Ünnepi beszédében dr. Merkely Béla rektor emlékeztetett: a tudósok figyelme sokszor statisztikai adatokra, mérési eredményekre koncentrálódik. „Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek mögött mindig ott ragyog a kutatás szépsége, a végtelennel való kapcsolódás lehetősége is. A mi hivatásunkban, az orvos- és egészségtudomány területén pedig annak a nagy közös célnak a reménye is, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk az eredményesebb terápiák, hatékonyabb gyógyszerek, a jobb eljárások létrejöttéhez, és végül a ránk bízott emberek egészségének megőrzéséhez, életminőségének javításához – ez az az eredmény, ami teljessé teszi a kutatásainkat” – fogalmazott. Hozzátette, ehhez a célhoz visznek közelebb azok a nemzetközi együttműködések is, amelyek nélkül ma már nem lehet nagy eredményeket elérni, és amelyek kitüntetett ünnepe a Doctor Honoris Causa ünnepség. Mint elmondta, az egyetem nemzetközi rangsorokban elért eredményeinek a határokon átívelő tudásmegosztás a kulcsa, azok a kollaborációk, amiket a világ különböző tájain levő tudományos műhelyekkel, klinikákkal, egyetemekkel folytat az egyetem. Ezek nélkül a kapcsolatok nélkül, a díszdoktorokkal történő együttműködés nélkül a Semmelweis Egyetem nem lehetne ilyen sikeres – emelte ki dr. Merkely Béla, hozzátéve: ezek révén nemcsak az egyetem erősödik, de a hazai tudományos élet is tovább élénkül.
2025-ben a genetika, a gyermekgyógyászat, a nefrológia, a kardiológia, a sportmedicina, az érsebészet, az urológia, valamint az uro-onkológia, a molekuláris neurobiológia, az intervenciós radiológia, a vaszkuláris biológia, a proteomika, a metabolomika, továbbá a mikro-RNS-kutatás, a gyógyszerkutatás, a kardiovaszkuláris transzlációs orvoslás, az ortopédia és traumatológia, a nanomedicina, a klinikai farmakológia, a pszichiátria, az addiktológia és a gyermek hemato-onkológia területén nemzetközi hírnevet szerzett, a Semmelweis Egyetemmel szoros kapcsolatot ápoló kutatókat avatott díszdoktorrá a Szenátus döntése alapján a Semmelweis Egyetem.
A megnyitót követően elsőként dr. Nyirády Péter dékán méltatta az Általános Orvostudományi Kar javaslatára kitüntetett professzorokat.
Gyermeknefrológusként és genetikusként karrierjét annak szentelte, hogy a molekuláris biológiát a veseelégtelenségben szenvedő gyermekek ellátásának szolgálatába állítsa. Hozzájárulása az orvosi genetikához megváltoztatta az örökletes vesebetegségekről alkotott ismereteinket. A párizsi Imagine Intézetben Európa egyik legjelentősebb örökletes vesebetegségekkel foglalkozó kutatócsoportját vezeti, amely klinikai szakértelmet és csúcstechnológiás genomikát ötvözve kutatja a ritka betegségek okait. Kutatócsoportjával azonosította a nefrózis szindrómáért, a nefronoftízisért, a Fanconi-szindrómáért és a Galloway-Mowat-szindrómáért felelős fő géneket, amelyek együttesen felelősek a gyermekeknél előforduló krónikus veseelégtelenséges megbetegedések egyötödéért. Kutatási eredményei rávilágítottak a podociták szerepére a vese működésében, a cisztinózis kórélettanára, valamint az RNS-módosítás szerepére a Galloway-Mowat-szindrómában. Felfedezései új utakat nyitottak a diagnózis, a genetikai tanácsadást és az ok-okozati terápiák előtt ezzel megújítva a modern nefrológiát.
A kardiovaszkuláris medicina nemzetközileg elismert szaktekintélye, aki úttörő munkájával hozzájárult a fiatalok és sportolók hirtelen szívhalálának megértéséhez és megelőzéséhez. Az Olasz Sportkardiológiai Társaság és az Európai Kardiológiai Társaság Sportkardiológiai Szakosztályának volt elnöke, a Padovai Egyetem Szív-, Mellkas- és Érgyógyászati Tudományok és Közegészségügyi részlegének egyetemi tanára, a Kardiológiai Klinika vezetője, az örökletes aritmiás kardiomiopátiai osztály és a sportkardiológiai mesterképzés vezetője. Az aritmogén és egyéb örökletes kardiomiopátiák terén végzett úttörő munkája átalakította a sportkardiológia nemzetközi gyakorlatát, és iránymutatással szolgált az orvosoknak az életveszélyes aritmiák kockázatának felismerésében és kezelésében. Több mint 500 publikációja jelent meg olyan vezető folyóiratokban, mint a The New England Journal of Medicine, a The Lancet, a Circulation és a Journal of the American College of Cardiology. Munkáit több mint 53.000 alkalommal idézték, Hirsch-indexe 104. Szoros szakmai kapcsolatot ápol az egyetem Sportorvostan Tanszékével.
Sebész és érsebész, a Hamburg-Eppendorf Egyetemi Orvostudományi Központ érsebészeti részlegének vezetője és az Európai Érsebészeti Társaság (ESVS) elnöke. 2014 óta a Gefäßmedizin Scan alapító szerkesztője és több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Fő kutatási területei a vaszkuláris epidemiológia és az érrendszer kérdései, az aorta patológiái és a perifériás okkluzív betegségek. A Német Vaszkuláris Regiszter Program társalapítója, és részt vesz az ESVS különböző projektjeiben, például a VascuNet kezdeményezésben. Emellett a European Journal of Vascular and Endovascular Surgery igazgatótanácsának, valamint az ESVS irányelvi bizottságának tagja. Debus professzor az érsebészet egyik legbefolyásosabb európai képviselője, évek óta együttműködést folytat a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszékével is, rendszeresen tart előadásokat, illetve fogad egyetemi hallgatókat klinikai gyakorlaton.
Szakterülete az uro-onkológiai kutatás és terápia, jelenleg az Esseni Egyetemi Klinika urológiai részlegének igazgatója és az Esseni Nyugat-Német Tumorközpont igazgatóhelyettese. Munkája a húgy- és ivarszervek daganatainak molekuláris biológiájától a legmodernebb képalkotó technikák és terápiák alkalmazásáig terjed. Több mint 380 publikációt – ebből több mint 50-et a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájával közösen – és több mint 28.000 hivatkozást jegyez, ezzel Németország legidézettebb urológus kutatója. A prosztatarák diagnosztikájával és terápiáival kapcsolatos vizsgálódásai, mint például a prosztatarák-szűrés, a képvezérelt biopsziarendszerek és a molekuláris célzott radiofarmakonok hozzájárultak a terület fejlődéséhez, és utat nyithatnak az eredményesebb, személyre szabott betegellátásnak.
1999-ben szerezte meg doktori címét a Semmelweis Egyetemen, az akkor újonnan bevezetett doktori programok egyik első végzős hallgatójaként. Aberdeenben a sejtbiológia tanszék vezetőjeként lett egyetemi tanár, majd a Karolinska Intézet és a Bécsi Orvostudományi Egyetem professzorává nevezték ki. Fő érdeklődési területe az anyai kábítószer-fogyasztásnak a fejlődő magzat agyára, ill. az endokrin rendszerre gyakorolt hatása. A kannabiszra irányuló áttörő kutatásai a 2000-es évek elejétől datálódnak, amikor a növényi eredetű kannabinoidokat még széles körben használták hányinger- és hányáscsillapító gyógyszerként várandós nők számára. Jelenleg neuronhálózatokat képez, amelyek a prenatális károsodások kezelésével előrelépést jelenthetnek az idegrendszer-fejlődési rendellenességek leküzdésében. Hosszú ideje együttműködik a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetével. Az elmúlt 15 évben közös eredményeiket több mint 30 cikkben tették közzé olyan vezető folyóiratokban, mint a Nature, Nature Neuroscience, Nature Communications, Acta Neuropathologica, Brain, EMBO Journal és PNAS.
A Szegedi Tudományegyetem jogelődjén folytatta tanulmányait, majd Japánban és az Egyesült Államokban kezdett el kutatni. Később radiológiát és intervenciós radiológiát tanult a Harvard Medical School Brigham and Women’s Hospital kórházában. 2012 óta a floridai Tampában található H. Lee Moffitt Rákközpont és Kutatóintézet klinikai főorvosa és kutatója, ahol az intervenciós radiológia részleg vezetője és a diagnosztikai képalkotás és intervenciós radiológia részleg helyettes vezetője, valamint a Dél-Floridai Egyetem onkológus és radiológus egyetemi tanára. Nemzetközi elismertséget szerzett az intervenciós onkológia területén végzett úttörő munkájával, különösen az ittrium-90 mikrogömbökkel végzett transzarteriális radioembolizáció (TARE) terén. Az intraprocedurális 4D-CT képalkotást alkalmazó innovatív tanulmányai javították a májdaganatok terápiájának pontosságát és biztonságát. Kétszer nyerte el a Society of Interventional Radiology éves konferenciáján az év absztraktja díjat, munkája elismeréseként a társaság tagjává választották.
Az Európai Kardiológai Társaság 2024-2026-os időszakra megválasztott elnöke. Pályája során vezető klinikai és tudományos pozíciókat töltött be Karolinska Egyetemi Kórházban, többek között a kardiológiai részleg vezetőjeként, jelentősen hozzájárulva a kardiovaszkuláris kutatáshoz, az oktatáshoz és betegellátáshoz. Tudományos munkája jelentősen elősegítette a szívelégtelenség és a szívritmus-szabályozás megértését és kezelését. Úttörő kutatásokat végzett a hemodinamika, a frekvencia-adaptív pacemaker és a szívritmus-szinkronizációs terápia területén, és kulcsszerepet játszott a szívelégtelenség, annak epidemiológiája és etiológiája, valamint az aritmia és a szívelégtelenség nemek közötti különbségeinek vizsgálatára irányuló jelentős európai tanulmányokban. Linde professzor a European Heart Journal főszerkesztője, több mint 300 cikket jegyez, és több mint 250 nemzetközi konferencián tartott előadást. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával több klinikai kutatási projektben vett részt, amelyek eredményeként 12 közös publikáció született. 2017-ben a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli tagjává választották.
A Brit Szív Alapítvány (BHF) kardiovaszkuláris proteomika professzora és az Imperial BHF Kiválósági Kutatóközpontjának társigazgatója. Kutatócsoportja proteomikát és más -omika technológiákat kombinálva integrálja a biológiai információkat a patofiziológiai változásokat vezérlő betegségspecifikus hálózatokba. A molekuláris interakciók tanulmányozása évek óta a kutatások középpontjában áll, míg az utóbbi években érdeklődése az integráltabb hálózati biológia felé fordult. Több mint 300 tudományos cikket publikált, amelyeket több mint 39.000 alkalommal idéztek, H-indexe 107. Aktívan együttműködik a Semmelweis Egyetemmel, amellyel eddig 8 közös publikációt jegyez. A Circulation és a Journal of Molecular and Cellular Cardiology tanácsadó szerkesztője, az Atherosclerosis és a Cardiovascular Research társult szerkesztője, valamint a Circulation Research, az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology, a Proteomics és a Molecular & Cellular Proteomics szerkesztőbizottságának tagja.
A National and Kapodistrian University of Athens farmakológus és molekuláris farmakológus professzora, a Gyógyszerészeti Tanszék vezetője, az Athéni Akadémia Orvostudományi Kutatóintézetének kutatója. Úttörő vizsgálatai rávilágítottak az érrendszeri tónust és az angiogenezist szabályozó molekuláris mechanizmusokra, különös tekintettel a nitrogén-monoxid (NO), a ciklikus GMP és a hidrogén-szulfid (H₂S) jelátvitelre. Több mint 200 publikációját több mint 30,000 alkalommal hivatkozták, H-indexe 77. Aktívan együttműködik a Semmelweis Egyetemmel, amellyel 7 közös publikációt jegyez. Papapetropoulos professzor a világ legbefolyásosabb farmakológusai közé tartozik. Nemzetközi tudományos társaságokban is aktív, többek között az Európai Farmakológiai Társaságok Szövetségében (EPHAR). Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság, valamint a Brit Farmakológiai Társaság tagja.
Az egyesült államokbeli St. Jude Children’s Research Hospital gyermekhematológus és onkológus professzora, csontvelő-elégtelenség programjának vezetője. Orvosi diplomáját és doktori fokozatát a berlini Charité Orvostudományi Egyetemen szerezte, vérbetegségek immunogenetikája témában. 2015 és 2018 között a Német Transzlációs Rákkutatási Konzorcium keretében számos kapcsolatot alakított ki az európai gyermekhematológiai és onkológiai szakmai közösségekkel. Kutatási területe a csontvelő-elégtelenség és a leukémia genetikai hajlamának vizsgálata. Szakterületét vezető kutatásai olyan rangos folyóiratokban jelentek meg, mint a Blood és a Nature Medicine. Kitüntetései és díjai között szerepel az Európai Hematológiai Társaság és az Amerikai Hematológiai Oktatási Társaság elismerése. Az elmúlt évtizedben kiterjedt együttműködést alakított ki a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének Molekuláris Onkohematológiai munkacsoportjával, amely több közös projektben és publikációban is megmutatkozott.
Dr. Benyó Zoltán elnök ismertette a Doktori Tanács által felterjesztett díjazottakat.
Jelentősen hozzájárult a váz- és izomrendszer tudományához, az orvostechnikai eszközök innovációjához, a kutatás-fejlesztés és a klinikai gyakorlat irányelveinek kidolgozásához, az orvosi oktatáshoz, valamint a tudomány és a technológia fejlődésének előmozdításához. Több mint 400 cikket publikált vezető folyóiratokban, H-indexe 100, és több mint 37,000 alkalommal hivatkozták, ezzel hatását tekintve szakterületén a kutatók felső 2 százalékába sorolható. Több mint kilenc kötet szerzője vagy társszerzője. Kutatócsoportjával innovatív magnéziumalapú ortopédiai implantátumokat fejlesztett ki. Transzlációs munkája az magnéziumalapú biológiailag lebontható fémek ISO-szabványának módosítását eredményezte. Több mint 40 szabadalommal rendelkezik, munkásságát számos találmányi díjjal jutalmazták, eredményeit a Nature és a Science folyóiratok is kiemelték. Számos elismerésben részesült, többek között az Academia Europaea tagjává választották, és 2023-ban társalapítója lett a Translational European Asian Network (TEA-NET) szervezetnek, amelynek ügyvezető igazgatója. A TEA-NET keretében hongkongi hallgatók vesznek részt mobilitási programon a Semmelweis Egyetemen, elősegítve ezzel a két intézmény közötti aktív együttműködést.
A nanomedicina és a célzott gyógyszeradagolás területén nemzetközileg elismert tudós, aki több mint 40 éve úttörő kutatásokat végez, összekötve a gyógyszerészeti alapkutatást a klinikai alkalmazással. Jelenleg a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatóprofesszora, az Utrechti Egyetem és a Twentei Egyetem emeritus professzora, valamint a Heidelbergi Foszfolipid Kutatóközpont alelnöke. Több mint 700 publikációt jegyez, amelyeket 62.000 alkalommal hivatkoztak, H-indexe 133, így folyamatosan a világ legjobb 0,05 százalékába tartozó tudósok között szerepel. Kutatási területe a kis molekulák, fehérjék, peptidek és nukleinsavak célzott szállítására szolgáló nanogyógyszerek tervezése, karakterizálása és klinikai értékelése. A liposzomális doxorubicinra vonatkozó korai kutatása tisztázta a gyógyszerhordozók farmakokinetikai korlátait, ezzel befolyásolva a PEG-hez kötött liposzómák későbbi fejlesztését, amelyek az első forgalomba hozott liposzomális rákgyógyszer alapját képezték. Felfedezte és leírta az Accelerated Blood Clearance (ABC) jelenséget, amely ma a nanofarmakológia egyik alapvető fogalma. Storm csapata elsőként bizonyította a ligandum-célzott siRNS tumorokba történő bejuttatását, megnyitva ezzel az utat a modern RNS-alapú terápiák előtt.
Az Egészségtudományi Kar képviseletében Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella dékán méltatta a kar kitüntetettjét.
Az Amszterdami Egyetem Akadémiai Orvostudományi Központjának pszichiátriai és addiktológiai emeritus professzora. Az alkoholfüggőség, az ópiátfüggőség és a nem ópiátos kábítószer-függőség kezelésének irányelveit kidolgozó holland nemzeti munkacsoportok vezetőjeként tevékenykedett. Emellett az International Collaboration on ADHD and Substance Abuse (ICASA) alapító tagja. Fő kutatási területei a szerhasználati rendellenességek és függőségek neurobiológiai alapjai, a függőség és a vele járó társbetegségek farmakológiai kezelése, valamint a függőségben szenvedő egyének stigmatizálásának csökkentése. Publikációit közel 60.000 alkalommal idézték, Hirsch-indexe 127. Számos nemzetközi konzorciumban töltött és tölt be vezető szerepet.
A laudációkat követően dr. Merkely Béla rektor és a kitüntetést felterjesztő dékánok és dékánhelyettes díszdoktori címről szóló okleveleket és stólákat nyújtottak át a professzoroknak, amelyet a díjazottak személyes hangvételű köszönőbeszédei követtek.
Galéria
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
