A Szenior Akadémia 13. évadának harmadik előadásán dr. Szőke Éva, a Farmakognóziai Intézet professor emeritája a géntranszformált gyógynövénykultúrák modern gyógyászatban történő felhasználásáról tartott előadást.

Prezentációjában dr. Szőke Éva áttekintette a biotechnológia fejlődését. Mint fogalmazott, várható, hogy a gyógyszeripari célra használt természetes anyagok előállítására egyre többször biotechnológiai módszereket fognak alkalmazni. Világszerte kiterjedt kutatások folynak annak érdekében, hogyan lehet gyógynövényekből nyert in vitro kultúrák segítségével növényi hatóanyagokat előállítani – mondta el.

Kiemelte, hogy a szövettenyészetek hatóanyag-termelésének optimalizálása a génműködés befolyásolásával vagy a növényi genom megváltoztatásával lehetséges. Bemutatta a hatóanyag-termelésben használatos természetes géntranszformációval létrehozott ún. hairy root kultúrákat és szemléltette a sejtszinten végbemenő géntranszformáció folyamatát.

A természetes eredetű hatóanyagok előállításáról szólva beszélt egyebek mellett az artemizinin növényi molekula felfedezéséről és malária elleni gyógyszerré fejlesztéséről. Kiemelte, hogy egy örökletes anyagcserezavar, a Gaucher-betegség gyógyítására a GMO sárgarépa sejtszuszpenzióval termeltetett glükocerebrozidáz enzim nemcsak olcsóbb, hanem hosszabb ideig aktív marad a véráramban. Saját kutatásai alapján az alföldi kamilla hatóanyag-tartalmának géntranszformációval történő módosításáról, a rákterápiában gyakran alkalmazott taxol bioszintézisének megnövelésére tett erőfeszítésekről, illetve a torma antibakteriális és gombaölő hatásáról is szólt. Végül több génmódosított növény közül kiemelte az aranyrizst, amelyben három növényi gén beültetésével sikerült jelentősen megnövelni a béta-karotin szintet, ami az A-vitamin-hiányban szenvedő populáció számára jelenthet életmentő megoldást.

Dr. Szőke Éva az ELTE biológia-kémia szakán szerzett diplomát, 1968 óta oktat és kutat a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetében. Elsőként vezette be Magyarországon a gyógyszerészi biotechnológia oktatását. Másfél évtizeden át volt az intézet igazgatója és a Gyógyszertudományok Doktori Iskola vezetője. Kutatómunkája a biológiailag aktív vegyületek képződésének optimalizálására irányul a génműködés befolyásolásán keresztül, illetve géntranszformációval. Több évtizedes munkásságát 2009-ben Semmelweis Egyetem Aranygyűrű kitüntetéssel, majd 2023-ban Pro Universitate díjjal ismerték el.
Pogrányi Péter

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.