„Amikor elkezdtük ezt a fórumsorozatot, az orvostudományt még a kuratív szemlélet uralta, és az orvosok úgy gondolták, hogy a prevenció nem az ő dolguk. Ugyanakkor elkeserítő volt a hazai rákhalálozás mértéke, ezért úgy éreztük, hogy valamit tennünk kell ez ellen. Napjainkra pedig a prevenció össztársadalmi szinten is fontossá vált” – idézte fel a kezdeteket dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet professzor emeritája, a Primer Prevenciós Fórum alapító elnöke a 30. jubileumi konferencián.
„Bár széles társadalmi rétegek érdeklődnek a prevenció és az egészségmegőrzés iránt, mégis sokkal kevesebben vállalják, hogy egész életen keresztül következetesen megfelelő módon éljenek és táplálkozzanak, vagy épp elmenjenek egy szűrővizsgálatra. Míg 1990-ben a nők mammográfiai szűrésén az érintettek 56-57 százaléka vett részt, addig napjainkra ez 37 százalékra esett” – hívta fel a figyelmet Pintér Sándor belügyminiszter, a konferencia fővédnöke. Hangsúlyozta, hogy épp ezért nem csak vizsgálatok szervezésére, hanem a társadalmi edukációra is, a legújabb kutatási eredmények terjesztésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. A miniszter szerint tárcája egyrészt az újszerű egészségügyi rendszerszemlélet kialakítása mellett a prevenciót célzó kutatások támogatásával tud hozzájárulni a társadalom egészségi állapotának javításához.
A megelőző orvostani kutatásokat pedig elsősorban az egészségügyi adatok adatbiztonságának fokozásával, az e célból bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt orvosi dokumentáció mesterséges intelligencia segítségével végzett strukturálásával tudják elősegíteni.
Pintér Sándor ígéretet tett arra, hogy a lehető leghamarabb strukturált adathalmazként hozzáférhetővé teszik a kutatók és az orvosok számára az EESZT-ben jelenleg elérhető pdf-ben tárolt egészségügyi dokumentációt. „A kormány egyik legfontosabb szerepe a primer prevenció területén, hogy az önök kutatási eredményeit az állampolgárok érdekében hasznosítsa” – tette hozzá Pintér Sándor.
„Az egészség a legnagyobb gazdagság, a legnagyobb hatalom, a legnagyobb boldogság. Tedd egészségessé a népet, s ezáltal hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat” – idézte köszöntőjében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora Fodor Józsefet, a hazai közegészségtan első professzorát, a jogelőd Pesti Tudományegyetem egykori rektorát. Szavai szerint e sorok 138 év távlatából is örökérvényű igazságot hordoznak, kifejezik mindazt, amiért az egyetemi polgárok nap mint nap dolgoznak. Megemlítette, hogy a Semmelweis Egyetem hazánk és Európa egyik legjobb orvos- és egészségtudományi egyeteme, egyben a legnagyobb magyarországi betegellátó intézmény. Mindezek miatt küldetésének tekinti a lakosság hiteles tájékoztatása, edukálása mellett az orvosképzésben is a prevenciós fókuszú szemléletformálást. Ennek jegyében biztosítja, hogy a hallgatók már a tanulmányaik alatt bekapcsolódjanak a prevenciós és gyógyító munkába. A rektor beszámolt arról is, hogy a Családbarát Egyetem Program keretében milyen intézkedésekkel segítik elő a hallgatók, valamint a dolgozók testi és lelki egészségének megtartását, kiemelve azt is, hogy az egészségügyi prevenciós szolgáltatások széles körét teszik elérhetővé a Semmelweis Polgároknak.
„A betegség megelőzése nem egyetlen döntés, hanem sok apró, mindennapi döntés összessége. Legnagyobb kihívása pedig, hogy eredményei csak hosszú évek, évtizedek múltán válnak mérhetővé, ez pedig türelmet, kitartást és hitet igényel” – hangsúlyozta dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a várandóság alatti egészséges életmód, a káros szerek kerülése, a lelki biztonság mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az új élet egészséges alapokkal indulhasson, a kora gyermekkori prevenció – ideértve a megfelelő táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a biztonságos, szeretetteljes környezetet, a védőoltásokat és szűrővizsgálatokat is – pedig meghatározza az élethosszig tartó egészségpályát is. Dr. Szabó Attila külön felhívta a figyelmet a védőoltás és szűrővizsgálat ellenes csoportok elleni fellépés szükségességére, mondván: nem engedhetjük meg, hogy tévhitek és álhírek felülírják a bizonyított tényeket. Hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzésében a környezeti tényezők – a tiszta ivóvíz, a levegő és zajszennyezés csökkentése, a vegyi anyagokkal való felelős bánásmód, a klímaváltozás elleni fellépés és az online tér egészséges használata, valamint a megfelelő munkakörnyezet – szerepe is kulcsfontosságú.
Dr. Ungváry Zoltán, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet vezetője beszámolt a Semmelweis Egyetem azon törekvéseiről, hogy a hamarosan megalakuló Fodor József Módszertani Központjával hozzájáruljon az egészséges öregedés kutatásához, valamint az élettartam meghosszabbítása mellett az egészségben töltött évek számának növeléséhez is a kidolgozandó új prevenciós módszertani gyakorlatokkal. A központ első lépésként az egyetemen működő különféle tudásbázisok és klinikai szereplők számára adna lehetőséget az interdiszciplináris együttműködésre: az alapkutatástól a klinikai kutatáson át, transzlációs kutatáson, epidemiológián és a megelőző orvostanon át az egészségfejlesztésig az egész spektrumot lefedve a megfelelő népegészségügyi megoldások kidolgozása érdekében.
Az egészséges öregedés program másik eleme, hogy az egyetem hamarosan a WHO hivatalos partnere lesz, és Collaborating Center on Healthy Ageing központot hozhat létre, melynek társigazgatója dr. Ádány Róza lesz. A központ a nemzetközi tudásmegosztásban kap fontos szerepet.
A kutatási program fontos pillére Magyarország legnagyobb munkahelyi kohorszvizsgálata, a Semmelweis Study, melynek fő célja az egészségtelen öregedés determinánsainak vizsgálata tudományos módszerekkel, és ezek alapján a megfelelő, társadalmasítható népegészségügyi válaszok kidolgozása. A jövőben a Semmelweis Study eredményeire épít majd a már működő EuniWell Munkahelyi Egészségfejlesztési modellprogram is. Szintén a Fodor József Prevenciós Módszertani és Szolgáltató Központhoz tartozik majd a Semmelweis Praxisközösségi Modellprogram is, ami az alapellátásban történő megelőzés megerősítését szolgálja. „A megelőző orvostani ismeretek átadása az oktatásban is hangsúlyos szerepet kap: a medikusképzésben az ötödévesek blokkoktatásába került be nagyon gyakorlatfókuszú képzéssel” – emelte ki dr. Ungváry Zoltán. Hangsúlyozta azt is, hogy a vidéki társegyetemekkel együttműködve megújítják a megelőző orvostani ráépülő szakképzés licenszvizsgát, ehhez a szükséges jogszabályi háttér már rendelkezésre áll, és várhatóan 2026 második felében már megkezdődhetnek a képzések is.
„A Semmelweis Praxisközösségi Modell program lényegében azért jött létre, hogy megtaláljuk a prevenciós ellátás helyét az egészségügyi ellátásban. Az elmúlt egy évben körülbelül 1500 embernek nyújtottunk valamilyen prevenciós szolgáltatást: az életmód tanácsadástól az influenza oltások beadásán át az utazás orvostani tanácsokig bezárólag” – hívta fel a figyelmet dr. Fazekas-Pongor Vince, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet adjunktusa, az intézet klinikai programjának vezetője. Áttekintést adott a Szakrendelő Intézettel közös munkáról, illetve arról, hogyan, és milyen problémákkal fordulhatnak hozzájuk a Semmelweis Polgárok. A következő időszak terveiről szólva megemlítette, hogy evidencián alapuló, korcsoportra bontott szűrési programokat akarnak létrehozni, amellett, hogy az életmódorvoslási licenszvizsga hivatalos képzőhelye lesz az intézet. Elmondása szerint olyan munkahelyi egészségfejlesztési programokat szeretnének kidolgozni, amelyek később más munkahelyeken is bevezethetőek. Példaként a 2024-ben végezett lépésszámnövelő kutatást említette, melynek eredményei már publikálás alatt vannak. Dr. Fazekas-Pongor Vince megemlítette azt is, hogy a következő prevenciós szakrendelő a Fodor József Központban nyílik majd meg, és szolgáltatásaik a járóbeteg szakellátásban részt vevő orvosokkal együttműködve már a lakosság számára is elérhetőek lesznek.
„Az egészséges idősödés a népegészségügy egyik legnagyobb jövőbeli kihívása” – mondta dr. Major Dávid, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet munkatársa. Előadásában azt részletezte, hogyan járul majd hozzá a Semmelweis Egyetem egészséges öregedés programja megvalósításához az, hogy az intézet a WHO hivatalos Collaborating Center on Healthy Ageing partnere lesz. Mint mondta, ez lehetőséget ad arra, hogy multidiszciplináris tudásközpontként implementálják a WHO jó gyakorlatait, stratégiáit. A központ feladata lesz, hogy az idősödés demográfiai, epidemiológiai és szocioökonómiai jellemzőiről tudományos bizonyítékokat nyújtson – egyebek között elemezze az idősödéssel összefüggő betegségek nemzetgazdasági terhét -, a szakpolitikák támogatása az eredményes projekttapasztalatokkal, valamint részvétel olyan szakpolitikai lépések kialakításában, amelyek az egészségügyi és szociális ellátórendszer idősödő munkaerejének kihívásaira adnak választ. Komoly figyelmet fordítanak az oktatásra is, az intézet a 2021-22-es tanév óta szervezi az Egészséges öregedés szabadon választható kurzust WHO szakértők részvételével.
Dr. Lipécz Ágnes, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet tanársegéde a Semmelweis Study öregedéskutatásban betöltött szerepe mellett azt részletezte, hogy cerebrovasculáris betegségek korai felismerésére milyen non-invazív vizsgálati lehetőségek mutatkoznak. A cerebreovaszkuláris egészség ugyanis kiemelten fontos a kognitív hanyatlás megelőzésében, az életminőség és az önellátó képesség megtartásában.
Galéria
A konferencia résztvevői emellett betekintést kaphattak a géntoxikológiai monitor módszereinek alkalmazási lehetőségeibe a rákveszélyes munkahelyeken, áttekintést hallhattak a rákfelismerés és gyógyítás genetikai markereiről, valamint a helyes életmód és a foglalkozási betegségek megelőzési lehetőségeinek összefüggéseiről. Szó esett az egészségpolitika és az egészségügyi digitalizáció szerepéről a prevenció megújulásában, a táplálkozástani blokkban pedig az érdeklődők előadást hallhattak az ételallergiában, -intoleranciában szenvedők mindennapi kockázatairól, továbbá a hazai lakosság étrendi szokásairól és az elhízás megelőzési lehetőségeiről, valamint a sport és az egészséges táplálkozás szerepéről a fiatalok egészségmegőrzésében.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
