Dr. Molnár Tihamér előadásában hangsúlyozta, hogy a mikrobiom diverzitása a szervezet stabilitását és ellenállóképességét segíti elő, míg a mikrobiom diszbiózis a diverzitás csökkenését, a gyulladáskeltő fajok számának növekedését jelenti, ami elvezethet oda, hogy a tápcsatorna-rendszer áteresztővé válik, és a kóros baktériumok és metabolitok eláraszthatják a véráramot.
Az előadásban szó esett az intesztinális, illetve az orális mikrobiomot érintő kutatásokról, valamint arról, hogy a mikrobiomot érintő változások hogyan járulhatnak hozzá, hogy a véráramba ún. rossz baktériumok kerüljenek, amelyek aztán a gyulladásos folyamatokhoz vezetve növelhetik a stroke kockázatát.
Dr. Molnár Tihamér kiemelte, hogy a tudományterület folyamatosan változik, és egyre inkább a személyre szabott medicina felé mozdul el. Ez multidiszciplináris megközelítést igényel, azaz a társszakmák bevonása is szükségessé válik. Emellett fontos a kockázati tényezőkre szűrővizsgálatokat végezni. A mikrobiom diszbiózis kezelésével potenciálisan megelőzhető lehet az agyi aneurizma kialakulása, illetve annak ruptúrája, mely a vérzés révén magas halálozást illetve tartós fogyatékosságot eredményezhet. Fontos feladatnak nevezte, hogy a jelenleg folyó kutatások által meghatározott terápiás célpontokat a mindennapi betegellátás szintjére is el kell juttatni. Mint mondta, a krónikus fogágybetegségben a vérlemezkék fokozott aktivitása figyelhető meg, ami vérrögképződéshez vezethet. Egy fogászati szűrővizsgálatot követően, amennyiben szükséges, parodontológiai terápiával ezt a súlyos rizikófaktort ki lehet védeni. A téma iránt érdeklődők a Youtube-csatornáján Orvosi Innovációk cím alatt további értékes információkhoz juthatnak.
Pogrányi Péter
Fotó: dr. Molnár Tihamér
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
