„Szép hagyományunk, hogy ezekben a rohanással teli, sűrű napokban megállunk egy csésze forró teára és egy szelet süteményre kollégáink körében. Ezzel nemcsak megelőlegezzük a meghitt családi pillanatokat, de a Semmelweis család körében is igyekszünk megteremteni azokat” – kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Merkely Béla. „Tudom, hogy ilyenkor év végén mindenki igyekszik még egy kicsit rátenni a tűzre, belehúzni a munkába, a lehető legtöbb ügyet elintézni – a Semmelweis-polgárokra ez különösen igaz. Mégis fontosnak tartom, hogy ne csak a féket hirtelen behúzva essünk be a karácsonyfa alá – hanem lélekben is megérkezzünk oda” – fogalmazott a rektor.
Kitért arra is, hogy az ünnepi lelassulás ideje alkalmas a számvetésre is. Szavai szerint van okunk a büszkeségre, a Semmelweis Egyetem az elmúlt évben tovább bővült és gazdagodott. „Rekordösszeget fordítottunk az infrastruktúránk fejlesztésére, és ezzel a jövő sikereinek alapjait fektettük le. A nemzetközi rangsorokban elért eredményeink visszatükrözik azt a kiválóságot, amit a Semmelweis Egyetem polgárai nap mint nap tanúsítanak munkájuk során. Ez az emberi erőforrás legfőbb kincsünk, egyetemünk legnagyobb értéke” – hangsúlyozta beszédében dr. Merkely Béla.
„A mi közösségünkben mérhetetlen erő rejlik. Bármilyen nehézség, bármilyen akadály is merül fel, mindig az a tanulság, hogy együtt, egymást segítve előre juthatunk” – fogalmazott a rektor, kiemelve, hogy ez így volt ebben az évben, és így lesz a jövőben is. „Élvezzük hát azt a kincset, amit az együtt töltött idő jelent, szólítsuk meg egymást, forduljunk oda szeretettel a többiekhez!” – zárta gondolatait a rektor Márai Sándor Ajándék című versével befejezve ünnepi köszöntőjét.
„A karácsony előtti elcsendesedés alkalom arra is, hogy meghalljuk, mit mesél a történelem, a tudomány és az emberi lélek azokról, akik előttünk jártak, és akiknek üzenetei ma is megszólíthatnak bennünket” – kezdte ünnepi beszédét dr. Pavlik Lívia kancellár, majd felidézte V. György király első rádiós karácsonyi üzenetét, amely annak veszélyét hangsúlyozta: a távolság csak térkép kérdése, de az egymásra figyelés a léleké. Teréz anya üzenetei közül azt emelte ki, mely szerint nem csak a nagy tettek számítanak, sokszor egyetlen figyelmes mozdulat, egy biztató szó, egy apró lemondás formálja az életünket és mások életét.
Az egyetem sokszínű közösségéről szólva úgy vélte, fontos, hogy ebben a sokféleségben is képesek legyünk meglátni az értéket, az egymáshoz vezető utat, mert a tudomány és az emberi együttélés alapjait egyaránt a párbeszéd építi. II. János Pál pápa karácsonyi üzenetei közül az emberi méltósággal kapcsolatosakat említette. Egy közösség akkor marad fenn, ha tagjai tisztelik egymást és látják a közös célt – hangsúlyozta. „A különböző korokból érkező emberi hangokban közös a béke, a szeretet, a biztonság, a kapcsolat a másik emberrel a legfontosabb, s mi magunk vagyunk a híd az egyén és a közösség, a múlt és a jövő között. És mi vagyunk azok is, akik eldönthetjük, hogyan nézzen ki a jelen világ és a jövő, hogyan lépünk rá erre a hídra és hogy vezetjük rajta gyermekeinket, félelemben vagy reményben” – fogalmazott köszöntője végén a kancellár azt kívánva, hogy ez a karácsony hozzon békét az otthonokba, világosságot a gondolatokba és közösséget az egyetem falai közé.
Galéria
A Karácsonyi teán a Medikus Zenekar Mozart egyik triójának két tételét, valamint karácsonyi dalokat, a Semmelweis Egyetem Kórus kamarakórusa Irving Berlin White Christmas és Wolfgang Kelber Glorious Kingdom című darabját adta elő.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
