„Idén is folytatjuk azt a hagyományt, amely segíti, támogatja a konduktorképzés folytonosságát, a konduktív pedagógia-fejlesztő munka megbecsülését” – emelte ki a szimpóziumot megnyitó köszöntőjében dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Pető András Kar (PAK) dékánja rámutatva, hogy az esemény programja jól integrálja az oktatás, a kutatás és a klinikai munka hármasát.
Kari vezetői pályafutásának elmúlt 10 évére visszatekintve elmondta, ez az időszak az intézmény életében fordulatos fenntartói megoldásokat, változatos működési rendet, és sok új feladatot hozott, munkavállalóik és hallgatóik elköteleződése a Pető-ügy és a segítés iránt azonban változatlan maradt.
„A jövőnket az fogja eldönteni, hogy mennyire tudunk a tradícióink megtartása mellett az új társadalmi és szakmai igényekre felfigyelni. Ezekre megoldásokat keresni és akár új együttműködéseket kötni” – fogalmazott a dékán. Szavai szerint az egyetemi csatlakozás óta eltelt 8 évben a kar felsővezetői, területi vezetői, intézetigazgatói és a támogató területen dolgozó vezetői egységet alkotva tették le voksukat az intézményi stratégia megvalósítása mellett, és ez az egység szolgálja a konduktív pedagógiai rendszer fenntartását a családok és a társadalom szolgálatában – hangsúlyozta dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea kiemelve, hogy ez a nemzeti alapérték az első 100 között lett a Magyar Hungarikum Közösség tagja. Az ezt tanúsító oklevelet és díjat a szimpóziumra is elhoztuk, hogy közösségünk minden tagja megnézhesse, mert ez az elismerés ennek a közösségnek az érdeme. Mindannyiunk és elődeink munkája sikerét mutatja” – tette hozzá.
„A mai tudományos programban megismerhető kutatások és gyakorlati innováció nem öncélúak, eredményeik mind az akadémiai programokba, mind továbbképzések, kurzusok tematikájába, a konduktív pedagógiai fejlesztő programokba, hazai és nemzetközi gyakorlóhelyek munkájába beépíthetőek” – hangsúlyozta beszéde zárásaként a dékán.
A szimpózium első szekciójában A konduktorképzés elméleti és gyakorlati innovációiról a kurrikulumfejlesztés kereteiben címmel a kurrikulumfejlesztési munkacsoport – Feketéné dr. Szabó Éva főiskolai tanár és stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, a Konduktív Pedagógia Központ igazgatója, dr. Matos László főiskolai tanár és oktatási dékánhelyettes, dr. Földesi Renáta főiskolai docens és a Konduktív Pedagógiai Intézet igazgatója, dr. Kállay Zsófia főiskolai adjunktus és a gyakorlati képzésért felelős dékáni megbízott, valamint dr. Túri Ibolya főiskolai tanár és tudományos dékánhelyettes – tartott beszámolót.
„A képzésfejlesztést illetően fontos cél volt, hogy az az erősségeket és az értékeket megtartva valósulhasson meg, így egy minden területre kiterjedő helyzetértékeléssel kezdődött a munka” – emelte ki előadásában Feketéné dr. Szabó Éva, és ahogy fogalmazott: a helyzetértékelés tanulsága szerint utolért minket a világ. Felidézte, hogy a gyakorlatorientáltság, a családedukáció, a holisztikus megközelítés már kezdettől fogva jellemezte a konduktív nevelést. „Ezek olyan erősségeinket, amelyeket meg kell tartani. Nem változtak a tételmondataink vagy gondolataink sem, mi a sérülést egy szocializációs konfliktusnak éljük meg, ez magyarázat a csoportos fejlesztésünkre. Ugyanakkor szembe kell néznünk és számolni kell a változásokkal is” – tette hozzá, rámutatva a konduktív nevelést igénybe vevő, cerebrális parézissel élők összetételének megváltozására, a korosztály szerinti tünetek alakulására.
Újfajta tudást követel az autista spektrum szindrómával élők nevelése és az új generációhoz tartozó hallgatók igényeihez való alkalmazkodás is. Arra kell felkészülni, hogy ezt az új generációt le tudjuk kötni, hogy érdekes legyen számukra a tananyag, és a gyakorlatban úgy segítsük őket, hogy ne csak a nehézségeket, hanem sikereket is átélhessenek, amihez az értékelési módszertanunkon is változtatni kellett kicsit
– magyarázta a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a hallgatói lemorzsolódás csökkentését is célul tűzték ki.
„A társadalmi, generációs változásokra reflektáló első reformok egyike a modulok, modulfelelősi rendszer létrehozása, a modulokhoz tartozó tematikák újragondolása volt. A tematikák áttekintése, módosítása a képzés kimeneti követelményeinek megtartása mellett az ismétlődések kiszűrését célozza, hiszen ebben a hihetetlenül dús és nagyon magas óraszámú képzésbe nem fér bele, hogy ugyanazokról a témákról kétszer, akár háromszor ejtsenek szót a különböző oktatók – ismertette a reformfolyamat lépéseit dr. Matos László. A digitális változásokra is reagálni kell a képzésnek, így komoly digitális elemeket kezdünk szinte minden tárgyunkba, kurzusunkba beemelni” – sorolta hozzátéve, hogy naprakésszé kell tenni a szakirodalmi hivatkozásokat is.
A reformfolyamatban szintén fontos szerepet játszó mentorálás kialakításáról dr. Földesi Renáta beszélt alapvetésként kiemelve azt az igényt, hogy a képzésre magára a kondukció módszerét alkalmazzák, mert Pető elképzelése alapján attól lesz valaki jó szakember, ha rá is érvényesek a konduktív pedagógia alapelvei. „Ha arra fókuszálunk, hogy a saját képességeit és tudását integráltan, szervezetten fejtheti ki. A mentorpedagógusok ott állnak a fiatal konduktorok mellett és ott avatkoznak be, ahol szükséges, ahol csak átsegítik őket a fejlődésben a holtponton. Nem végeznek el helyettük semmit, hanem hozzásegítik őket ahhoz, hogy differenciáltan a saját képességeiket fókuszba állítva, a saját erejükből végezhessék a feladatukat” – hangsúlyozta dr. Földesi Renáta.
Dr. Kállay Zsófia a kurrikulumfejlesztés keretében a gyakorlatorientáltság erősítéséről, a gyakorlatvezetők képzéséről szólva a magas gyakorlati óraszám megfelelő tartalommal való megtöltését, a megfelelő szakmai kompetenciákat célzó képzést, az elmélet és a gyakorlat egységének fontosságát és a tanulók, hallgatók gyakorlati képzés iránti motiváltságát vette sorra többek között. Kiemelte az egyes területek közötti tiszteletteljes és bizalomra épülő kommunikáció szerepét. Mint kifejtette, egységes értékelési szempontsort vezettek be, ami mentén mind az oktatók, mind a hallgatók értékelik saját magukat, ezzel is igyekeznek redukálni a szubjektív szempontokat. Oktatástechnikai újítások között említette az élő közvetítés bevezetését a gyakorlatokban.
Galéria
Arra törekedtünk a kurrikulumfejlesztésben, hogy tényleg felkészítsük hallgatóinkat a képzés által ígért tudás, attitűd, felelősség és autonómia, az önálló és eredményes munka végzésére a képzés végére
– foglalta össze dr. Túri Ibolya.
Hozzátette: törekedtek az elmélet és a gyakorlat összhangjának az erősítésére, és arra is, hogy még nagyobb fókuszt kapjanak a gyakorlati kompetenciák erősítései, olyan softskillek, amelyekkel egyébként már régebben is rendelkeztek. Mint kifejtette, tudatosították, hogy reagálni kell a megváltozott világra, az új igényekre, elvárásokra és kapcsolódni kell az új interdiszciplínákhoz.
„Ennek a munkának nincs vége, nagyon sok mindenen kell még a továbbiakban is dolgozni, keresni azokat a lehetőségeket, amelyekre talán kevésbé reagált eddig a képzés” – zárta a munkacsoport előadását a tudományos dékánhelyettes.
A második szekcióban a cerebrális terápiás megközelítésének új perspektíváiról dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, dr. Fogarasi András a Neurorehabilitáció MSc szakfelelőse, valamint Kenesei Dorottya főiskolai tanársegéd tartott előadást. A szimpózium keretében ismertették a karon folyó PhD-kutatásokat is. Szabó Gábor főiskolai tanársegéd A korai fejlesztés története professzionalizációelméleti megközelítésben címmel, Hodász Kata főiskolai tanársegéd A fogyatékos gyermekek iskoláztatásának kérdései a 20. században címmel, Szabó Gábor neuropszichológus A gépjárművezetési alkalmasság neuropszichológiája címmel, Kolumbán Erika tudományos segédmunkatárs Konduktív légzőgyakorlatok: a Villányi úti klinikai vizsgálat korai eredményei és tanulságai címmel tartott előadást.
Az eseményen bemutatták A konduktív pedagógia jegyzetei sorozatban megjelent legújabb kötetet, amely a másodéves hallgatókat segíti a tanulásban. A feladatsor vezetés módszertana című tantárgyhoz készült jegyzet például QR-kóddal segíti a tanulást, a hallgató a kóddal az elmélethez kapcsolódó példafeladatsorokat találhat. Mivel az alapjegyzet elfogyott, az új kiadvány hiánypótló szerepet is betölt, emellett az átdogozott, bővített kiadás a teljes populációra, a gyermekkortól felnőttkorig kiterjedően ad javaslatokat a feladattípusok, feladatsor csoportok, feladatvariációk összeállítására. Az alapkötet Beck Ferencné írta, a bővítés, átdolgozás dr. Túri Ibolya munkája, lektorként Feketéné dr. Szabó Éva és dr. Földesi Renáta vezették azt a szakmai munkát, amellyel a kötet a képzés kihívásaihoz illeszthető.
Az egyes szekciók között a kar hallgatóinak előadását élvezhették a résztvevők: Galambvári Sára konduktor alapszakos hallgató Pető András verseit szavalta el, Cseszkó Anna fuvolán adta elő Ernesto Köhler Spanish Caprice etűdjét, Megyeri-Kiss Réka konduktor hallgató moldvai népdalokat énekelt, Sulija Boglárka Bach-hegedűszólót adott elő. A szimpóziumon a kiemelt támogatók emléklapot és ajándékot vehettek át dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andreától és Feketéné dr. Szabó Évától.
Jótékonysági gálaesttel ünnepelték a Pető András Kart
A Pető András Kar (PAK) elődintézménye, a Pető Intézet alapításának 75. évfordulója alkalmából tartottak jótékonysági gálaestet november 24-én a Pesti Vigadóban. Az esten neves művészek és előadók mellett a PAK tanulói is felléptek. Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Központ igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy 1950-ben számos küzdelem után Pető András vezetésével nyitotta meg kapuit az intézmény, ahol egyedülálló módon, kizárólag a névadó által lefektetett konduktív nevelési elvek alapján folyt a nevelő-fejlesztő tevékenység.
Az elmúlt 75 év, és az, hogy most együtt ünnepelhetünk, bizonyítja, hogy Pető Andrásnak és a konduktív nevelési rendszert továbbvivő Hári Máriának igaza volt: ha az alapelvek, az alapértékek szilárdak, nincs lehetetlen, nincs hiábavaló küzdelem – mondta el. Szimbolikusnak nevezte, hogy pár napja, éppen a jubileumi évben került be a Pető-módszeren alapuló konduktív pedagógia rendszere a magyar Hungarikumok Gyűjteményébe, mint fogalmazott, így elismerve egyediségét, fontosságát, szellemi és társadalmi értékeit. A rektorhelyettes kitért arra is, hogy az est célja az emlékezés és az előadásokból merített inspiráció mellett, hogy egy olyan jármű beszerzésére gyűjtsenek adományokat, amellyel számtalan feledhetetlen élményt és emléket szerezhetnek majd a PAK általános iskolás és szakiskolás gyerekek. Az est rendezője a jubileumi emlékév programjainak főszervezője, dr. Liptákné Papp Judit, a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Általános Iskolája, Szakiskolája, Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma igazgatója volt, a műsort Acél András rendező vezette.
Galéria
Pogrányi Péter, Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
