Tartalomjegyzék
- A betegek, gondozók és a nyilvánosság bevonásának hatása a randomizált klinikai vizsgálatok integritására – esernyőtanulmány
- A környezeti stressz hiányában kialakuló depressziós tünetek genetikai vizsgálata
- Olvadék-elektroírással (melt electrowriting) készült, közepes lánchosszúságú polihidroxi-alkanoátból (MCL-PHA) álló szívregeneráló foltok szívinfarktus (MI) utáni alkalmazásra
- Vérkép alapú immun-markerek időbeli változásainak elemzése vastag- és végbél tumorokban
- A dohányzással összefüggő genetikai variánsok hatása a fizikai terhelést követő szívfrekvencia változásra
- Az intraorális szkennelés, a számítógép vezérelt gyártás és a teljes munkafolyamat pontosság mérésének egységesítése virtuális illesztés módszerével szóló korona esetén
- A proPE rendszerrel még pontosabbá és biztonságosabbá válhat a génszerkesztés
- A cholecystectomia és az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) biztonságának és hatékonyságának vizsgálata epekövesség okozta hasnyálmirigy-gyulladásban a terhesség során: BORN vizsgálat
- Új megközelítés daganatterápiák hatékonyságának előrejelzésére biomarkerek rendszerszintű azonosításával
- A Toll-like receptorok, antimikrobiális fehérjék és bélnyálkahártyát borító bakteriális biofilm változásainak vizsgálata a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott bélkárosodás állatkísérletes modelljében
- Az atorvasztatin hatása a bal pitvari funkcióra antraciklin alapú kemoterápiában
A betegek, gondozók és a nyilvánosság bevonásának hatása a randomizált klinikai vizsgálatok integritására – esernyőtanulmány
A bizonyítékon alapú orvoslás legfontosabb tudományos alappillérei a randomizált klinikai vizsgálatok (angolul: randomised clinical trial, RCT). A kutatási integritás az etikai és szakmai normák betartását, a felelősségteljes kutatómunkát jelenti. A különböző nemzeti- és nemzetközi irányelvek, köztük a Helsinki Nyilatkozat 2024-ben elfogadott verziója is elengedhetetlennek tartja a betegek, a gondozók és a nyilvánosság bevonását az RCT-k tervezésébe (angolul: patient, carer and public involvement, PCPI). Hogy megértsük mik az összefüggések a PCPI és az RCT-k integritása között, egy esernyőáttekintést végeztünk. Kutatásaink során 27 szisztematikus áttekintést, így közvetve több, mint 958 tanulmányt elemeztünk ki. A betegek bevonásának 33 előnyös, és 14 hátrányos hatását azonosítottuk az RCT-k integritására nézve.
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a PCPI legismertebb előnye, hogy növeli az RCT-k társadalmi elfogadhatóságát (pl. kulturálisan érzékeny tervezés, összhang a közösségi elvárások és kutatások között). Ezen túl segítséget nyújthat a kutatási prioritások felállításában, az erőforrások megfelelő elosztásában, növeli az elszámoltathatóságot a finanszírozók és a nyílvánosság felé, valamint javít az eredmények helytállóságán. A legfontosabb hátrányok többnyire megelőzhetőek, és a PCPI nem megfelelő megvalósításával állnak összefüggésben, mint például a bevont betegcsoport nem reprezentatív összetétele, a felszínes bevonás pusztán a pályázati sikerek kedvéért, vagy a nem egyértelmű szerepekből adódó feszültségek. Egyelőre még kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy mi a PCPI szerepe az RCT-k nyomon követésében, szabályozásában, valamint a kutatási visszaélésekkel kapcsolatos problémák kezelésében. Tanulmányaink eredményei alapjául szolgálhatnak egy nemzetközi irányelv kidolgozásának a kutatási integritás javításának érdekében – írta összefoglalójában dr. Juhász Balázs.
Randomised clinical trials integrity and patient, carer and public involvement: A scoping umbrella review
Balázs Juhász (a Department of Preventive Medicine and Public Health, University of Granada; Department of Family Medicine, Semmelweis University), Klejda Harasanic (Department of Pharmacy, University of Medicine), Sandra Martín-Peláeza (Department of Preventive Medicine and Public Health, University of Granada; CIBER Epidemiología y Salud Pública <CIBERESP>;, Instituto de Salud Carlos III <ISCIII>; Instituto de Investigación Biosanitaria de Granada <ibs.GRANADA>), Naomi Cano-Ibáñeza (Department of Preventive Medicine and Public Health, University of Granada; CIBER Epidemiología y Salud Pública <CIBERESP>; Instituto de Salud Carlos III <ISCIII>; Instituto de Investigación Biosanitaria de Granada <ibs.GRANADA>), Patrick Chien (Department of Obstetrics and Gynecology, RCSI and UCD Malaysia Campus), Mohamed Fawzy (IbnSina <Sohag>; Banon <Assiut>; Qena <Qena>; Amshag <Sohag> IVF Facilities), Khalid Saeed Khan (Department of Preventive Medicine and Public Health, University of Granada; CIBER Epidemiología y Salud Pública <CIBERESP>; Instituto de Salud Carlos III <ISCIII>), Aurora Bueno-Cavanillas (Department of Preventive Medicine and Public Health, University of Granada; CIBER Epidemiología y Salud Pública <CIBERESP>; Instituto de Salud Carlos III <ISCIII>; Instituto de Investigación Biosanitaria de Granada <ibs.GRANADA>)
Accountability in Research, 1–22.
https://doi.org/10.1080/08989621.2025.2544338
A környezeti stressz hiányában kialakuló depressziós tünetek genetikai vizsgálata
A depresszió sokarcú betegség: egyes esetekben stressz váltja ki, máskor látszólag ok nélkül jelentkezik. E heterogenitás miatt nehéz a depresszió kezelése, a háttérben szerepet játszó okok alapján történő altípusok definiálása alapján viszont könnyebben megérthetjük ezek neurobiológiai-genetikai alapjait. Jelen kutatásunkban a stressztől függetlenül kialakuló depressziós tünetek genetikai hátterét vizsgáltuk a UK Biobank több mint 200 ezer résztvevőjén, akik az elmúlt két évben nem éltek át stresszt.
Teljes genomot átfogó elemzés (GWAS) során több mint 6,076,829 variánst elemeztünk. A legerősebb összefüggést a DCC gén egyik variánsa esetében azonosítottuk, de más génekben is találtunk teljes genom szinten szignifikáns variánsokat. A stressz nélkül megjelenő depressziós tünetekkel összefüggő gének szingifikáns upregulációt mutatnak számos, depresszió szempontjából fontos agyterületen, a frontális és anterior cinguláris kortexben. Az eredmények szerint a stressztől függetlenül megjelenő depresszió molekuláris örökletessége 7.3%. A kutatás segít elkülöníteni a depresszió altípusait, ami közelebb visz a személyre szabott diagnózishoz és kezeléshez. A tanulmány hangsúlyozza: a genetika és környezet szétválasztása csökkenti a „zajt” a kutatásokban, jobb terápiákat ígérve – fogalmazott dr. Gonda Xénia.
Disentangling nature and nurture: Exploring the genetic background of depressive symptoms in the absence of recent stress exposure using a GWAS approach
Berta Erdelyi-Hamza (Semmelweis University Doctoral School, Mental Health Sciences Division), Dora Torok (Semmelweis University Doctoral School, Pharmaceutical Sciences and Health Technologies Division; Department of Pharmacodynamics, Faculty eis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Sandor Krause (Semmelweis University Doctoral School, Mental Health Sciences Division; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Center of Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Nora Eszlari (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Center of Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gyorgy Bagdy (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Center of Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gabriella Juhasz (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Center of Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Xenia Gonda (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Center of Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; Department of Clinical Psychology, Semmelweis University)
Journal of Affective Disorders, Volume 388, 1 November 2025, 119731
https://doi.org/10.1016/j.jad.2025.119731
Olvadék-elektroírással (melt electrowriting) készült, közepes lánchosszúságú polihidroxi-alkanoátból (MCL-PHA) álló szívregeneráló foltok szívinfarktus (MI) utáni alkalmazásra
A károsodott szív regenerációjának egyik módja lehet az, hogy megfelelő sejttípusokat természetes vagy szintetikus, biokompatibilis anyagokkal kombinálva stimulálhatjuk a sejtek funkcionális és strukturális érését, és így a szövetek regenerációját. Nyolc európai egyetem együttműködésében készült tanulmányban humán pluripotens őssejtekből származó szívizomsejteket és mikrovaszkuláris endothelsejteket hoztunk létre, majd azokat egy polihidroxi-alkán-alapú polimer mátrixra ültetve egy háromdimenziós „szívtapaszt” fejlesztettünk ki, és értékeltük annak a szívregenerációt elősegítő potenciálját egy in vivo egér szívelégtelenség modellben.
Az epikardiálisan beültetett endothelsejteket tartalmazó tapaszok jól tolerálhatóak voltak és segítségükkel sikerült megindítani az infarktus részleges vaszkuláris regenerációját, ahogy ezt a hegben megjelenő kis kapillárisok jelezték. A szív infarktust követő szívelégtelenség előrehaladását azonban ezen első kísérletekben ez a tapasz nem akadályozta meg – írta összefoglalójában dr. Földes Gábor.
Melt electrowritten medium chain length polyhydroxyalkanoate cardiac patches for Post-MI cardiac regeneration
Qasim A. Majid (National Heart and Lung Institute, Faculty of Medicine, Imperial College London; Drug Research Programme, Division of Pharmacology and Pharmacotherapy, Faculty of Pharmacy, University of Helsinki), Pragati Pandey (National Heart and Lung Institute, Faculty of Medicine, Imperial College London), Mohamed Bellahcene (National Heart and Lung Institute, Faculty of Medicine, Imperial College London), Christopher L. Grigsby (Department of Medical Biochemistry and Biophysics, Karolinska Institute; School of Pharmacy, Queens University Belfast), Molly M. Stevens (Department of Medical Biochemistry and Biophysics, Karolinska Institute; Department of Materials, Department of Bioengineering and Institute of Biomedical Engineering, Imperial College London), Virpi Talman (National Heart and Lung Institute, Faculty of Medicine, Imperial College London; Drug Research Programme, Division of Pharmacology and Pharmacotherapy, Faculty of Pharmacy, University of Helsinki; Research Centre for Integrative Physiology & Pharmacology, Institute of Biomedicine, University of Turku), Daniel J. Stuckey (Centre for Advanced Biomedical Imaging, Division of Medicine, University College London), Gábor Földes (National Heart and Lung Institute, Faculty of Medicine, Imperial College London; Heart and Vascular Center, Semmelweis University)
Materials Today Bio, Volume 34, October 2025, 102256
https://doi.org/10.1016/j.mtbio.2025.102256
Vérkép alapú immun-markerek időbeli változásainak elemzése vastag- és végbél tumorokban
Annak ellenére, hogy a vastag- és végbélrák (CRC) világszerte a harmadik leggyakoribb daganattípus, olyan biomarkert, mellyel a betegség könnyen felismerhető és/vagy annak lefolyása egyszerűen és olcsón követhető, máig sem sikerült meghatározni. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás felvetette, hogy e célra érdemes olyan biomarkereket vizsgálni, melyek a rutin onkológiában is használatos laborparamétereken alapulnak. Ilyen biomarkerek a jelen kutatásban is vizsgált pán-immun gyulladásos érték (PIV), a szisztémás immun-gyulladás index (SII) és a prognosztikus táplálkozási index (PNI) is. Mindhárom biomarker számításához a teljes vérképben található paramétereket, illetve a PNI esetében még a szérum albumin szinteket használták fel. Mindegyikre igaz, hogy változásuk a tumoros megbetegedés progresszióját jelzi.
Vizsgálatunkban elsőként írtuk le, hogy e három biomarker miként változik a betegség lefolyása során. E célból 835 CRC beteg, több mint 4000 laboratóriumi adatait dolgoztuk fel. A megfigyelt változások alapján olyan tendenciát igazoltunk, melyek elősegítik a betegség progressziójának korai felismerését, támogatva a klinikust a daganatellenes kezelés optimalizálására hozott döntéseiben – írta összefoglalójában dr. Herold Zoltán.
Are Calculated Immune Markers with or Without Comorbidities Good Predictors of Colorectal Cancer Survival? The Results of a Longitudinal Study
Zoltan Herold (Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University), Magdolna Herold (Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University), Gyongyver Szentmartoni (Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University), Reka Szalasy (Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University), Julia Lohinszky (Department of Internal Medicine and Hematology, Semmelweis University), Aniko Somogyi (Department of Internal Medicine and Hematology, Semmelweis University), Attila Marcell Szasz (Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University; Department of Medical Oncology, Semmelweis University; National Institute of Oncology)
Med. Sci. 2025, 13(3), 108;
https://doi.org/10.3390/medsci13030108
A dohányzással összefüggő genetikai variánsok hatása a fizikai terhelést követő szívfrekvencia változásra
A dohányzás az egyik legjelentősebb megelőzhető egészségkárosító magatartásforma, különösen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedése szempontjából. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a dohányzási szokások kialakulásában nemcsak környezeti, hanem örökletes tényezők is szerepet játszanak. Vizsgálatunkban azt elemeztük, hogy a dohányzással összefüggő genetikai variánsok (SNP-k) befolyásolják-e a szívfrekvencia változását fizikai terhelést követően.
A vizsgálatba 661 magyar felnőttet vontunk be, akik a háromperces YMCA lépcsőtesztet végezték el. A pulzusszámot nyugalomban, közvetlenül a terhelés után, valamint öt és tíz perc elteltével határoztuk meg. Ezekből az adatokból kiszámítottuk a pulzusszám változást (ΔHR), a maximális pulzusszám arányát (HRmax%) és a pulzusszám-visszaállási együtthatót. Kilenc SNP-t vizsgáltunk, amelyek közül három – rs2235186-G (ADRB1), rs4142041-A (CTNNA3) és rs578776-G (CHRNA3) – szignifikáns összefüggést mutatott a terhelés utáni magasabb pulzusszámmal, a nagyobb ΔHR-rel, a magasabb HRmax% értékkel és a nyugalmi pulzusszám lassabb helyreállásával. Az ezen SNP-variánsok alapján képzett genetikai kockázati pontszám szintén szignifikáns kapcsolatot mutatott az edzés utáni szívfrekvencia-változással.
Eredményeink arra utalnak, hogy a dohányzási hajlamot befolyásoló genetikai tényezők a szív autonóm szabályozását is érinthetik, ami új lehetőségeket nyithat a személyre szabott kardiovaszkuláris kockázatbecslésben és -kezelésben, különösen olyan egyének esetében, akik genetikailag hajlamosak a dohányzásra – írta összefoglalójában dr. Pikó Péter.
The Impact of Smoking-Associated Genetic Variants on Post-Exercise Heart Rate
Habib Al Ashkar (Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen; HUN-REN-UD Public Health Research Group, Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen), Nihad Kharrat Helu (Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen), Nora Kovacs (HUN-REN-UD Public Health Research Group, Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen; Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen), Szilvia Fiatal (Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen), Roza Adany (HUN-REN-UD Public Health Research Group, Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen; Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen; National Laboratory for Health Security, Center for Epidemiology and Surveillance, Semmelweis University; Department of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University), Peter Piko (Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen;
National Laboratory for Health Security, Center for Epidemiology and Surveillance, Semmelweis University)
nt. J. Mol. Sci. 2025, 26(18), 8787;
https://doi.org/10.3390/ijms26188787
Az intraorális szkennelés, a számítógép vezérelt gyártás és a teljes munkafolyamat pontosság mérésének egységesítése virtuális illesztés módszerével szóló korona esetén
A digitális szkennelés (IOS), tervezés (CAD) és gyártás (CAM) gyorsabbá tette a fogorvosi kezeléseket. Ugyanakkor ennek elterjedését gátolja, hogy az elérhető pontossági adatok nem adnak iránymutatást a klinikai sikeresség szempontjaiból. Kutatásunk célja volt, hogy létrehozzunk egy eljárást a munkafolyamat lépéseinek pontosságának vizsgálatára, amelyben a mért fizikai mennyiség egységes és a restaurátum klinikai sikerességével összefüggésben van.
Vizsgálatunkban egy koronához előkészített műfogat szkenneltunk be intraorális szkenner segítségével és egy nagy pontosságú referencia szkennerrel, majd létrehoztuk a CAD/CAM koronákat. Az általunk kifejlesztett virtuális illesztés módszerrel meghatároztuk a szkennelés (1), a marás (2), és a teljes munkafolyamat (3) esetén a széli záródás pontosságát, ami minél kisebb, annál inkább javítja a fogpótlás sikerességét. Az intraorális szkennelés (1) háromszor pontosabb volt, mint a marási fázis (2). A teljes munkafolyamatnál (3) az átlagos szélzáródás 52 µm volt, ami bőven a klinikailag elfogadható szint (120 µm) alatt volt. Az új eljárással sikerült bizonyítani, hogy a CAD/CAM technológiával gyártott restaurátumok alkalmasak klinikai felhasználásra – írta összefoglalójában dr. Vág János és dr. Borbola Dániel.
Unifying intraoral scanner, computer-aided manufacturing, and final crown accuracy: A virtual-fit method for marginal gap evaluation
Daniel Borbola (Department of Restorative Dentistry and Endodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University), Janos Vag (Department of Restorative Dentistry and Endodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University)
Journal of Dentistry, Volume 163, December 2025, 106113
https://doi.org/10.1016/j.jdent.2025.106113
A proPE rendszerrel még pontosabbá és biztonságosabbá válhat a génszerkesztés
A CRISPR/Cas rendszer forradalmasította a génszerkesztést, a prime editing pedig ennek egy olyan új generációs változata, mellyel a DNS-szekvencia információtartalma nagyobb DNS-törés létrehozása nélkül, tetszés szerint módosítható, az általunk meghatározott helyen. A módszer ugyanakkor sok esetben még gyenge hatásfokú, és a komponensek kiterjedt finomhangolását igényli.
Az általunk kifejlesztett proPE rendszer erőssége, hogy éppen azokban az esetekben hoz jelentős hatékonyságjavulást, ahol a klasszikus prime editing csak nagyon kis százalékban tudja létrehozni a kívánt módosítást. Továbbá csökkenti a komponensek optimalizálási igényét is. A módszer a génszerkesztés biztonságosságát is növeli, mivel olyan esetekben is képes csak a tervezett helyen végrehajtani a módosítást, amikor a klasszikus prime editing alkalmazása nem kívánt módosításokat eredményezne. A proPE további fontos előnye, hogy megnöveli a hatótávolságot. Ez különösen ígéretes a jövőbeli terápiás alkalmazások szempontjából, mivel így potenciálisan korrigálhatóvá válhatnak az eddig prime editinggel nehezen elérhető patogén pontmutációk is – fogalmazott Simon Dorottya Anna.
ProPE expands the prime editing window and enhances gene editing efficiency where prime editing is inefficient
Sarah Laura Krausz (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; School of PhD Studies, Semmelweis University; Pannon Plazmid), Dorottya Anna Simon (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; School of PhD Studies, Semmelweis University), Zsuzsa Bartos (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Zsuzsanna Biczók (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; School of PhD Studies, Semmelweis University; Biospirál-2006), Éva Varga (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Biospirál-2006; Institute of Biochemistry, HUN-REN Biological Research Centre; School of PhD Studies, University of Szeged), Krisztina Huszár (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; School of PhD Studies, Eötvös Loránd University), Péter István Kulcsár (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Biospirál-2006), András Tálas (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Zoltán Ligeti (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Institute of Biochemistry, HUN-REN Biological Research Centre; School of PhD Studies, University of Szeged), Ervin Welker (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Institute of Biochemistry, HUN-REN Biological Research Centre)
Nature Catalysis volume 8, pages 1100–1116 (2025).
https://doi.org/10.1038/s41929-025-01406-6
A cholecystectomia és az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) biztonságának és hatékonyságának vizsgálata epekövesség okozta hasnyálmirigy-gyulladásban a terhesség során: BORN vizsgálat
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a leggyakoribb kórházi felvételt igénylő gasztroenterológiai kórkép, és bár a terhesség során előforduló epekövesség okozta hasnyálmirigy-gyulladás ritka, ugyanakkor kihívást állít az orvosok elé. A terhesség önmagában rizikófaktort jelent az epekövek kialakulására. Az átlag népességben a nemzetközi irányelvek az enyhe lefolyású epekövesség okozta, biliáris hasnyálmirigy-gyulladás után korai cholecystectomiát, epehólyag-eltávolítást javasolnak, az ismételt hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyaggyulladás vagy epeútgyulladást megelőzésére. Kutatásunk során a terhesség során kialakuló biliáris hasnyálmirigy-gyulladás során végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP), az epeutak vizsgálatára alkalmas endoszkópos beavatkozás, illetve a hasnyálmirigy-gyulladást követően lezajlott műtét magzati és anyai biztonságát és hatékonyságát vizsgáltuk.
Nemzetközi, 19 centrum bevonásával végzett retrospektív vizsgálatunk során 14 országól összesen 101 esetet analizáltunk. Az enyhe lefolyású biliáris akut hasnyálmirigy-gyulladást követően még a terhesség során cholecystectomián áteső pácienseknél az ismételt kórházi felvételt igénylő rekurrens hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség okozta komplikáció kisebb arányban fordult elő (0% vs. 24%; n = 0/17 vs. n = 12/49, p = 0.027). A sebészeti szövődmények nem különböztek a terhesség alatt vagy után végzett beavatkozások között (12% vs. 10%; n = 2/17 vs. n = 3/30; p > 0.999). A terhesség során elvégzett műtétet követően a páciensek 7.1%-ban (n = 1/14) fordult elő koraszülés, míg a másik csoportban ez az arány 11% (n = 5/45) volt. Magzati veszteség csak az első trimeszterben végzett műtéti beavatkozást követően fordult elő (n = 3/17 vs. n = 1/49). A magzati veszteség (9.1%, n = 2/22 vs. 5.4%, n = 4/74; p = 0.618) és a koraszülés aránya (5.9%, n = 1/17 vs. 12%, n = 8/65; p = 0.677) nem mutatott szignifikáns különbséget a terhesség alatt ERCP vizsgálaton átesett páciensek és azon páciensek között, akik ezen a beavatkozáson nem estek át. Eredményeink alapján a terhesség során előforduló enyhe lefolyású biliáris akut hasnyálmirigy-gyulladást követően a cholecystectomia biztonságosan elvégezhető a terhesség második és harmadik trimeszterében, míg az ERCP biztonságosnak bizonyult a terhesség bármely szakaszában – írta összefoglalójában dr. Tarján Dorottya.
Safety and Effectiveness of Cholecystectomy and Endoscopic Retrograde Cholangiopancreatography in Biliary Pancreatitis During Pregnancy: BORN Study
Dorottya Tarján (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs), Eszter Ágnes Szalai (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Restorative Dentistry and Endodontics, Semmelweis University), Bálint Erőss (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs), Péter Jenő Hegyi (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University), Vasile Liviu Drug (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Grigore T. Popa University of Medicine and Pharmacy), Serge Chooklin (Lviv Regional Clinical Hospital), Michael Hirth (Department of Medicine II, Medical Faculty Mannheim, University of Heidelberg), Gabriel Sandblom (Department of Clinical Science and Education Södersjukhuset, Karolinska Institutet; Department of Surgery, Södersjukhuset), Vanessa Sandblom (Karolinska Institutet), Åsa Edergren (Department of Clinical Science and Education Södersjukhuset, Karolinska Institutet; Department of Surgery, Södersjukhuset), Ahmed Tlili (Department of General Surgery, University Hospital of Gabes, Faculty of Medicine of Sfax), Sami Fendri (Department of General Surgery, Habib Bourguiba Hospital, Faculty of Medicine of Sfax), Simon Sirtl (Department of Medicine II, LMU University Hospital Munich), Daniel de la Iglesia Gracía (Gastroenterology Department, University Hospital of Santiago de Compostela), Floreta Kurti (Department of Gastroenterology and Hepatology, University Hospital Center „Mother Theresa”; University of Medicine, Tirana), Dong Wu (Department of Gastroenterology, State Key Laboratory of Complex Severe and Rare Diseases, Peking Union Medical College Hospital, Chinese Academy of Medical Sciences and Peking Union Medical College), Adriana Gherbon (Department VII Internal Medicine – Diabetes, Nutrition, Metabolic Diseases, and Systemic Rheumatology, „Victor Babes” University of Medicine and Pharmacy; Centre of Molecular Research in Nephrology and Vascular Disease, „Victor Babes” University of Medicine and Pharmacy; Diabetes, Nutrition, and Metabolic Diseases, „Pius Brinzeu” Emergency Hospital), Łukasz Nawacki (Collegium Medicum, The Jan Kochanowski University), Alexandru Constantinescu (Gastroenterology Department, Carol Davila University of Medicine and Pharmacy, The University Emergency Hospital of Bucharest), Natalia V Shirinskaya (Omsk Medical and Diagnostic Center «Doverie», Omsk State Medical University), Alexander N Zolotov (Central Research Laboratory, Department of Pathophysiology, Omsk State Medical University), Sanjay Pandanaboyana (HPB Transplant Unit, Freeman Hospital), Tsukasa Ikeura (Division of Gastroenterology and Hepatology, Kansai Medical University Hospital), Tiago Cúrdia Gonçalves (Gastroenterology Department, Unidade Local de Saúde do Alto Ave; Life and Health Sciences Research Institute <ICVS>, School of Medicine, University of Minho; ICVS/3B’s, PT Government Associate Laboratory), Louise Rasmussen (Department of Surgical Gastroenterology, University Hospital of Hvidovre), Bodil Andersson (Department of Surgery, Skåne University Hospital; Institution for Clinical Sciences Lund, Surgery, Lund University), Ahmed Bouzid (University Tunis El Manar; Department of General Surgery, Mahmoud Matri Hospital), Ahmed Saidani (Department of General Surgery, Mahmoud Matri Hospital), Nándor Ács (Department of Obstetrics and Gynaecology, Semmelweis University), Zoltán Sipos (Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs), Nelli Farkas (Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs), Balázs Tihanyi (Department for Surgery, Hungarian Defence Forces – Medical Centre), Brigitta Teutsch (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs; Department of Radiology, Medical Imaging Centre, Semmelweis University), Johan Nilsson (Department of Translational Medicine, Lund University and Skane University Hospital), Alexandra Mikó (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs; Translational Pancreatology Research Group, Interdisciplinary Centre of Excellence for Research Development and Innovation, University of Szeged; Department of Medical Genetics, Medical School, University of Pécs), Péter Hegyi (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University;Institute for Translational Medicine, Medical School, University of Pécs; Translational Pancreatology Research Group, Interdisciplinary Centre of Excellence for Research Development and Innovation, University of Szeged)
United European Gastroenterol J. 2025 Nov;13(9):1803-1811. doi: 10.1002/ueg2.70121. Epub 2025 Oct 4.
DOI: 10.1002/ueg2.70121
Új megközelítés daganatterápiák hatékonyságának előrejelzésére biomarkerek rendszerszintű azonosításával
A tanulmány a MarkerPredict nevű új biomarker-valószínűsítő módszert mutatja be, amely azért készült, hogy segítse az onkológusokat előre jelezni, hogy kinél lehet hatékony egy célzott daganatellenes terápia. A módszer a sejtekben működő jelátviteli hálózatok, azaz a fehérjék közti szabályozó kapcsolatok elemzését (hálózat topológia), és a fehérjék szerkezeti rendezetlenségi adatait kombinálja gépi tanulással. A modell 880 ismert gyógyszercélpont–fehérje-pároson tanult, és az algoritmus 70–96 százalék közötti pontossággal tudta megkülönböztetni a valós biomarkereket a nem-biomarkerektől. A módszer pontosságát tovább fokozandó, a szerzők 32 modell kombinálásával kialakították a Biomarker Előrejelző Pontszámot a legígéretesebb jelöltek megtalálására. Ezután 3670 páron alkalmazva a módszert, a MarkerPredict több mint 2084 potenciális új gyógyszerhatást előrejelző biomarkert azonosított. Ezek közül 426 olyan volt, amit az összes modell konzisztensen jónak jelölt. Közülük az egyik legígéretesebb, részletesen bemutatott jelölt az ERK1 nevű fehérje, amelyet a modell az BCL2–gátló terápiák biomarkerének javasol magas pontszámmal.
A MarkerPredict módszerrel elért eredmények alapján, hálózatos és fehérjeszerkezeti jellemzők kombinálása révén új, korábban fel nem ismert biomarkerek azonosítása történhet meg, melyek további, kísérletekkel és betegmintákkal való igazolásra alkalmasak. Az igazolt biomarkerek pedig hosszú távon segíthetik azt, hogy a betegek számára a megfelelő gyógyszeres kezelés kerüljön kiválasztásra – fogalmazott dr. Schulc Klára, dr. Veres Dániel és dr. Csermely Péter.
MarkerPredict: predicting clinically relevant predictive biomarkers with machine learning
Daniel V. Veres (Department of Molecular Biology, Semmelweis University; Turbine Ltd), Peter Csermely (Department of Molecular Biology, Semmelweis University), Klára Schulc (Department of Molecular Biology, Semmelweis University; Division of Oncology, Department of Internal Medicine and Oncology, Semmelweis University)
npj Systems Biology and Applications volume 11, Article number: 132 (2025).
https://doi.org/10.1038/s41540-025-00603-0
A Toll-like receptorok, antimikrobiális fehérjék és bélnyálkahártyát borító bakteriális biofilm változásainak vizsgálata a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott bélkárosodás állatkísérletes modelljében
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) krónikus használata károsíthatja a vékonybél nyálkahártyáját, és változásokat eredményezhet a bél mikrobióta összetételében (diszbiózis). Bár az NSAID-ok által kiváltott diszbiózis régóta ismert és bizonyítottan hozzájárul a bélkárosodás (enteropátia) kialakulásához, a gazdaszervezet és a vékonybél-baktériumok közötti kölcsönhatások változásai enteropátiában jelenleg nagyrészt feltáratlanok. Publikációnkban indomethacinnal (IND) kiváltott enteropátiában vizsgáltuk hat Toll-like receptor (TLR) és három antimikrobiális peptid (AMP) expressziójának kapcsolatát a gyulladással és a diszbiózissal, valamint a vékonybél nyálkahártyáján található bakteriális biofilm szerkezeti változásaival patkányokban.
Igazoltuk, hogy az IND-enteropátia hatással van a bélben található TLR-ek és AMP-k többségének expressziós mintázatára: a TLR1, TLR2 és a cathelicidin (CAMP) expressziója a kezelés hatására fokozódott, a TLR5 expressziója csökkent, míg a TLR4 szintje csupán kis mértékben változott. Megállapítottuk továbbá, hogy a betegség korai szakaszában a TLR1, TLR2, TLR5 és a CAMP változásai elsősorban a gyulladással, míg a TLR4 és a defenzinek (Defa5, Defb2) módosulásai inkább a diszbiózissal hozhatók összefüggésbe. Emellett elsőként igazoltuk, hogy enteropátia során a nyálkahártyán található bakteriális biofilm is károsodik. Eredményeink hozzájárulhatnak az NSAID-enteropátia során lejátszódó folyamatok jobb megértéséhez, ezáltal pedig új terápiás célpontok azonosításához – fogalmazott összefoglalójában dr. Zádori Zoltán.
Oral indomethacin modifies small intestine biofilms and host-microbe interaction mediators
Arezoo Haghighi (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), András S. Tóth (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Zsuzsanna O. Demeter (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Barbara Hutka (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Pharmacological and Drug Safety Research, Gedeon Richter Plc), Anna Zsidai (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Lili Lengyel (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Samaneh Haghighi (Institute of Translational Medicine, Semmelweis University), Melissa Pannier (Toulouse University, IRSD, INSERM, INRAe, ENVT), Guillaume Le Cosquer (Toulouse University, IRSD, INSERM, INRAe, ENVT; Department of Gastroenterology and Pancreatology, Toulouse University Hospital <CHU Toulouse>), Elodie S. Meunier (Toulouse University, IRSD, INSERM, INRAe, ENVT), Bence Ágg (Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; Cardiometabolic and HUN-REN-SU System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Pharmahungary Group), Nóra Makra (Institute of Medical Microbiology, Semmelweis University), Eszter Ostorházi (Institute of Medical Microbiology, Semmelweis University), Balázs Ligeti (Faculty of Information Technology and Bionics, Pázmány Péter Catholic University), Krisztián Kovács (Department of Laboratory Medicine, Semmelweis University), Ágnes Kelemen (Department of Histopathology, Central Hospital of Northern Pest – Military Hospital), Anna Jakab (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University), Gerda Wachtl (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Gábor Kökény (Institute of Translational Medicine, Semmelweis University; International Nephrology Research and Training Center, Semmelweis University), Dóra Szabó (Institute of Medical Microbiology, Semmelweis University; HUN-REN Human Microbiota Study Group, Institute of Medical Microbiology, Semmelweis University), Péter Ferdinandy (Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University; Cardiometabolic and HUN-REN-SU System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Pharmahungary Group), Jean-Paul Motta (Toulouse University, IRSD, INSERM, INRAe, ENVT), Nathalie Vergnolle (Toulouse University, IRSD, INSERM, INRAe, ENVT), Klára Gyires (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University), Zoltán S. Zádori (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University)
Life Sciences, Volume 384, 1 January 2026, 124114
https://doi.org/10.1016/j.lfs.2025.124114
Az atorvasztatin hatása a bal pitvari funkcióra antraciklin alapú kemoterápiában
A STOP-CA klinikai vizsgálat azt vizsgálta, hogy az atorvastatin nevű koleszterincsökkentő gyógyszer képes-e megvédeni a szívet az antraciklin típusú daganatellenes kezelések mellékhatásaitól. Az antraciklinek hatékonyak egyes leukémiák, limfómák és emlődaganatok kezelésében, azonban károsíthatják a szívet.
A kutatásban résztvevő betegeket véletlenszerűen két egyenlő csoportra osztottak: az egyik atorvasztatint kapott, a másik placebót (hatóanyag nélküli tablettát). A STOP-CA vizsgálat elsődleges eredményei a szív bal kamrája funkciót védő hatást igazoltak az atorvasztatint kapó csoportnál. A szív bal pitvarára gyakorolt hatásokat azonban eddig nem vizsgálták. A kemoterápia kezdete előtt és 12 hónap után szív mágneses rezonanciás (CMR) felvételeket készültek, a bal pitvari funkció, benne a longitudinális falfeszülés mérésével, meghatározása céljából. Az eredmények alapján az antraciklin-kezelés után mindkét csoportban mérsékelten romlott a bal pitvar működése, de az atorvasztatin nem nyújtott védelmet ez ellen. A bal pitvari funkció romlása az 50 év feletti betegneknél kifejezettebb volt – írta összefoglalójában dr. Juhász Vencel.
Atorvastatin and left atrial function during anthracycline-based chemotherapy
Vencel Juhasz (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School; Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Zsofia D. Drobni (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Thiago Quinaglia (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Hannah K. Gilman (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Giselle Alexandra Suero-Abreu (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Azin Ghamari (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Julius C. Heemelaar (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School; Leiden University Medical Center, Cardiology Department), Donna S. Neuberg (Department of Data Science, Dana-Farber Cancer Institute), Yuchi Han (Division of Cardiology, Hospital of the University of Pennsylvania), Bonnie Ky (Division of Cardiology, Hospital of the University of Pennsylvania), Raymond Y. Kwong (Cardiology Division, Brigham and Women’s Hospital), James L. Januzzi (Division of Cardiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School; Baim Institute for Clinical Research), Aarti Asnani (Division of Cardiovascular Medicine, Beth Israel Deaconess Medical Center, Harvard Medical School), Negareh Mousavi (Division of Cardiology, McGill University Hospital), Robert A. Redd (Leiden University Medical Center, Cardiology Department), Michael Jerosch-Herold (Department of Radiology, Brigham and Women’s Hospital), Marielle Scherrer-Crosbie (Division of Cardiology, Hospital of the University of Pennsylvania), Tomas G. Neilan (Cardiovascular Imaging Research Center, Division of Cardiology, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School; Cardiology Division, Brigham and Women’s Hospital)
Journal of Cardiovascular Magnetic Resonance Volume 27, Issue 2, Winter 2025, 101946.
https://doi.org/10.1016/j.jocmr.2025.101946
A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek; illusztráció (Semmelweis Egyetem)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
