Életének 89. évében megtért teremtőjéhez a hazai gyermekgyógyászat nagy generációjának tagja, Madácsy László professzor úr. Madácsy professzor nagy műveltségű polgári családból származott, édesapja irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár volt. Az irodalmi környezet ellenére dr. Madácsy László az orvosi egyetemet választotta. Szegeden végzett 1961-ben, majd az ország vezető intézményeiben tevékenykedett gyermekgyógyászként. Érdeklődése a diabétesz irányába fordult, a ’60-as évek második felében nagy szerepe volt abban, hogy elindult és megszerveződött a vidéki gyermekgyógyászati diabetológiai betegellátás. 1991-ben került az akkori I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára, ahol pályája végéig dolgozott. Szelíd, csendes, tartózkodó személyisége nem állította őt a középpontba, de munkássága annál többet megmutat a diabetológia, a beteg gyermekek iránti elköteleződéséből. Jelen volt a Magyar Diabetológus Társaság Gyermekdiabétesz Szekciójának megalapításánál, aminek 1986-2000-ig volt az elnöke. De tagja volt többek között az International Study Group of Diabetes in Children (az International Society for Pediatric and Adolescent Diabetes – ISPAD elődjének) vezetőségének is. Munkásságát számos elismeréssel díjazták, így többek között a Magyar Gyermekorvosok Társasága (Bókay János emlékérem, Schöpf-Mérei emlékérem) és a Magyar Diabetes Társaság (Hetényi Géza-pályadíj és emlékérem, Pro Diabetológia Díj). Madácsy professzor urat 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Nevéhez és tudományos eredményeihez fűződik, hogy bekapcsolta hazánkat és a Semmelweis Egyetem Gyermekklinikáját a nemzetközi vérkeringésbe. Az ő munkájának köszönhető, hogy kezdetektől fogva tagjai vagyunk a SWEET nemzetközi regiszternek, amelynek adatait használva számos tudományos eredmény, PhD-munka született. Madácsy professzor úr 2002 és 2007 között az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese volt.
Madácsy László egy letűnőben lévő értékrend képviselője volt. Sosem engedte meg sem magának, sem munkatársainak, hogy a magas színvonalú ellátástól akár rövid időre is eltérjenek. Még 80 évesen is részt vett a viziteken, megosztotta tudását, gondolatait a fiatalokkal.
Kedves Laci!
Az elmúlt 2 év során sokan hagytatok itt minket a gyermekgyógyászat nagy generációjából. Egy más dimenzióban, de újra együtt vagytok, hogy figyeljetek minket, figyeljétek a fiatal kollégáinkat. Tudásotok, gondolataitok, mozdulataitok azonban itt marad a klinika falai között. Amit elkezdtetek, megalapítottatok, azt a tanítványok és az ő tanítványaik viszik tovább. A te esetedben nemcsak a tudást, a diabéteszes gyerekek legmagasabb színvonalon történő ellátásának igényét, de a csendes, már-már háttérben álló, mégis irányt mutató személyiség erejét is megismerhettük és tanulhattunk belőle. Köszönjük mindazt, amit a gyermekekért, a klinikáért, a hazai és nemzetközi gyermek diabetológiáért tettél. Egyenes termeted, szigorú tekinteted, de a szájad szélén megbúvó mosoly velünk lesz a jövőben is. Végül Reményik Sándor szavaival köszönjük meg, hogy itt voltál, vagy és leszel velünk.
„A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.”
Dr. Szabó Attila, klinikai rektorhelyettes, klinikaigazgató
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
