Az önálló fogorvostudományi kar létrejöttének 70. évfordulóján 92 jubiláns vehette át díszoklevelét a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának (FOK) ünnepségén. Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és dr. Gerber Gábor, a FOK dékánja 56 arany, 35 gyémánt és egy vas, valamint egy tiszteletbeli jubileumi oklevelet adtak át.

Az önálló, saját tanrend szerinti fogorvosképzés megalapítása egész Európában úttörőnek számított, különösen ahhoz képest, hogy több nyugat-európai országban, mint például Olaszországban, Spanyolországban vagy Portugáliában csak az 1980-as években történt meg a függetlenedés – emelte ki köszöntőjében dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese a Fogorvostudományi Kar (FOK) jubileumi díszoklevél-átadó ünnepségén. Mint fogalmazott, a vasdiplomás fogorvos 1956 előtt kezdte tanulmányait, egyetemi éveire rányomta bélyegét a forradalom; a gyémántdiplomások a megtorlás éveiben jártak egyetemre; míg az aranydiplomások az új gazdasági mechanizmus alatt.

Az azonban mindhárom évfolyamról elmondható, hogy a maihoz képest összehasonlíthatatlanul sanyarúbb képzési körülmények ellenére megtalálták és elérték életük célját: fogorvosok lettek és évtizedeken át gyógyították embertársaikat

– hangsúlyozta a rektorhelyettes. A történelmi háttér és a képzés nehézségeinek felidézése mellett megemlítette, hogy a vas- és gyémántdiplomások még a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, míg az aranydiplomások már az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezték meg diplomájukat.

Dr. Hermann Péter kiemelte, hogy az egyetem mindig törekedett a legjobb minőség elérésére, jelenleg pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bekerüljön a világ 100 legjobb egyeteme, illetve Európa öt legjobb orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézménye közé. Megemlítette, hogy a Semmelweis a Times Higher Education rangsorában legjobb hazai egyetemként a 251-300. közötti helyen szerepel, míg a Sanghai Ranking legutóbbi szakterületi rangsora a fogorvosképzést a legjobb 300 közé sorolja. Az elmúlt évtizedekben a kar képezte ki a Magyarországon aktív és nyugállományba vonult fogorvosok kétharmadát, sokuk tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a fogorvosképzés tematikája ma egy érett, kiforrott tanmenet, mely gyakorlatorientáltsága miatt példaként szolgált az Általános Orvostudományi Kar 2019-ben indult kurrikulumreformjához is – jegyezte meg a rektorhelyettes. Hozzátette: a jubilánsok példája, az, hogy évtizedeken át képesek voltak megfelelni az új kihívásoknak, új technológiákat elsajátítani, és az emberi méltóságot helyezni a gyógyítás, az oktatás középpontjába, felbecsülhetetlenül értékes. Reményét fejezte ki, hogy a kar jelenlegi és jövőbeni hallgatói is követik e példát, és munkásságukkal, tevékenységükkel a jubilánsokhoz hasonlóan öregbítik majd a Semmelweis Egyetem és a kar hírnevét.

„Ahova ma eljutott a Fogorvostudományi Kar, az önöknek is köszönhető, és annak a sok munkának, amit a betegellátásba, az oktatásba és a kutatásba fektettek egy olyan korban, ami napjainkhoz képest nagyon más, zárt világ volt, híján a nemzetközi tudás- és tapasztalatmegosztási lehetőségeknek” – jelentette ki dr. Gerber Gábor, a FOK dékánja. Úgy fogalmazott, köszöni, hogy eljöttek a jubilánsok osztozni a nagy család élményében, hiszen fogorvosként összetartanak, közös a céljuk: pácienseiknek örömet okozni, fájdalmukat csillapítani, vagy éppen a tudásukat átadni. Köszönetet mondott a jubilánsoknak, hogy becsülettel és lelkiismerettel helyt álltak akkor is, amikor annak idején nagyon nehéz volt fogorvosi praxist vinni, többek között azért, mert még több mint háromezer beteg jutott egy-egy fogorvosra.

Azt, hogy mennyire más világ volt évtizedekkel ezelőtt, dr. Meinusch Adelheid történetével szemléltette a dékán, akinek tiszteletbeli jubileumi oklevelet adott át a rendezvény keretében. Dr. Meinusch Adelheid a Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett, és bár csak egy féléve hiányzott, végül politikai okokból nem kapta meg a Semmelweis-diplomát. 1969-ben több külföldi diákkal együtt tanult magyarul a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, ott ismert meg egy, a Műszaki Egyetemen tanuló algériai építészhallgatót, akibe beleszeretett. Már öt éve tartott a kapcsolatuk, amikor az NDK nagykövetsége megtiltotta, hogy a kelet-német diákok kapitalista, vagy harmadik világbeli országokból származókkal érintkezzenek. Hiába próbálták titokban tartani a kapcsolatukat, tanulmányai utolsó félévében, 1975. március 20-án a lányt behívatták a nagykövetségre és közölték vele, hogy azonnal el kell hagynia az országot – elvették az útlevelét és egy órát kapott a pakolásra.

Berlinben, a Művelődésügyi Minisztériumban tudta meg, hogy két okból küldték haza, noha korábban teljesítménye alapján tanulmányi ösztöndíjat is kapott. Egyrészt példát statuáltak vele, másrészt meg akarták előzni, hogy esetleg disszidáljon. Diplomáját végül 1976-ban szerezte meg Németországban, majd 1982-ben tett szakvizsgát. Csak titokban tudott Prágában, majd Budapesten találkozni a szerelmével, aki közben okleveles építészmérnök lett a Műegyetemen, majd hazatért Algériába. 1979-ben kérvényeztek a férfinek tartózkodási engedélyt az NDK-ba, valamint azt, hogy összeházasodhassanak. Ez a Stasi átvilágítását követően 1980 augusztusában meg is történt. Később Algériába, majd az NSZK-ba költöztek, ma pedig már nyugdíjas éveiket töltik, ikergyermekeik mindketten orvosok lettek.

Az ünnepség a díszoklevelek átadásával folytatódott. Dr. Hermann Péter rektorhelyettes és dr. Gerber Gábor dékán elsőként a jelenlévők közül a legrégebben, 65 éve fogorvossá avatott dr. Téglás Máriának adta át jubileumi diplomáját. Ezt követően a 60 éve diplomázók gyémánt-, az 50 éve végzettek aranydiplomát vehettek át.

A gyémánt okleveles fogorvosok nevében dr. Divinyi Tamás, az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika professzor emeritusa mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta az újdonságokhoz való alkalmazkodás fontosságát, melyhez a biztos alapot az egyetemen, az alma materben elsajátított ismeretek adták, amelyért a mai napig hálás. Generációja többször is megtapasztalta ezt: a rendszerváltást követően az 1990-es évek, majd az internetes forradalom szakmai információáradatában.

Személyes példaként említette, hogy az 1980-as években a hazai szakmán belül hatalmas ellenérzés volt a fogimplantátumokkal szemben, ő viszont a Szájsebészeti Klinika fogorvosaként az egyetemi tanulmányai alapján mégis úgy vélte, hogy ez egy járható út lehet – napjainkban ez már a mindennapi gyakorlat szerves része.

„Különleges helyzetben vagyunk, hogy a mi kerek évfordulónk egybeesik a kar fennállásának jubileumával, és hogy részesei lehetünk ennek az ünneplésnek. 1975-ben, azon a szombati napon a fiatal, 20. évét ünneplő fogorvoskaron 119-en vehettük át a diplománkat, most pedig a 70. évfordulóról emlékezünk meg – mondta dr. Hably Csilla, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének nyugalmazott egyetemi docense az aranydiplomások nevében mondott köszöntőjében. Hozzátette: amikor annak idején az Erkel Színházban tartott fogorvosdoktor-avatásra kiválasztották, hogy előmondja az esküt, nem sejthette, hogy öt évtizeddel később ismét a pódiumról köszöntheti majd az évfolyamát, köztük a német diáktársait is. Felidézte azt is, hogy a 40 éves évfolyam-találkozójukon minden résztvevő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ha újrakezdhetné, ismét fogorvos lenne-e. És bár ő maga nem folytatott fogorvosi gyakorlatot, de 41 éven át oktatott fogorvostan-hallgatókat az Élettani Intézetben, hozzájárulva a fogorvosi ellátás helyzetének javításához. Köszönetet mondott a Semmelweis Egyetem és a Fogorvostudományi Kar vezetésének is, amiért jubileumi arany díszoklevéllel ismeri el az öregdiákok munkásságát.

A jubileumi ünnepség résztvevői meghallgathatták Thais – Meditation című művét Ákontz-Kiss Leticia Ágnes fogorvostan-hallgató hegedű-, és Yamagami Souhei zongorakíséretével. A 65 éve fogorvossá avatott jubiláns tiszteletére Kmety Tünde a Fogorvostudományi Kar Dékáni Hivatalának munkatárs, a TIM Stúdió Színi Társulat tagja adta elő a Padlás című musical „Fényév távolság” című dalát Yamagami Souhei zongorakíséretével. A 60 évvel ezelőtt végzettek tiszteletére Mozart E-Dúr Adagio című műve csendült fel Ákontz-Kiss Leticia Ágnes és Yamagami Souhei előadásában. Az arany okleveles jubilánsokat pedig Blahó Gergely színművész köszöntötte Konsztantinosz P. Kavafisz Ithaka című költeményével.

Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.