Az amerikai székhelyű, 1969-ben alapított Society for Neuroscience (SfN) a világ legnagyobb, 30 ezer tagot számláló idegtudományi társasága. Valamennyi kontinensen rendelkezik helyi tagozattal, amelyek közösségi szinten biztosítanak fórumot a szakterület képviselői részére a tudás- és tapasztalatcserére, valamint a közvélemény tájékoztatására. Az SfN Hungary megalakulását 30 tag kezdeményezte, és a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Idegtudományi Társaság korábbi és jelenlegi vezetői, valamint az alap- és klinikai kutatások területén dolgozó hazai és külföldi szaktekintélyek is támogatták.
A magyar tagozatot megnyitó esemény szervezésében kiemelt szerepet vállalt a Semmelweis Egyetemen 2023 óta működő Student Interest Group in Neurology (SIGN), amely egyike az Amerikai Idegtudományi Akadémia (AAN) orvosi karokon működő 150 hallgatói szerveződésének és jelenleg több mint 300 tagot tömörít a magyar és nemzetközi hallgatóság soraiból.
Elsőként a rendezvény házigazdája, dr. Avin Aphrodite Babakhani, a Semmelweis SIGN elnöke, az SfN Hungary elnökhelyettese és a konferencia szervezőbizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Dr. Merkely Béla rektor megnyitó beszédében elismerően szólt az idegtudomány és neurológia magyarországi hagyományairól.
Rámutatott, hogy az SfN Hungary létrehozásával hazánknak immár saját dedikált képviselete lett a Society for Neuroscience világszervezeten belül, amely lehetővé teszi a kétirányú együttműködést az Egyesült Államokkal, valamint szélesebb lehetőségeket biztosít a fiatal és a tapasztalt kutatók számára egyaránt.
Hangsúlyozta, hogy a helyszínt biztosító Semmelweis Egyetem küldetése az elérhető legjobb ellátást biztosítani a betegeknek, a legkorszerűbb tudást átadni hallgatóknak, kutatási eredményeivel és innovációval pedig a tudományos világ hajtóerejévé válni. „A mai konferenciánk nemcsak ezen törekvéseink szempontjából fontos, de azért is, mert úgy járul hozzá a neurológiai kutatásokkal kapcsolatos ismeretterjesztéshez, hogy egyben a magyar tudomány presztízsét is növeli” – fogalmazott a rektor.
Galéria
Dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő, idegtudományok iránt elhivatott medikusok közül többen csatlakoznak az egyetem doktori programjához, amely megújult képzési formákat is kínál a doktorandusz hallgatók számára.
Dr. Dobolyi Árpád, a 600 tagot tömörítő Magyar Idegtudományi Társaság elnöke a konferencia témájának fontosságáról szólva emlékeztetett, hogy a neurológiai betegségek hatalmas terhet rónak a társadalomra, hozzátéve: „Az idegtudomány izgalmas, célja, hogy megértsük önmagunkat, hiszen az agyunk mi magunk vagyunk. A magasabb szintű agyműködésről, az érzelmekről, intelligenciáról és tudatról azonban egyelőre nem rendelkezünk elegendő tudással, így sok a tennivaló” – fogalmazott. A magyar idegtudomány 150 éves hagyományairól szólva kiemelte dr. Lenhossék Mihály, dr. Szentágothai János és dr. Palkovits Miklós munkásságát, a következő generáció kutatói közül pedig dr. Freund Tamás, dr. Somogyi Péter és dr. Buzsáki György kutatókat, akik mindhárman elnyerték a Brain Prize elismerést.
Dr. Kamondi Anita, az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika tanszékvezetője, a konferencia szervezetőbizottságának szakmai tanácsadója szavai szerint a hallgatói kezdeményezés arra emlékeztet mindenkit, hogy az idegtudomány jövője nemcsak a senior kutatók szakértelmétől, hanem a fiatal tudósok és hallgatók elhivatottságától, jövőképétől is függ.
A 21. századi klinikai idegtudomány a felfedezések és a sürgős szükségletek metszéspontjában áll. A neurodegeneratív rendellenességektől az epilepsziáig, a stroke-tól a ritka neurológiai rendellenességekig, ezek a betegségek világszerte több millió embert érintenek. Megértésük és eredményes kezelésük nemcsak tudományos kötelesség, hanem mélyen emberi küldetés is
– mondta a tanszékvezető. Rámutatott, hogy a nagy elődök hagyományaira alapuló kutatás új eszközökkel, új együttműködésekkel és új elhivatottsággal folytatódik tovább, és számos szakterületet, így a molekuláris biológiát, a klinikai orvostudományt, pszichológiát és adattudományt egyesíti. Külön kiemelte a transzlációs szemlélet jelentőségét, amely hidat épít a molekuláktól a páciensekig, a laboratóriumi kísérletektől a klinikai vizsgálatokig.
A tagozat küldetését mutatta be dr. Nyiri Gábor, az SfN Hungary elnöke. Elsőként hangsúlyozta, hogy a transzlációs szemlélet jegyében feladatuk elősegíteni, hogy a kutatási eredmények minél hamarabb átkerüljenek a klinikai gyakorlatba, amely a kutatói és klinikai szakemberek közötti eszmecsere révén biztosítható. Kiemelte az alulról jövő, inkluzív hallgatói kezdeményezés jelentőségét is, amelynek révén a kutatók új generációja is egyre inkább be tud kapcsolódni a tudományos vérkeringésbe. A magyarországi tagozat feladatának tekinti a nyilvánosság széleskörű tájékoztatását és a transzatlanti partnerség erősítését.
A kétnapos konferencia plenáris előadásai olyan témákat dolgoztak fel, mint a ritka neurológiai betegségek, az alvás, az ideggyulladás, a fosszíliák szerepe az agy működésének megértésében, játékelmélet és döntéshozatal, neurofarmakológia és vizuális idegtudomány, a mintegy 14 workshop pedig a tudományos kérdések mellett a kutatás- és publikálásmódszertani készségek elsajátítását is segítette.
A Semmelweis Egyetem részéről előadott dr. Molnár Mária Judit egyetemi tanár, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetője és dr. Bódizs Róbert, a Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Workshopot tartott dr. Erőss Loránd, az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika igazgatója; dr. Unoka Zsolt, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatóhelyettese; dr. Tretter László, a Biokémiai Tanszék egyetemi tanára; dr. Gaál Anna, a Neurológiai Klinika rezidense, valamint a Transzlációs Medicina Központ munkatársai. A nemzetközi szaktekintélyek sorában Susan Amara, a National Institute of Mental Health tudományos igazgatója az idegfejlődési rendellenességek, Christopher A. Walsh, a Harvard Medical School egyetemi tanára a neurogenomika, míg Kang Shen, a Stanford Egyetem professzora az idegáramkör mechanizmusairól tartott előadást.
A rendezvény során kiemelt szerepet kapott a művészet is, így a megnyitón Sina Moghimnejad Liszt Ferenc La Campanella és Fréderic Chopin Asz-dúr polonéz műveiből adott elő zongorán. A képnapos rendezvény során dr. Reglődi Dóra Neuroanatómia és Kapala Györgyi Kívül-Belül című tárlatát is megtekinthették a résztvevők, illetve a tudományos konferencia kísérő eseményeként került sor a modern neurológia születését feldolgozó tematikus kiállítás megnyitójára, amely 2026 márciusáig tekinthető meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
