„A mentálhigiénés képzés iránt egyre nagyobb az érdeklődés, 2024-ben már hatszoros volt a túljelentkezés a szakra” – mondta a konferenciát megnyitó köszöntőjében dr. Pethesné dr. Dávid Beáta, az EKK dékánja. Szavai szerint egy egyetem és különösen a Semmelweis Egyetem a társadalom és a gazdaság között fontos híd szerepet tölt be. „14 ezer főt foglalkoztató munkáltatóként példát mutat, oktatói, gyógyítói tevékenységével pedig összeköti az egészségügyet, az oktatást és a szociális ellátórendszert, miközben ezer szálat kötődik a nonprofit világhoz, és egyre jobban nyit a forprofit szektor felé is. A konferencia nem titkolt célja, hogy ezt a hidat a forprofit világ még jobban szélesítse, továbbá még inkább felhívja a figyelmet a munkahelyi mentálhigiéné fontosságára” – fejtette ki bevezetőjében a dékán.
„Akkor tudunk kapcsolódni, növekedni, másokkal együttműködve alkotni és teremteni a magánéletben és a hivatásban egyaránt, ha önmagunkkal jóban vagyunk. Ahogyan a konferencia mottója is mondja, az teljesít jól, aki jól van. Ez tehát az első lépés és mindennek az alapja. A mentális jóllét elengedhetetlen a produktivitáshoz, a lelkes és elhivatott munkához. Ezt minden vezetőnek és minden munkaadónak szem előtt kell tartani – fogalmazott köszöntőjében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
Mint elmondta, a Semmelweis Egyetem Magyarország és a régió vezető orvos-egészségtudományi intézménye, hazánk legnagyobb betegellátója, egyben a világ legjobb 300 egyeteme közé tartozik, a Times Higher Education januári, legfrissebb hivatalos közlése alapján a világ legjobb 200 orvos- és egészségtudományi képzést nyújtó egyetemei közé került, ami már igencsak közel van ahhoz a kitűzött célértékhez. „Több mint 14 ezer munkatársával pedig Magyarország egyik legnagyobb munkáltatója is. Mindez természetesen felelősséget is jelent” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rámutatva, hogy az egyetem nagysága és ereje nem a falakban, hanem az itt dolgozók kiválóságában, elhivatottságában, elkötelezettségében rejlik.
Éppen ezért fontos számunkra, hogy egyetemünk a szakmai kiválóság mellett egy igazi családbarát intézményként működjön, ahol tudatosan teszünk azért, hogy munkatársaink és hallgatóink számára biztosított legyen a munka és a magánélet egyensúlya
– hangsúlyozta dr. Merkely Béla, aki hozzátette: a konferencia programja országos szinten kiemelkedő fórumként támogatja a munkahelyi mentálhigiéné jelentőségének hangsúlyozását és egy olyan szakértői platformot biztosít, ahol a különböző területről érkezők megvitatják tapasztalataikat.
„A Richterben számunkra is nagyon lényeges a mentálhigiéné, és általában a stabil, biztonságos, emberi környezet. Mi is valljuk, hogy az teljesít jól, aki jól van” – erősítette meg köszöntőjében Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a Semmelweis Egyetem, Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzési Alapítvány (NEOA) elnöke. „Hiszünk abban, hogy tartós teljesítményt csak akkor lehet nyújtani, hogyha az emberek nyugodtak, ezért a lényeget is jobban látják, hatékonyabbak tudnak együttműködni, kevesebbet hibáznak” – fogalmazott Orbán Gábor. Mint kifejtette, a Richterben egyszerre törekednek közvetlen kommunikációra és strukturált tartalmak rendszeres közlésére. A szervezeten végzett hangulati teszteket pedig a biztonságos légkör kialakuláshoz vezető akciók, fejlesztések követik. Mindemellett zéró tolerancia van érvényben mindenféle zaklatással, megtorlással szemben – tette hozzá a vezérigazgató.
A köszöntőket követő kerekasztal-beszélgetésen Bolevácz Ágnes közgazdász, coach, mentálhigiénés szakember (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiénés Intézet), Németh Kornél ügyvezető igazgató (Rossmann Magyarország Kft.), Püski Kata főigazgató (Semmelweis Egyetem Stratégiai Szervezetfejlesztési Főigazgatóság), dr. Tésenyi Tímea egyetemi adjunktus, mentálhigiénés szakember (Mentálhigiéné Intézet), Szpisják Tibor ügyvezető igazgató (Hewlett Packard Enterprise, HPE) a munkahelyi mentális jóllét fontosságát és az odavezető eszközöket járták körbe Horváth Ágnes (White-Collar Temporary and Permanent Placement Solutions) moderálásával. Abban mindannyian egyetértettek, hogy
a jóllétet a magánéleti és a munkahelyi környezet együttesen határozza meg, és a munkahelynek is van felelőssége abban, hogy a dolgozó egyéni, magánéleti problémáinak megoldásához valamilyen formában segítséget nyújtson.
A magánéleti kihívások támogatására a kerekasztal résztvevői változatos példákat hoztak az önismereti programokon, egyéni konzultációkon, egészségügyi szolgáltatásokon keresztül az anyagi gyorssegélyig, miközben mindannyian megerősítették, hogy egy támogató csapat megtartó ereje óriási jelentőségű a mentális jóllét megalapozásában.
Galéria
Németh Kornél egy szociális alapprogramból finanszírozott anyagi gyorssegély jelentőségét emelte ki, amellyel a váratlan kiadásai miatt nehéz helyzetbe került munkatársaikat segítik, illetve a lelki gondokkal küzdőknek is biztosítanak telefonos segítséget. Szpisják Tibor arról beszélt, hogy azért indították el a stresszmenedzsment programjukat, mert felmérésiekből kiderült, a dolgozók 65 százalékának nehézséget okoz a stressz feldolgozása.
„A családbarát egyetemi program elnevezés azt sugallja, hogy kifejezetten a családos munkavállalókra fókuszál a programunk, de ez egyáltalán nincs így, hiszen a munkatársainkat minden életkorukban és életciklusukban ismernünk és támogatnunk kell” – hangsúlyozta Püski Kata kiemelve, hogy az egyetemi foglalkoztatottak mintegy kétharmada az egészségügyi ellátásban dolgozik, akiket sokkal nagyobb mértékben érint a stressz, illetve a kiégés veszélye, ezért rájuk hatványozottan oda kell figyelni. S noha az egyetemi programok mindenki számára elérhetőek, a belső kommunikáció számára nagy kihívás az ágy mellett dolgozók elérése.
Dr. Tésenyi Tímea rámutatott, a Mentálhigiéné Intézetben úgy vélik, hosszabb távon az elég jónak lenni a fenntartható cél, nem pedig kiválónak, ami túl nagy nyomást helyezhet a munkavállalóra. Bolevácz Ágnes megerősítette, a vezető alapvetően meghatározza a munkahelyi hangulat szintjét, a szervezeti kultúrát, és hogy miről lehet egyáltalán beszélni, ez pedig visszahat a dolgozók kreativitására.
Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a cirkadián ritmus és a mentális egészség kapcsolatáról tartott előadásában kitért arra, hogy milyen munkaszervezési megoldásokkal és életmódbeli praktikákkal lehet legalább részben ellensúlyozni a váltott műszak egészségre gyakorolt negatív hatásait. Ezek sorában megemlítette a pihenőidőkkel tarkított munkarendet, a kék fénynek való kitettség szigorú időzítését, és a kávézás lehetőségének biztosítását is. Mindemellett kiemelte az egyéni stratégiák jelentőségét: a munka utáni napon pihenjük ki magunkat, ne maradjunk ágyban, ha már nem alszunk, ha már nem éjszakázunk, keljünk mindig ugyanakkor, adjunk magunknak fényt és mozogjunk kicsit.
A konferencián emellett terítékre került a burnout, a mesterséges intelligencia terápiás alkalmazása, a digitális függőségek témaköre, a workshopokon pedig a vállalati jógyakorlatokat járták körbe a résztvevők.
Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
