyelmét, és aki akkoriban az általános orvosi kar hallgatója volt. Dr. Bognár Katalin tudományos tevékenysége, versenyeredményei és kiváló tanulmányi eredményei révén nyert felvételt a Kerpel-programba.
Mentorától, dr. Zsembery Ákostól, az Orálbiológiai Tanszék igazgatójától jelentős támogatást kapott az egyetemi élet menedzselésében, mind szakmai, mind emberi oldalról. „Mentorom többek között segítette Erasmus+ pályázatom benyújtását, valamint a külföldi tanulmányutam megtervezését. A freiburgi egyetemen töltött egy év tapasztalatait ma is rendkívül jól tudom hasznosítani a rezidensképzés alatt, nemcsak a német hallgatókkal való konzultáció és oktatás során, hanem a dr. Mikulás Krisztina vezetésével zajló, a periimplantáris szövetekkel és az emergenciaprofillal kapcsolatos kutatásunkban is” – emelte ki. A külföldi ösztöndíjprogramból hazatérve, Kerpel-mentora meghívására csatlakozott az akkor alakuló kutatócsoporthoz, amelynek munkájában jelenleg is részt vesz. Kutatásuk során azt vizsgálják, hogy a nyálban található baktériumok egyike szerepet játszhat-e a vastagbélrák kialakulásában, a metasztázisképzésben, valamint a betegség progressziójának lefolyásában.
„A hallgatók számára szervezett közösségi programok – mint a közelgő farsangi bál vagy a havi rendszerességgel megrendezett olvasókörök – nemcsak a kikapcsolódásra adnak lehetőséget, hanem teret biztosítanak az egyetemi élettel, a TDK-munkával, illetve az egyéni időbeosztással kapcsolatos tapasztalatok megosztására is” – mondta dr. Bognár Katalin. Kifejtette, hogy a jövőben, több év munkatapasztalat után szívesen részt venne a Kerpel-program mentorálásában, hogy útmutatást adhasson a hasonló helyzetben lévő leendő hallgatóknak. „Ezúton is hálásan köszönöm, hogy a Kerpel-program résztvevője lehetek” – tette hozzá dr. Bognár Katalin.
A jelentkezéssel kapcsolatos részletekről itt tájékozódhatnak az érdeklődők.
A pályázati adatlap pedig innen érhető el.
Dr. Szabó Attila felidézte a Kerpel-program középiskolai partnerprogramjának indulását is, amivel a szervezők arra törekedtek, hogy már a középiskolások között megtalálják a tehetségeket és ösztönözzék őket arra, hogy a Semmelweis Egyetemre jelentkezzenek. Napjainkra már 35 magyarországi, illetve határon túli magyar középiskolával kötöttek együttműködést. Rendkívüli iskolai biológia, kémia, fizika órák tartása mellett a Kerpel-programban részt vevő középiskolák diákjai számára külön nyílt napot is rendeznek. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett azoknak a középiskolásoknak a száma, akik részt vesznek a Kerpel Tehetségnapon, napjainkra több mint 500 fiatal pillanthat be ilyenkor az egyetem életébe, az egyetemi intézetek, laborok, klinikák működésébe. Épp ezért a rendezvény immár kétnaposra bővült és kiegészült a kísérő pedagógusok számára a felvételi eljárással kapcsolatos témákban szervezett kerekasztal-beszélgetéssel is. Ezzel tovább mélyült a sikeres felvételire való felkészítést célzó együttműködés.
Előrelépést jelentett az is, hogy elindult a középiskolásoknak szánt, az egyetem Youtube-csatornáján online követhető Semmelweis Junior Akadémia, amelynek keretében egy-egy tapasztalt egyetemi oktató és mentor, valamint egy kerpeles hallgató tart előadást egy-egy érdekes orvosi, egészségügyi témáról, illetve esetenként az emelt szintű érettségi nehezebb tételeire is kitérnek. Az előadásokat követő kvízkérdéseket kitöltő tanulók közül a legjobbakat meghívják a nyári Kerpel Táborba, ahol a résztvevők még jobban megismerhetik az egyetem valamennyi karának és intézetének működését.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
