36 évvel ezelőtt azzal a kéréssel fordultak a Semmelweis Egyetem akkori vezetéséhez, hogy segítsenek egy továbbképzés megszervezésében, hogy a szülésznők, védőnők és gyermekápolók azonos szakmai elvek szerint végezhessék a munkájukat és adhassanak tanácsokat a kismamáknak és a családoknak – nyitotta meg az eseményt Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület Szülésznői Szekciójának elnöke. Ez a hagyomány folytatódott tovább az évek során és azóta is egyetemi, minisztériumi, szakmai szervezeti támogatással találkozhatnak így december elején.
Ezzel az eseménnyel egy olyan hagyomány indult útjára három és fél évtizeddel ezelőtt, aminek nyomán számos, az újszülöttek, a születendő gyermekek világra jövetelének körülményeit jobbító intézkedések sora történhetett – hangsúlyozta dr. Valent Sándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.
„A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ma is országos csúcsintézménye a legsúlyosabb koraszülések, szülészeti komplikációk ellátásának. Azon szakemberek, akik az ország minden tájáról konferenciánkra érkeztek, egyszerre képviselik a családbarát és a humánus elveket is. Ezek mára bekerülhettek a szakmai protokollba is, hiszen fontos, hogy ezek az elvek védelmet jelentsenek a várandósoknak, a szülő nőknek, illetve a szülés után levő asszonyoknak is, hogy a gyermekeiket biztonságban tudják világra hozni és felnevelni” – emelte ki.
Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, míg egy éve még csak reménykedni lehetett a szülésznői mesterképzés közelgő bevezetésében, addig mostanra ez valósággá vált: 16-an jelentkeztek a Semmelweis Egyetem 2026 februárjában induló mesterszakára. „A képzés elindulása mérföldkő a magyar szülésznői szakma életében, nemcsak a hivatás presztízsét emeli, hanem lehetőséget ad arra is, hogy magasabb szintű tudással, kutatási és oktatási kompetenciákkal gazdagodva még hatékonyabban támogassák a családok ellátását, az ellátórendszer fejlődését.” Hozzátette, egyre nagyobb szerep jut az ápolóknak az egészségügyi ellátásban, és számítanak arra, hogy biztonságot adva a továbbiakban is ott állnak majd az édesanyák mellett a várandósság, a vajúdás, a szülés és a gyermekágy napjaiban.
Ezt követően Tóth Anna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője köszöntötte a konferencia és továbbképzés résztvevőit, visszaemlékezve a kezdetekre. Megköszönte Csetneki Juliannának, hogy közel négy évtizede, a konferencia kezdeteitől főszervezője az eseménynek segítőivel.
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke kiemelte, ő maga már lassan két évtizede benne lehet ebben a szakmai körben, és bátran állíthatja, hogy ez a közös szakmacsoport talán az egyik legnagyobb olyan az országban, ahol ilyen szép számmal vesznek részt a rendezvényeken. A 36 év eredményei közé tartozik, hogy a szülésznők ma már MSc-végzettséget szerezhetnek, amelyben a Magyar Ápolási Egyesület szülésznői szekciója sok-sok támogatóval együtt elérte, hogy ez a képzés végre elindulhasson. Most az a feladatunk, elérjük, hogy a szakmában a helyükre kerüljenek ezek az MSc-képesítésű szülésznők – fűzte hozzá.
A konferencia keretében köszöntötték dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettest, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóját, akinek a Magyar Ápolási Egyesület Tiszteletbeli szülésznő díjat adott át. A díj olyan vezetők és szakemberek kitüntetése, akik sokat tettek a bábaság, a szülésznői és ápolói hivatás fejlődéséért. Méltatásában elhangzott: „Vezetői munkája integrálja a szakmai kiválóságot, a dolgozói motivációt, a családbarát szemléletet és a közösségépítést. Jelentősen hozzájárul az ápolók, szülésznők és gyermekápolók képzéséhez, fejlesztésekhez és a gyermekellátás minőségének emeléséhez.”
Dr. Szabó Attila elmondta, az évek során számos állami vagy egyetemi kitüntetést, elismerést vehetett át, de ez a mostani a kiemelt helyre fog kerülni a klinikai irodájában. Hozzátette, a munka, amit a védőnők, szülésznők és gyermekápolók végeznek, az pontosan azt a célt szolgálja, hogy senkit, a legkisebbeket, a legvédtelenebbeket se hagyják hátra, ne hagyják magukra – ez pedig közös céljuk.
Ennek fontos része, hogy időben felismerjék a kórállapotokat, betegségeket, lehetőség szerint még azelőtt, hogy tüneteket okozna vagy kialakulna a betegség. A témához kapcsolódva „50 éves a hazai újszülött anyagcsere-betegségek szűrése” címmel tartott előadást dr. Szabó Attila, hangsúlyozva, hogy az orvos- és egészségtudományok elmúlt 100-150 évében az egyik legnagyobb vívmány a védőoltások kifejlesztése prevenciós szempontból. Ugyanakkor legalább ilyen fontosak a szűrések, különösen az újszülöttkori szűrések, amelynek az idei évben kerek évfordulója van, mert Magyarországon rendszerszinten 50 évvel ezelőtt vette kezdetét az újszülöttkori szűrés.
Galéria
Kiemelte, manapság körülbelül 1450 veleszületett anyagcsere-betegséget ismerünk, valószínűleg ez a szám napról napra gyarapszik, és ennek a 10 százalékában, tehát mintegy 150 betegség esetében van valamilyen formában kezelés. Kulcsfontosságú a korai, minél korábbi diagnózis, ezt pedig csak közösen és együtt tudjuk megtenni – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Attila.
Tasnádi Róbert
Fotó: Képszerkesztőség;
Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
