Ha sürgősséggel, váratlanul kerülünk műtőasztalra, már nincs idő arra, hogy felkészítsük a szervezetünket. Az orvosok természetesen ilyenkor is megtesznek mindent, hogy a beavatkozás biztonságban, rendben megtörténjen – hangsúlyozza dr. Bárdos Dávid. Egy előre tervezett műtétnél viszont mind a szervezetünknek, mind a sebésznek nagy segítség, ha felkészülten érkezünk – teszi hozzá a STéG szakorvosa. Egy műtét egy sportteljesítményhez, például egy futóversenyhez vagy nagyobb kiránduláshoz is hasonlítható, és ahogy ezekre készülni kell, tele hátizsákkal, megfelelő útitervvel, haladási ütemezéssel, egy műtétre is érdemes hasonlóan előkészülni. A műtét alatt és után ugyanis a szervezet felhasználja a tartalékait, így sokat számít, ha a folyamat úgy indul el, hogy a szervezet a lehető legjobb, kipihent állapotban van – magyarázza dr. Bárdos Dávid megjegyezve, hogy a műtéti felkészülés a kitűzött időpont megismerésével azonnal el is kezdődhet.
1. Kérdezzünk a sebésztől, és olvassuk el a kapott útmutatót
A felkészülés első és legfontosabb lépése, hogy beszéljünk az orvosunkkal, hiszen ő az, aki állapotunkat leginkább ismeri, így tőle kaphatjuk a legtöbb információt. Attól kezdve, hogy eldől, műtétre van szükség, egészen az altatás pillanatáig bármikor kérdezhetünk és ezt a lehetőséget ki is kell használni. Érdemes előre összeírni a kérdéseinket, hogy semmi ne maradjon ki, így a sebészek is részletesebben válaszolhatnak, hiszen mindenkinek jobb, hogyha a páciens felkészült és tudja, mire számíthat – tájékoztatott dr. Bárdos Dávid. Mint hozzátette, természetesen minden eset más, nem ugyanúgy kell készülni egy sportos fiatalembernek egy kis műtétre, mint egy legyengült szervezetű idősebbnek egy életmentő beavatkozásra. Éppen ezért a sebészünk a legilletékesebb a tudnivalókat illetően, figyelmeztethet rá, ha a beavatkozás sikere érdekében előbb fel kell táplálni magunkat, vagy éppen fogyni szükséges.
A STéG gyakorlata szerint a betegek írásos útmutatót kapnak, amelyben az orvosi dolgok mellett arról is tájékoztatjuk őket, mit hozzanak magukkal a kórházba – fogalmazott dr. Bárdos Dávid. A teendők között a szokásos tisztálkodásra is felhívják figyelmet, különös tekintettel az operálandó terület alapos megtisztítására. Szőrteleníteni is kényelmesebb otthon, így higiénikusabb és a bőr is meggyógyul a beavatkozásig. A piercinget, sminket is otthon távolítsuk el, és figyeljünk rá, hogy a köröm átvilágítható legyen, lakk, műköröm nélkül érkezzünk, valamint az ékszereket is hagyjuk otthon – teszi hozzá a sebész. A tetoválásokkal kapcsolatban fontos, hogy a műtéti területre legalább egy hónappal korábban már ne tetováltassunk.
2. A műtétre készülés jó „ürügy” az egészséges életmód gyakorlására
Az orvos által javasoltak mellett az emésztőrendszeri műtétek előtt állóknak a STéG ERAS programja (támogatott műtét utáni felépülés program) segíti a felkészülést. Aki nem vesz részt ebben a programban és nem kell nagyon szigorú előírásokat követnie, annak dr. Bárdos Dávid azt tanácsolja, a műtét legyen jó ürügy az egészséges életmód gyakorlására. Hagyjuk el a dohányzást, az alkoholfogyasztást, túlsúlyosként igyekezzünk fogyni, naponta mozogjunk! Mindezt nemcsak néhány napig, de néhány hétig betartva, látványosan segíthetjük a műtét utáni felépülést.
Egy jó karban lévő beteg sokkal könnyebben kap majd levegőt, kevésbé lesz nehéz kikelnie az ágyból, vagy kisebb eséllyel lesz tüdőgyulladása. Ha nem kell szigorú diétát követnie, akkor is figyeljen a változatos, zsírszegény, fehérjegazdag étkezésre – sorolta a tudnivalókat dr. Bárdos Dávid.
3. Ne akarjunk mindent egyedül megoldani
Nagyon fontos, hogy aki kórházba, műtétre készül, ne akarjon teljesen egyedül megküzdeni a betegségével, mozgósítsa a családot, a barátait, kérjen bátran segítséget! Valakinek természetes, hogy orvoshoz is a szeretteivel megy, de van, akinek ez nehézséget okoz, esetleg a betegsége ellenére sem vállalja a műtétet a családi, munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva. A sebész javaslata ezzel szemben az, hogy ha műtétre, kórházra kerül a sor, viselkedjünk betegként, bízzuk rá magunkat a környezetünkre, kérjünk és fogadjuk el segítséget, érkezzen az akár családtagoktól, barátoktól, szomszédoktól vagy ismerősöktől.
Nem szégyen betegnek lenni, bárki kerülhet ilyen helyzetbe, és jobb, ha erről a környezetünkben többen is tudnak – húzta alá dr. Bárdos Dávid. Ma már nem ritka, hogy valakinek külföldön élnek a gyerekei, akkor is hívja fel őket és beszéljék meg közösen a lehetséges segítségnyújtást. Jobb előre gondolkodni, mintsem a kórházi ágyból telefonálgatva megszervezni a kutya sétáltatását vagy az autó leparkolását – hívta fel a figyelmet.
4. Előre készüljünk a műtét utáni időszakra is, tervezzük meg a felépülést
Fontos előre gondolni a műtét utáni időszakra is. Érdemes előre megszervezni a hazamenetelt, illetve ha várhatóan ápolásra, gondozásra szorul a beteg, legalább az első hetekre próbáljon meg előre segítséget szerezni. Ez különösen fontos, ha olyan betegségben érintett, amelyből előreláthatóan nem fog teljesen felépülni, vagy az állapota véglegesen megváltoztatja a hétköznapjait, mint például egy végtagműtét vagy egy sztóma. Ide tartozik, hogy a munkahellyel is jobb előre átbeszélni, hogy mi várható – tanácsolja dr. Bárdos Dávid.
5. A lelkünket is trenírozzuk, a pszichológiai intervenciók jobb prognózishoz segítenek
Kutatások és klinikai tapasztalatok sora igazolja az orvosi kezelések mellett alkalmazott pszichológiai intervenciók szerepét a jobb prognózis elérésében. Egy műtét – típusától függetlenül – érzelmek sorát mozgósíthatja. Ezek megjelenése természetes velejárója az operáció körüli időszaknak, ugyanakkor az egyén pszichológiai jóllétét befolyásolhatják. A pozitív érzelmek megerősítése védő hatású lehet, a negatív érzelmeket pedig azért kell feldolgozni, hogy ezáltal kikerüljünk a hatásuk alól. Fontos, hogy higgyünk benne, aktívan tehetünk a gyógyulásunkért és megtapasztaljuk a saját erőnk mozgósításának lehetőségeit, ezzel erősíthetjük az önbizalmunkat, saját sorsunk irányítását – javasolja Juhász Anita és Kiss Luca, a STéG klinikai szakpszichológusai a műtét körüli időszakra készült mentális felkészítő füzetben. A jó mentális állapot segít, hogy legyen erőnk a nehézségek megoldására, elviselésére. Legyünk képesek élvezni az életet a helyzet realitásához mérten a legnagyobb mértékben! A nehézségekkel való szembenézés sok energiát igényel, ami mentális szinten megfáradást eredményezhet, de ha vannak technikáink a jó mentális állapot fenntartásához, akkor tudunk pihenőt adni magunknak, és újabb energiát meríthetünk a folytatáshoz. Ilyen technikák közé tartozik a hálanapló vezetése, a boldogságforrások gyűjtése, kellemes, feltöltődést jelentő tevékenységek végzése, figyelemelterelő technikák alkalmazása, a relaxáció és légzőgyakorlatok végzése.
A jó alvás és a pozitív viszonyulás önmagunkhoz és másokhoz szintén elengedhetetlen a jó mentális állapot fenntartásához. A hiteles, bizonyítékon alapuló információ, a nyugalom és a pozitív érzelmi állapot bizonyítottan csökkenti a fájdalomérzetet is. Készüljünk rá, hogy fekvőbetegként is maradjunk mentálisan aktívak; a belső lelki munka is aktivitást jelent! A gyógyulási folyamatra jótékonyan hat, ha nem egy kiszolgáltatott, kontrollvesztett állapotként értelmezzük helyzetünket – szögezik le a pszichológusok.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem, iStock by GettyImages/Piksel, EyeEm Mobile Gmbh, Daisy-Daisy, Ridofranz, Mirjana Pusicic
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
