Dr. Czobor Pál előadásában elmondta, hogy a pszichiátriai zavarok esetén jelenleg nincs specifikus laborvizsgálat, elsősorban a tüneteket és a viselkedést mérik, interjúkat vesznek fel, de ez szubjektív. Mint hangsúlyozta, a modern pszichiátriai kutatás egyik fő célja olyan biomarkerek azonosítása, amelyek képesek objektív módon mérni és előre jelezni a betegséget vagy a terápiás választ. Ilyen biomarker lehet az EEG (elektroenkefalogram).
Az EEG-vel az agy elektromos aktivitását mérhetjük a fejbőrre helyezett elektródák segítségével – ismertette dr. Czobor Pál, a vizsgálat előnyei között említve, hogy közvetlenül az idegsejtek elektromos aktivitását méri. Mivel az idegsejtek kommunikációja rendkívül gyors folyamat, gyakran néhány ezredmásodperc alatt zajlik, az EEG más képalkotó eljárásokkal, például az fMRI-vel szemben a mentális folyamatok időzítését pontosan megfigyelhetjük – tette hozzá. Ez különösen fontos a pszichiátriában, ahol gyakran az információfeldolgozás időzítése változik meg – emelte ki.
Dr. Czobor Pál hangsúlyozta, hogy az EEG vizsgálattal nemcsak az agy alapműködését vizsgálhatjuk, hanem azt is, hogyan működik konkrét helyzetekben. Előadásában bemutatta az eseményhez kötött potenciálok EEG-vel történő vizsgálatát, az agyi válaszjelek keletkezési helyének meghatározását a kétdimenziós agyfelszíni bioelektromos potenciál térképtől a háromdimenziós agyi forráslokalizációig, és kitért a nagyfelbontású EEG-vezérelt agyi elektromos ingerléssel végzett vizsgálatokra is.
Névjegy
Dr. Czobor Pál 1977-ben diplomázott az ELTE TTK-n biológusként, ezt követően a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tudományos munkatársa lett. 1988-tól 2005-ig az Egyesült Államokban a Nathan Kline Institute-ban és a New York University-n dolgozott. 2006-tól újra a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika munkatársa tudományos igazgatóhelyettesként. Tudományos érdeklődésének homlokterében a pszichiátriai betegségek állnak, elsősorban a szkizofrénia és a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar neurobiológiai háttere. Nevéhez a klinikai pszichofarmakológia területén is számos fejlesztés köthető.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
