Havi rendszerességgel tekintik át az egyes egyetemi klinikákon gondozott, különféle gyulladásos kórképekkel élő betegek bonyolultabb eseteit a virtuális IMID-ambulancia szakemberei. Az online konzíliumok során megbeszélik az alkalmazandó terápiás tervet, szükség esetén az egyes szakterületekre kivizsgálási időpontokat is szerveznek, lerövidítve így a betegutakat. „Ez egy, az onkoteamekhez hasonló közös gondolkodás a betegről: szeretnénk, hogy bármely szakorvos kezdeményezhesse a referálást, mivel ezeknél a kórképeknél gyakorta előfordul, hogy egy páciensnek több, gyulladás miatti megbetegedése, vagy egyéb szakterületeket érintő szövődménye jelentkezik, de például az esetleges gyógyszerkereszthatások miatt is érdemes konzultálni más szakmákkal. A virtuális ambulancián arra törekszünk, hogy terápiás megoldást találjunk arra, hogy mi lenne a beteg számára a legjobb, a többi betegségét is figyelembe véve – mondta dr. Iliás Ákos, az ambulancia létrehozásának kezdeményezője. Hozzátette:
a szakorvosok az egyetem valamennyi klinikájáról referálhatnak ott kezelt járó-, vagy fekvőbeteget, ha olyan alapbetegsége van, ami illik az ambulancia profiljába, és a terápiás döntés előtt szükségesnek érzik a más szakterülettel való konzultációt.
Dr. Sümegi Liza Dalma, a klinika belgyógyász szakorvosa, gasztroenterológus szakorvosjelölt, egyetemi tanársegéd koordinálja az ambulancia működését, és javarészt az ő feladata a betegutak optimalizálása is. „A betegek a referálást követően gondozásba is kerülnek, azaz időről időre követem a bőrgyógyászati, szemészeti és reumatológiai megjelenéseiket, amelyek alapján szükség esetén ismét bemutatom őket az IMID-ambulancián a kezdetben meghatározott közös szempontokat figyelembe vevő terápia finomítása, újragondolása céljából. A folyamat célja, hogy az érintett betegek terápiája folyamatosan a legoptimálisabb legyen” – ismertette dr. Sümegi Liza Dalma.
Rendszeresen együttműködnek a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika orvosaival is. Az immunmediált gyulladásos betegségek komplex, interdiszciplináris kezelése az elmúlt években nemzetközileg is egyre inkább előtérbe került. Az ebbe a csoportba sorolható betegségek eredetének, közös genetikai hátterének, gyulladásos markereinek, valamint esetleges kölcsönhatásainak az egyre alaposabb feltárása tudományosan is forrongó területnek számít. Főleg azért, mert jelenleg e kórképeket gyógyítani még nem tudják, a kezelések a páciensek életminőségjavítását, lehetőség szerint a tünetmentesség elérését célozzák.
Ide sorolható betegségek szakterületek szerint:
-
Gasztrointesztinális betegségek: a bélrendszer gyulladásos megbetegedései (IBD), mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa;
-
Reumatológiai terület: spondyloarthritis (SPA); rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) és egyéb szisztémás autoimmun betegségek (mint például a szisztémás lupus erythematosus (SLE), a szisztémás szklerózis, az autoimmun izomgyulladás, a Sjögren-szindróma, illetve a kisérgyulladások, azaz kisér vasculitisek)
-
Bőrgyógyászati terület: a pikkelysömör, az arthritis psoriatica, a pyoderma gangrenosum (speciális immunvezérelt lábszárfekély), vagy a hidradenitis suppurativa (hajlatokat érintő szőrtüszőgyulladás).
Kórképtől függően eltérő, hogy mekkora átfedés van az egyes szakterületek által kezelt betegségek között, de ha a bőrgyógyászatot nézzük, átlagosan a betegek 1-5 százalékának van olyan problémája, ami más szakorvos figyelmét is igényli. Igaz, van olyan kórkép is, ahol 30-50 százalék ez az arány
– mondja dr. Bánvölgyi András, a Bőr-, Nemikórtan és Bőronkológiai Klinika egyetemi docense, a járóbeteg ambulancia vezetője. Példakánt egy ritka, fekélyekkel járó gyulladásos bőrbetegséget, a pyoderma gangrenosumot említi, amit egy, a kórképet ismerő bőrgyógyász számára az esetek nagy részében könnyű felismerni, viszont a páciensek többsége jellemzően több szakrendelést is megjár, mire kiderül, hogy ezzel küzd. Ráadásul ennek megjelenése az esetek felében lappangó IBD-t, azaz gyulladásos bélbetegséget jelez. Számos IMID-csoportba tartozó kórképnek van bőrtünetekkel járó manifesztációja, de nemcsak ezek gyorsabb felismerése miatt tartja előnyösnek az ambulancia működését. Hanem azért is, mivel több betegségnél is az immunszuppresszív, célzott, biológiai terápiák jelentik a legmodernebb kezelést, a konzílium pedig lehetőséget ad előre kideríteni, hogy az egyik szakma által alkalmazni kívánt gyógyszer hogyan hathat a páciens többi betegségére, illetve, hogy kaphat-e egyszerre kétféle, kombinációs biológiai terápiát is.
„A gyulladásos mozgásszervi és szisztémás autoimmun betegséggel élőknek gyakran vannak olyan tüneteik, társbetegségeik, amelyek igénylik más szakmabeliek hozzáértését is; így számomra természetes volt a multidiszciplináris megközelítés. A Belgyógyászati és Onkológiai Klinika reumatológiai ambulanciáján, illetve a Reumatológiai és Immunológiai Klinikán végzett munkám során is rendszeres volt a konzultáció egy-egy páciens kapcsán a társszakmák között, az ambulancia létrejöttével többek között ennek adtunk keretet” – mondta dr. Németh Tamás egyetemi docens. Példaként említette, hogy a gyulladásos gerinc- és perifériás ízületi bántalmakkal járó spondyloarthritiszes (SPA-s) betegeknél az alapbetegség egyik szövődménye is lehet gyulladásos bélbetegség. Ráadásul ezeknek a betegeknek gyakorta van pikkelysömöre is, és előrehaladott állapotban – vagy nem megfelelően kezelt formában – sokszor szemgyulladás is kialakul. Vagyis egy betegben mind a négy manifesztáció megjelenhet – mondta a szakorvos. De az is gyakori, hogy a szisztémás autoimmun betegeknél bizonytalan eredetű gyomor- és bélrendszeri panaszok, kivizsgálást igénylő bőrelváltozások jelentkeznek.
Elmondása szerint Magyarországon napjainkban hozzávetőleg a lakosság 3-5 százalékát érintik a gyulladásos eredetű mozgásszervi betegségek, melyek között számos szisztémás autoimmun kórkép is található. Mivel e betegségek előfordulási gyakorisága folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedekben, ezért úgy véli, hogy a jövőben is komoly kihívást jelent majd a kezelésük az egészségügy számára. „Egyre több betegnél lesz szükség más szakmák bevonására a kezelések összehangolásához annak érdekében, hogy a beteg a legoptimálisabb terápiát kapja: gyakorta előfordul, hogy egy reumatológiai terápiában használt gyógyszer a más szervrendszereket érintő gyulladásos tüneteket is enyhíti” – említ egy példát az együttműködésre dr. Németh Tamás.
A résztvevő szakorvosok szerint az ambulancia másik előnye, hogy a bonyolultabb eseteknél lerövidíti a diagnózis idejét, ha egy időben tekinti át több szakma szakértője is a tüneteket, a bőr- vagy egyéb szervi elváltozásokat, mivel hamarabb kiderül, hogy valamely új tünet gyógyszermellékhatásként, új szövődményként, vagy egyidejűleg jelentkező, de teljesen független új problémaként áll fenn. Ez pedig a megfelelő kezelési terv kialakításával gyorsabb életminőség-javulást hoz a betegeknek is, akiket így könnyebb nyomon követni is. További előny, hogy a közös munka során sokat lehet tanulni a társszakmák képviselőitől – jelentette ki dr. Németh Tamás.
Az online konzultációkat minden hónap elején tartjuk, és bármely szakorvos, rezidens vagy hallgató is csatlakozhat megfigyelőként is
– mondta dr. Iliás Ákos. A további tervek között szerepel más szakmák bevonása is, valamint az ambulancia kapacitásának bővítése. Emellett a későbbiekben tervezik a többi orvosegyetemen működő IMID-ambulanciával való együttműködést, valamint az IMID-kórképekre vonatkozó multicentrikus kutatások indítását is. További pozitív hozadéka lehet az ambulancia működésének az IMID-betegségek kezelési protokolljainak egységesítése, vagy a felgyűlt tapasztalatok alapján finomhangolása. Fontos, hogy az ambulanciára a betegek közvetlenül nem tudnak jelentkezni, az őket kezelő szakorvos kezdeményezheti a konzultációt.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Kovács Attila, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem; iStock
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
